A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény tartalmazza a termőföldön történő más, így többek között bányászati célú hasznosításával kapcsolatos előírásokat.

Gyakran keveredik a gyakorlatban a más célú hasznosítás jelentése és jelentősége a művelési ág változás jogintézményével.

A más célú hasznosítás egy elvi engedély, amelyhez eddig éppen ezért nem is volt szükséges az érintett ingatlan tulajdonos hozzájárulására, tekintve, hogy az érintett ingatlan használatára az engedély nem jogosítja fel az igénybe vevőt.

A más célú hasznosítási engedélyben írtak – fő szabály szerint – a teljes ingatlan tekintetében történő megkezdését követően kerülhet sor a művelési ág változás kezdeményezésére.  Amennyiben csak az ingatlan egy adott részén kezdődik meg a más célú hasznosítás, értelemszerűen az érintett rész tekintetében változási vázrajz és az egyéb, kivonás céljától függő tevékenységre vonatkozó feltételek teljesülését követően akár részlegesen is kezdeményezhető a művelési ág változás átvezetése, a korábbiról az engedélyben írtak szerinti célnak megfelelő megnevezésre. A művelési ág változás tehát az ingatlan tényállapotában bekövetkező tényleges változás ingatlan-nyilvántartási leképezése, adminisztratív kötelezettség.

A különbség tisztázását követően rátérnénk a változás lényegére. A törvény 12. § (2) bekezdése tartalmazza a kérelemhez kötelező jelleggel csatolandó mellékleteket, ennek körében változott a tulajdonosi hozzájárulásra vonatkozó előírás.

Az eddigiekhez képest ugyanis most már megkívánt a tulajdonos, illetve haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvező teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozata, ha az igénybe vevő nem a tulajdonos, illetve haszonélvezet fennállása esetén nem a haszonélvező.

A fenti előírás akár el is lehetetleníthetné a külfejtéses bányászati tevékenység végzését, illetve bányászati létesítmények elhelyezését idegen ingatlanon, azonban a kérdéses jogszabályhely ezt egy kivétel szabály alkalmazásával oldja fel.

Nem szükséges ugyanis a tulajdonos hozzájárulása a törvény szerint, ha a termőföld igénybevétele kisajátítás céljának megvalósítása érdekében szükséges. Ennek megfelelően, ha elhelyezési vagy üzemeltetési bányaszolgalmi jog alapításában nem tud megállapodni a bányavállalkozó a tulajdonossal, vagy az ingatlan igénybevétele kitermelési céllal szükséges, azaz a rendeltetésszerű használatot a végezni kívánt tevékenység ellehetetlenítené és ezért kisajátításnak lenne helye, úgy a tulajdonos hozzájárulása mellőzhető.

A kivétel szabály érvényesítése érdekében célszerű ennek megfelelően a más célú hasznosítás iránti kérelemben a kisajátítási törvény bányászattal kapcsolatos rendelkezésére is hivatkozni (a bányászati tevékenység közérdekű).

A teljesség kedvéért a kivételek köre ennél is szélesebb, mert ha a termőföld igénybevétele olyan, a tulajdonjog korlátozását lehetővé tevő közérdekű célt szolgál, amelynél törvény lehetővé teszi a tulajdonos, illetve haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatának bíróság vagy hatóság döntésével történő pótlását, akkor sem szükséges a hozzájárulás csatolása a földvédelmi eljárás során.

A kérdéses rendelkezés 2021. június 5-én lépett hatályba.