A külfejtéses bányászati tevékenység végzésének része a kutatás, amely célja a későbbi bányatelek fektetés érdekében olyan területek földtani kutatása, amelyekről még senki nem rendelkezik a szükséges információkkal.

A Bt. 22. § (7) bekezdése értelmében 2012. december 31. óta a kutatási engedélyesnek lehetősége van olyan ásványi nyersanyagra is kezdeményezni a kutatási engedélyének a kiterjesztését, amely típusú nyersanyagra az eredeti kutatási engedélye nem terjedt ki, és amely előfordulásra az eredeti engedélye alapján végzett kutatási tevékenysége során bukkant.

A Bt. hivatkozott rendelkezése viszonylag szűkszavúan rendelkezik erről a lehetőségről, például sem a Bt., sem a Bt. Vhr. Bt. 22. §-ával kapcsolatos rendelkezései nem szabályozzák, ez a jogosultság meddig illeti meg a bányavállalkozót.

A kérdésben a kutatási engedély alapján végezhető tevékenységre vonatkozó jogszabályi előírások segítenek eligazodni.

A kutatási engedély alapján a bányavállalkozónak nincs jogosultsága kutatási tevékenység végzésére, csupán arra, hogy kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelmet terjesszen elő. A jóváhagyott terv, illetve maga a hatósági határozat tartalmazza azt a határidőt, ameddig a kutatási jogosultság gyakorolható.

Ennek megfelelően, a határidő leteltét követően semmiképpen sem lehet helye a kutatási engedély kiterjesztésének. Erre a kutatási műszaki üzemi terv tervidőszakában van lehetőség, módja pedig a hatályos kutatási műszaki üzemi terv módosításának kezdeményezése.

A Bt. 22. §-a paragrafusa a 2021. január 1-től hatályos, az építőipari nyers- és alapanyagokkal kapcsolatos Bt. módosítás okán azonban véleményünk szerint további módosításra szorul.

A hivatkozott kategóriába tartozó ásványi nyersanyagok tekintetében ugyanis 2020. május 25. óta valójában már nincs lehetőség kizárólagosságot biztosító kutatási engedély megszerzésére, ezen ásványvagyon fajta csak kizárólagosságot nem biztosító elkutatás keretében kutatható.

Ez egyrészt azt jelenti, hogy a kutatási engedély kiterjesztése, mint lehetőség nem is értelmezhető az építőipari nyers- és alapanyagok esetében a jövőben kezdeményezett előkutatás esetén.

Másrészt azonban egyúttal azt is jelenti, hogy ha valamely bányavállalkozó rendelkezik is 2020. május 25-ét megelőzően az azóta valamely építőipari nyers- és alapanyagnak minősített ásványagyon fajta tekintetében számára még kizárólagosságot biztosító kutatási jogosultsággal, annak kiterjesztését már semmiképpen nem kezdeményezheti további, az eredeti kutatási engedélyében nevesített ásványvagyon fajtához képest további, építőipari nyers- és alapanyagnak minősülő ásványagyon fajta vonatkozásában.

Mindenképpen célszerűnek mutatkozik a Bt. szabályozási körének differenciálására tekintettel a változások következetes átvezetése mind a Bt-n, mind a végrehajtást biztosító egyéb jogszabályi rendelkezéseken.