Bár az innováció, mint tevékenység az ősidők óta az emberiség mindennapjainak szerves része, mára a gazdasági folyamatok megkerülhetetlen elemévé, így jövőnk zálogává nőtte ki magát.

Az innováció kulcsfogalomként jelenik meg többek között az Európai Unió stratégiai dokumentumaiban és támogatási program struktúrájában is, valamint az Európai Bizottság évente állítja össze az ún. Európai Innovációs Eredménytáblát, amely célirányosan az egyes tagországok innovációs teljesítményét hivatott értékelni.

Tudva, hogy a magyar szürkeállomány messze földön híres, gondolhatnánk, hogy Magyarország innovációs teljesítménye is ehhez igazodik és egyáltalán nincs miért aggódni a vállalkozásaink és nemzetgazdaságunk gazdasági potenciálja miatt - a helyzet azonban korántsem ennyire biztató.

A legutolsó, 2017-es Európai Innovációs Eredménytáblából ugyanis az derül ki, hogy bár Európában nőtt az innovációs teljesítmény, Magyarország továbbra is az uniós átlag alatt marad.

Hasonló képet festenek a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalweboldalán elérhető adatok is, amelyek azt mutatják, hogy a hazai és nemzetközi iparjogvédelmi bejelentések száma nemzetközi vonatkozásban alacsony, a vállalati K+F kiadások aránya a GDP-hez képest pedig még a fejlettebb régiókban is alacsony. Ez egy olyan paradoxon, amelynek az okait hosszasan lehet elemezni és amelynek lehetséges (versenyképességi) következményeivel számolnunk kell.

Miután az innováció a szellemi alkotás fogalomkörét jelenti, és ide tartozik legtágabb értelmezésben a - jellemzően hosszas és költséges folyamatok eredményeként létrejövő - találmány, ötlet, felfedezés, műszaki innováció stb., gazdasági szempontból különösen fontos, hogy az adott dolog szerzőjének az elkészült dologhoz kizárólagos joga fűződjék, valamint felléphessen az ellen, aki jogait sérti, azzal visszaél. Ebben a körben elsősorban szabadalom, védjegy, formatervezési és használatiminta-oltalom segíti az innováció jogos tulajdonosainak védelmét.

Éppen ezt a folyamatot, vagyis a szellemitulajdon-védelem eszköztárának tudatos, versenyképességet fokozó, minél szélesebb körű alkalmazását, ezen keresztül pedig a hazai vállalkozások és kutatóintézetek piaci érvényesülését és K+F+I tevékenységre fordított forrásainak megtérülését hivatott előmozdítani a GINOP-2.1.3-15 - Iparjog pályázat, ahol a támogatási kérelmek benyújtása még 2018. szeptember 25-ig lehetséges.

A 100 %-os intenzitású pályázat keretében maximum 6.000.000 Ft összeghatárig támogathatóak hazai és/vagy nemzetközi iparjogvédelmi oltalmát szolgáló újdonságkutatási, oltalomszerzési és oltalom-fenntartási, valamint a szellemi vagyon értékelés és audit tevékenységek.