Birtokbaadási szabályok és az azonnali jogvédelem lehetősége a kisajátítási eljárás során – Dr. Jean Kornél

Birtokbaadási szabályok és az azonnali jogvédelem lehetősége a kisajátítási eljárás során – Dr. Jean Kornél

May 18, 2020

Aktuális cikkünkben amellett, hogy a kisajátítási határozat alapján esedékes lényegesebb teendőket is számba vesszük egy, a birtokbavétellel kapcsolatos, a bányavállalkozások számára különösen fontos szabályra és az alkalmazással kapcsolatos anomáliára is fel kívánjuk hívni a figyelmet.

A bányászati célra történő kisajátításról szóló közigazgatási határozat alapján a hatóság által megállapított kártalanítást legkésőbb a határozat véglegessé válását követő 15 napon belül kell megfizetni, függetlenül attól, hogy mikor kerül sor a kisajátított ingatlan birtokbavételére.  Lényeges, hogy a kártalanítást nem elég megfizetni, annak tényét az eljáró hatóság részére hitelt érdemlő módon igazolni is kell.

A kisajátított ingatlan birtokbavételének konkrét időpontját az eljáró hatóság határozza meg, magában a kisajátításról rendelkező határozatában.

A birtokbaadásra rendelkezésre álló határidőt fő szabály szerint a kártalanítás megfizetésének, pontosabban annak esedékességének időpontjától kell számolni.

Az eljáró hatóságot ezen felül számos kötelező érvényű szabály is köti a birtokba bocsátási határidő meghatározása során.

A birtokbaadásra a hatóság az alábbi kivételekkel legfeljebb 1 hónapos határidőt állapíthat meg.

Amennyiben a kisajátított ingatlan építménnyel rendelkezik, vagy egyéb lényeges körülmény indokolja, a kötelezettség teljesítésének véghatárideje legfeljebb a kártalanítás fizetésére rendelkezésre álló határidőtől számított további 2 hónap lehet.

A kisajátítási hatóság azonban ennél hosszabb határidőt is megállapíthat, ha ebben az érintett ügyfelek megállapodtak az eljárás során, vagy ha a kisajátított ingatlanon álló épület, építmény, vagy található faállomány elbontására, illetve kivágására hosszabb idő szükséges.

Ha a kisajátítással érintett ingatlan mezőgazdasági művelés alatt áll, a birtokbaadás időpontját csak kivételes esetben lehet rövidebb határidőben megállapítani, mint a termény betakarításának esedékessége.

Amennyiben a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa, vagy más olyan személy, akinek az érintett ingatlanon az eljárás szempontjából releváns joga áll fenn, a közigazgatási határozattal szemben keresetet kíván előterjeszteni, lényeges kérdés a bányászati tevékenység megkezdésének, annak tervezhetőségének a szempontjából, hogy mikor és milyen körben lehet helye azonnali jogvédelemnek.

A közigazgatási perek eljárási szabályait tartalmazó jogszabály, mint keretjogszabály viszonylag szűk körben határozza meg azoknak a kivételeknek a körét, amikor nincs helye azonnali jogvédelemnek.

Ennek megfelelően akkor nincs, ha a közigazgatási cselekmény vagy jogerős bírósági határozat végrehajtását szolgálja, vagy a polgári védelmi szolgálat ellátásával vagy a honvédelmi kötelezettségek részét képező gazdasági és anyagi szolgáltatással kapcsolatos kötelezettséget állapít meg, végezetül pedig, ha a honvédelmi és katonai célú építmények, ingatlanok működési és védőterületeik kijelölésére vonatkozik. Az azonnali jogvédelem mibenlétét tekintve a jogszabály konkrétumokat nem igazán határoz meg, annak konkrét meghatározását bizonyos keretek között - az ügy természetéhez mérten - az eljáró bíróságra bízza.

Ugyanakkor a kisajátításról szóló, ágazati jogszabály tartalmaz egy, a bányászat szempontjából megítélésünk szerint igencsak jelentős rendelkezést.

Nevezetesen, azonnali jogvédelmet csak építménnyel rendelkező ingatlan esetében és csak ezen ingatlan kisajátítása jogalapjának vitatása esetén lehet biztosítani, mégpedig legkésőbb a jogalap tárgyában hozott közbenső ítélet jogerőre emelkedéséig terjedő időre.

A fent idézett szabály értelmében tehát, amennyiben a kisajátítás egy olyan ingatlant érint, amelyen nem áll építmény a kisajátítási határozat meghozatalakor, úgy a bányászati tevékenység megkezdését – a kártalanítás határozatnak megfelelő megfizetését feltételezve – a közigazgatási per ténye önmagában nem akadályozhatja meg.

Túl azon, hogy ez egy rendkívül kedvező rendelkezés, azért felvetődik a kérdés: Amennyiben a jogalap vitatása esetén irányadó eljárási szabálynak megfelelően 2 hónap alatt meg is hozza a határozatát a bíróság, amennyiben ezen idő alatt a humuszréteg lefedésével és a meddőzéssel megkezdődik a külfejtéses bányászati tevékenység, és például a meddő töltésanyagként értékesítésre kerül, pernyertesség esetén vajon hogyan kerülhet sor az eredeti állapot helyreállítására?