Egy korábbi bejegyzésünkben már ismertettük, hogy a bányavállalkozók a kisajátítás intézményével is biztosíthatják a bányászati tevékenységük végzéséhez szükséges földterületek használatát.

Emellett már arról is esett szó, hogy a bányászati tevékenységgel kapcsolatos jogszabályok attól függően teszik lehetővé bányaszolgalmi jog alapítását, vagy kisajátítás kezdeményezését, hogy az érintett földterület rendeltetésszerű használatát a bányászati tevékenység akadályozza, vagy azt teljesen ellehetetleníti.

Előfordulnak azonban olyan esetek is, amikor a Magyar Állam tulajdonában lévő földterületen szeretne a bányavállalkozó tevékenységet végezni. Ez különösen akkor okozhat problémát, ha a bányavállalkozó nem tud megállapodni a Magyar Állammal.

Ilyenkor joggal merül fel a kérdés, hogy mit tehet a bányavállalkozó, hiszen a kisajátítás kezdeményezése fogalmilag is kizárt, mivel a kisajátítás intézményének éppen az az egyik fontos jogi következménye, hogy az ingatlan a Magyar Állam tulajdonába kerül.

Egy 2014. január 1. napján hatályba lépett jogszabály-módosítás, amellett, hogy sok más gyakorlati problémára is választ adott, megoldást nyújtott a fenti kérdésre is.

Így, ha az egyéb feltételek is fennállnak, a Magyar Állam tulajdonában lévő ingatlanon szolgalomalapítási eljárást lehet lefolytatni akkor is, ha a bányászati tevékenység ellehetetleníti a rendeltetésszerű használatot.

A szolgalomalapítási eljárásra a kisajátítás szabályait kell alkalmazni. A szolgalomalapítás a tulajdonjog, de leginkább a földterület használatának egyértelmű korlátozását jelenti, hiszen a bányászati tevékenység idején az ingatlan rendeltetésszerű használata ellehetetlenül. Éppen ezért a Magyar Államot a kisajátítás szabályai szerinti kártalanítás illeti meg.

A szolgalomalapítás során a Magyar Államot megillető kártalanítást a bányavállalkozónak kell megfizetnie.

Az eljárás eredményeként a bányavállalkozó javára üzemeltetési bányaszolgalmi jog kerül bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba, amely alapján a bányászati tevékenysége időtartama alatt jogosult lesz a bányászati tevékenység végzésére.

A szolgalomalapításra irányuló eljárások nem tartoznak az egyszerűbb eljárás típusok körébe, különösen akkor, ha állami földterületről van szó. Már az eljárás megindítását megelőzően is felmerülhetnek, olyan kérdések, amelyek nem megfelelő kezelése akadályát képezheti egy eredményes szolgalomalapítási eljárásnak. Ezért mindenképpen indokolt a szakterületen jártas jogi szakértő bevonása már az előkészítő szakaszban is.