Bizonyára olvasóink közül már sokan találkoztak az előleg és a foglaló kifejezésekkel szerződéses viszonyokban. Tipikus megjelenési területük az ingatlan-adásvételi ügyletek köre, azonban fizethetünk előleget vagy foglalót akár egyéb adásvételi, vállalkozási vagy bármilyen, ellenszolgáltatással járó ügylet során is. Cikkünkben azonban az egyszerűség kedvéért az ingatlan-adásvételi szerződésre vetítve mutatjuk be a két jogintézményt. Az előleg és a foglaló széleskörű alkalmazhatósága és a két intézmény gyakori összetévesztése, illetve egymás szinonimáiként történő hivatkozása miatt érdemes feltétlenül tisztázni ezeket a fogalmakat.
Amikor a felek megállapodnak az ingatlan vételárában, akkor jellemzően annak részletekben történő teljesítését határozzák meg. Tekintettel arra, hogy a Ptk. az előleget nem definiálja és – a foglalóval ellentétben – semmilyen jogi minősítést nem kapcsol hozzá, a vételár valamennyi teljesítendő része jogi értelemben vételárelőlegnek és gyakorlatilag egy „sima” vételárrészletnek minősül. Ezért az előlegnek semmilyen szankciós jellege nincsen, vagyis az előleg minden esetben visszajár a vevőnek, függetlenül attól, hogy milyen okból hiúsult meg a szerződés.
Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL
Benne kiemelt témánk: Átalakulás az Ecovisnál – Az Ecovis Hungary Legal új tulajdonosi körrel és módosított néven működik tovább
További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.
Az előleghez képest a foglaló a szerződésszegés egyik nevesített esetéhez, a szerződés lehetetlenné válásához kapcsolódó, önként vállalható többletszankció. A Ptk. meghatározása szerint a foglaló nem a kötelezettségvállalás jeléül (erre éppen az előleg szolgál), hanem a kötelezettségvállalás megerősítéseként vállalt többletszankcióként kerül átadásra az eladó részére.
Közös pont a két jogintézményben, hogy mindkét címén átadott összeg a vételár részét képezi, azaz akár előlegnek, akár foglalónak hívjuk a vevő által átadott pénzt, az a szerződéses árba beleszámít, a fizetendő vételárat ezek mértékével csökkenteni kell.
Az alapvető különbség a két jogintézmény között az, hogy míg az előlegnek semmilyen szankciós hatása nincsen, addig a megfizetett foglalóhoz konkrét szankciókat fűz a Ptk. Az a fél, aki a szerződés meghiúsulásáért felelős, az adott foglalót elveszti (vevő), vagy a kapott foglaló kétszeresét köteles visszafizetni (eladó). A foglaló előnye mindenekelőtt abban áll, hogy kárátalány szerepet tölt be, vagyis akkor is alkalmazásra kerül, ha a sérelmet szenvedett fél a meghiúsulással összefüggő kárát nem bizonyítja. Vagyis a foglaló erejéig nem kell bizonygatnia a hoppon maradt félnek, hogy őt a szerződés meghiúsulásával mekkora kár érte. (Ha viszont a sérelmet szenvedett fél kártérítést vagy kötbért követel, abba a foglaló összegét be kell számítani.)
Ezzel szemben, ha csupán előleget fizet a vevő, akkor a szerződés meghiúsulása esetén az átadott előleg neki hiánytalanul visszajár, és a meghiúsulással esetlegesen felmerült károk érvényesítése kizárólag bírósági úton történhet.
INGATLANÜGYEK JOGI GYAKORLATA E-learning
Ingatlanközvetítés, Ingatlantranzakciók adó- és illetékvonzatai, Termőföld tulajdonjogának megszerzése és a földhasználat, Társasházi tetőtér beépítések jogi problematikája
Videókonferencia (Videók hossza: 556 perc)
Oktatók: Dr. Jean Kornél, Dr. Kálmán Kinga, Dr. Zalavári György
ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
Ár: 21.900 Ft + áfa helyett 17.900 Ft + áfa
Részletek, jelentkezés >
The post INGATLANÜGYEK JOGI GYAKORLATA E-learning appeared first on Jogadó Blog.