Az ásványi nyersanyagok elsősorban külszíni bányászata, előkészítése nagy mennyiségű meddő, ill. hulladék keletkezésével és a környezetbe való nagymértékű beavatkozással jár. Ezek a tényezők arra ösztönzik a népességet, hogy a bányászati tevékenységet környezetbarát módon, a nyersanyagok hasznosítását takarékosabban valósítsák meg. Ennek része a bányameddő, mint másodlagos nyersanyag szélesebb körben történő felhasználása.

Sok bányavállalkozó fejében megfordul, milyen módon lehetne hasznosítani a gyakran magas pénzügyi ráfordításokkal, nagy erőfeszítésekkel kitermelt meddőanyagokat.

A jelenleg kialakult nyersanyagárak egyelőre még nem ösztönöznek a takarékosabb nyersanyag felhasználásra. Viszont a későbbiekben egyre jelentősebb lesz ezeknek a másodlagos nyersanyagoknak, meddőhányóknak a szerepe. A cél eléréséhez több feltételnek kell megfelelni: jogi, gazdasági és technológiai.

A bányameddők olyan melléktermékek, melyek nem tartalmazzák azt az anyagot, amelyért a bányában a termelés folyik (pl. csökkent érctartalmú kőzet, nem megfelelő minőségű építőkő, széntelepbe ékelődött köztes, éghető anyagtartalom nélküli agyagos, agyagos-márgás kőzetréteg stb.), más szóval a meddő a külfejtéses vagy mélyművelésű bányászati tevékenység során keletkező, vagy a kőzetekből felhasználható anyagok kinyerése után megmaradó anyagok felhalmozott tömege.

A bányavállalkozó két út előtt áll: vagy tájrendezésre, rekultivációra használja a meddőanyagokat, vagy meddőhányót épít belőle. Meddőhányót kényszerűen a bányanyitáskor kell létesíteni, de ha a művelés már eléri a szükséges mélységet és a visszatöltés nem akadályozza a további bányászatot, akkor a meddő elhelyezhető a bányagödörben is. Természetesen a haszonanyag felhagyás kizárását figyelembe véve.

Az esetek döntő többségében a meddőhányót bányászati hulladékkezelő létesítményként kell kezelni, ezáltal a 14/2008. (IV. 3.) GKM rendelet előírásai az irányadóak. A rendelet hatálya a bányászati hulladék kezelésére terjed ki. Minden bányatelekhez tartozó -és nem mindenestben rajta található- meddőhányóhoz hulladékgazdálkodási tervet kell készíteni és benyújtani az illetékes bányahatósághoz jóváhagyásra.

Milyen felhasználási lehetőségeink vannak?

A lehetőségek rendkívül szerteágazóak lehetnek. Főként építőipar, vegyipar és mezőgazdasági felhasználás. Tömedékelésre, töltésre, útalapozásra, pályatest építésre, védőrétegek kialakítására, adalékanyagként való hasznosításra, stb.

Hogyan hasznosíthatjuk a bányameddőnket?

A bánya védnevében megtalálhatjuk, hogy milyen nyersanyag kitermelésére is nyitottuk a bányánkat. Bővebben a kutatási zárójelentésben és a bányatelek dokumentációban találjuk meg a pontos megnevezését a kitermelhető nyersanyagnak.(54/2008 (III.20.) Korm. rendelet az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról)

Mivel a nyersanyag kutatás alapján történő pontos készletszámítás szerint történik a nyersanyagkészlet és a meddő arányának a megállapítása, ezért célszerűtlen a meddőanyagot nyersanyagként hasznosítani vagy értékesíteni. Elvben akár azt is megtehetnénk, hogy a meddőt haszonanyagként valljuk be az éves nyersanyag vagyon és meddő változás jelentésben, valamint a negyedéves bányajáradék bevallásainkban, a gyakorlatban viszont ez jog-és ésszerűtlen valamint pazarló, mivel ezáltal csökken l a kitermelhető nyersanyagkészletünk a bányában, valamint lényegesen nagyobb bányajáradék vonzata van a nyersanyagunknak.

A megoldás, hogy a deponált és hulladékkezelő létesítményben tárolt anyagunknak meghatározzuk egy új ásványi nyersanyag csoportját és kódját. Földtani szakértőt kell igénybe vennünk ehhez, aki mintavételes eljárással, -esetleg fúrásokkal- szakértői jelentést készít a nyersanyag fajlagos értékének meghatározásához a bányameddő nyersanyagként való besorolásnak megállapítására.

Az "Egyéb nyersanyagok" főcsoportba, "Vegyes, kevert nyersanyagok" csoportba és "Kevert ásványi nyersanyagok II." alcsoportba sorolt meddő meghatározása:

"Azon ásványi nyersanyag, amely földtani szakértő szakvéleménye alapján a mellékletben szereplő valamelyik nyersanyagot 60%-nál kisebb mennyiségben tartalmazza."

Mindezek után a meddő a meddőhányó jelentés alapján másodlagos nyersanyagnak tekinthető, mely szabadon felhasználható, értékesíthető. Hulladék besorolása nincsen, hulladéktörvény alá nem tartozik. Terméknek számít, terméknek tekinthető.

Az így hasznosításra alkalmassá tett termékünk után természetesen ugyanúgy bányajáradékot kell fizetni, mint az elsődleges nyersanyag után, viszont a mértéke a rendelet szerinti legalacsonyabb összeg. Ez az eredeti bányajáradék felétől a töredékéig terjedhet elsődleges nyersanyagfajtától függően.

Utolsó feladatként szükséges a bánya Műszaki Üzemi Tervének a módosítása vagy új MÜT benyújtása az illetékes területi Bányafelügyelethez az eltérő területi viszonyok és a változott kitermelési mennyiségek miatt.