Már 2016. június 16-án, a Kasó Attila miniszteri biztos részvételével zajló konferencián és kerekasztal beszélgetésen megfogalmazódott a szakemberek számára az ásványi anyagok mezőgazdasági célú felhasználási lehetőségének a jelentősége.

Csak, hogy egy szemléletes példát említsünk az ott elhangzottak közül, "a hazai termőföldekre évente 1 - 1,5 millió tonna mészkő- és dolomitőrlemény, illetve murva lenne szükséges".

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter 2017 novemberében arról számolt be a Franciaország és az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetével közösen szervezett, Magyarország részvételével zajlott Bonni klímakonferencia kapcsán, hogy egyre népszerűbbé válnak a nagyvilágban a természetkímélő mezőgazdasági módszerek, amelyek jelentős mértékben járulhatnak hozzá a klímavédelmi vállalások teljesítéséhez.

A miniszter a konferencia kertében részt vett az úgynevezett négy ezrelék kezdeményezés tanácskozásán is, ahol többek között elhangzott az a francia kezdeményezés is, mely szerint a cél "a föld széntartalmának évi négyezrelékes növelése, ami a termőföld szervesanyag-tartalmának növelését jelenti" és amelyet talajjavító hatású növénytermesztési eljárásokkal lehet elősegíteni.

A karbontartalom utánpótlására ugyanakkor például a széntartalmú meddő anyagok is alkalmasak lehetnek, amelyek pedig akár jelenleg is nagy mennyiségben rendelkezésre álló bányászati melléktermékek.

Amellett, hogy a klímavédelmi vállalások teljesítése érdekében ezek nyilván fontos célkitűzések, a termőföld termőképességének a helyreállításához, a talajerő javításához használható bányászati fő- és melléktermékek jelentősége véleményünk szerint még nagyobb - lehetne.

Ezek a jellemzően nem-fémes ásványi nyersanyagok a magyar mezőgazdaság szempontjából megfelelő mennyiségben rendelkezésre állnak, azokból a szükséges termékek gazdaságosan előállíthatóak, kiválóan alkalmasak a talajerő pótlásra, természetes anyagok, amelyek termékként történő előállítása során lényegesen kisebb ökológiai lábnyom keletkezik, mint a talaj termőképességének a fokozását szolgáló mesterséges anyagok gyártása során, nem is beszélve a vegyszermentes növénytermesztés vitathatatlan előnyeiről.

Mindezek biztató kilátással, piaci nyitás lehetőségével kecsegtetnek számos hazai, kisebb, de akár nagyobb bányászati vállalkozás számára, akár itthon, de akár külföldön is.