A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény legutóbbi, jelentős változásokat hozó módosítása egy saláta-törvény részeként jelent meg a Magyar Közlöny 105. számában (2021.06.08.). A törvénymódosítás 2021. július 9-én lép hatályba. De milyen jelentősebb változásokat is foglal magában ez a törvénymódosítás?

Az építőipari nyers- és alapanyagok tekintetében a tavaly kezdődött változások koherens folytatásaként egyre több helyen avatkozhat be az állam a számára stratégiailag fontos ásványi nyersanyagokat érintő ügyekbe, és ezzel párhuzamosan jelentős átalakuláson mennek keresztül az építőipari nyers- és alapanyag bányászattal foglalkozó bányavállalkozókra vonatkozó rendelkezések is.

Így például eddig bevett rendelkezés volt, hogy amennyiben a bányavállalkozó a kutatási tevékenysége végzése során olyan ásványi nyersanyagra bukkant, amelyre jogosultsága eredetileg nem terjedt ki, úgy az előfordulás bejelentése mellett kérhette a kutatási engedélynek erre az ásványi nyersanyagra történő kiterjesztését. A kiterjesztést a Bt. eddig csak a szénhidrogén vonatkozásában tiltotta meg, a módosítás hatályba lépésétől kezdődően azonban az építőipari nyers- és alapanyagnak minősülő ásványi nyersanyagok esetében sem lesz kiterjeszthető a kutatási engedély.

A másik jelentős változás, hogy az eddigiekkel ellentétben az engedély alapján gyakorolt bányászati jog átruházásának minősül a bányászati joggal rendelkező gazdálkodó szervezetek jogutódlása is. Így abban az esetben, ha a bányavállalkozónak minősülő gazdasági társaság szervezeti átalakuláson megy keresztül, és az átalakulás érinti a bányászati jog feletti tulajdonjogot, úgy az a bányafelügyelet előzetes jóváhagyásához kötött. A Bt. módosítása csak a peremszabályokat tartalmazza, a részletszabályozás vélhetően a Bt. Vhr. részeként fog megjelenni. A Vhr. értelmező rendelkezései ismerete nélkül a jogalkalmazás során számos kérdés merülhet fel, hiszen – többek között - egy még be nem jegyzett cég (jogutód), amely előtársaságként sem működhet, mint átvevő nem tud kérelmet beterjeszteni az átruházás jóváhagyása iránt és nem tud kötelezettségeket átvállaló nyilatkozatot sem tenni. Kérdéses továbbá az is, hogy melyek lesznek a hatóság vizsgálati szempontjai.

A módosítás hatályba lépésétől bányafelügyeleti hozzájárulás kell továbbá a bányászati joggal rendelkező gazdasági társaságok tulajdonrészének visszterhes és ingyenes átruházásához is. A hozzájárulás szükségességét a törvénymódosítás nem teszi függővé a tulajdonrész átruházás mértékétől vagy egyéb szempontoktól, így szélsőséges esetben akár egy darab részvény átruházása is hozzájárulás-köteles lehet.

Bár a bányászati jog eredeti szerzésmód keretében történő megszerzése (pl. árverésen szerzés) nem egy tipikus esete a jogszerzésnek, de a tulajdonszerzés ezen jogcíme is hatósági hozzájáruláshoz kötött mostantól.

A módosítás jelentős részben foglalkozik még a használaton kívüli szénhidrogén kutak és kutatófúrások nyilvántartásával, kockázatértékelésével és a tájrendezési kötelezettség teljesítésével is.

A használaton kívüli kutak problémája már évek óta napirenden van, és ez idáig jellemzően a felszámolásra vonatkozó határidők módosítása volt a törvénymódosítás tárgya. Ez alkalommal a jogalkotó tényleg a kutak más célú hasznosításának az előmozdítása, és ennek hiányában a mielőbbi felszámolása felé kényszeríti a kutak tulajdonosát vagy vagyonkezelőjét, akik a módosítás hatályba lépésével szintén bányavállalkozónak minősülnek.