Jogorvoslati rendszer egyszerűsítése a bányászati szakigazgatásban 2020. március 1-től – Vargáné dr. Fülöp Ágnes

Jogorvoslati rendszer egyszerűsítése a bányászati szakigazgatásban 2020. március 1-től – Vargáné dr. Fülöp Ágnes

May 12, 2020

A 2018. január 1. napjától hatályba lépett, általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban. Ákr.) egyik alapelve a hatékonyság elve. A hatékonyság a közigazgatási ügyekben nem csak abban nyilvánul meg, hogy a hatósági eljárások során a hatóságnak törekednie kell arra, hogy az eljárás a legkevesebb költséget okozva és a fejlett technológiát alkalmazva a lehető leggyorsabban lezárható legyen, hanem abban is, hogy az eljárás megindításától, illetve megindulásától számítva a lehető legrövidebb időn belül az ügyben hozott anyagi jogerős bírósági döntés is meghozatalra kerüljön. A közigazgatási eljárások hatékonyságát célozzák meg az utóbbi hónapok jogszabályi változásai, melyek érintették többek között a bányászati szakigazgatási eljárásokat is. 

Miben is nyilvánulnak meg ezek a változások? A 2020. március 1. napját követően hozott bányafelügyeleti határozatok, bizonyos végzések jogorvoslatról tájékoztató része már eltér a korábban megszokottól: a döntésekben nem a fellebbezés lehetőségéről tájékoztat a hatóság, hanem a bírósági út igénybevételéről, mint lehetséges jogorvoslatról.

Mi is áll a változás mögött? Az Ákr. alapján az ügyfél, vagy akire a döntés rendelkezést tartalmaz, az elsőfokú döntés ellen akkor fellebbezhet, ha azt törvény kifejezetten megengedi. A fellebbezésre lehetőséget adó rendelkezéseket jellemzően az ágazati jogszabályok tartalmazzák.

Így volt ez a bányászati szakigazgatás vonatkozásában is, ugyanis a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Bt.) szabályozta, hogy mely ügyekben van lehetőség fellebbezésre, illetve mely hatóság jár el másodfokon.

Így fellebbezésnek volt helye – többek között - a műszaki-biztonsági, építésügyi hatósági, építésfelügyeleti, bányászati tevékenység engedélyezésével és felügyeletével kapcsolatos ügyekben hozott bányafelügyeleti döntésekkel szemben is. A múlt idő nem véletlen, ugyanis 2020. március 1. napjától a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvény – az egyszerűsítés jegyében - hatályon kívül helyezte a Bt. fellebbezésekre vonatkozó rendelkezését, s ezzel a bányászati szakigazgatásban a fellebbezés lehetősége megszűnt.

Ha nincs fellebbezésre lehetőség, milyen jogorvoslati eszköz áll a bányavállalkozó rendelkezésére? Marad a bírósági út, amely vonatkozásában – szintén az egyszerűsítés és hatékonyság jegyében - jelentős változások történtek.

2020. április 1-től a közigazgatási perek eddigi két és fél szintű rendszere (Közigazgatási és Munkaügyi bíróság – Törvényszék – Kúria) kétszintűvé alakult át azáltal, hogy a közigazgatási és munkaügyi bíróságok megszűntek, és helyettük az azokkal megegyező székhelyű és illetékességi területű törvényszékek, másodfokon pedig a Kúria jár el.

Az egységes joggyakorlat kialakításában a Kúriának jelentős szerepet szán a jogalkotó, ami remélhetőleg elősegíti majd a bányafelügyeletek, valamint a bányászati tevékenységek kapcsán eljáró egyéb hatóságok eltérő jogértelmezéséből adódó ellentmondások megszüntetését is. A kérdés viszont továbbra is az, hogy a fellebbezés lehetőségének megszüntetésével valóban megvalósul-e majd az Ákr. koncepciójában megfogalmazott azon célkitűzés, mely szerint a cél a közigazgatási ügyek lehető legrövidebb időn belüli végleges rendezése.

Az „egyszerűsítés” és „rövidítés” jegyében tett jogszabályi módosítások Jiří Menzel Sörgyári capriccio című filmjében elhangzott mondást juttatja eszünkbe: „Mindent megrövidítünk. Lerövidül az idő. Lerövidülnek a távolságok. Minden röviden lesz elintézve!” Úgy legyen!