A Bt. 2021. január 1-i hatállyal kezdődően alkalmazta azt a rendelkezést, mely szerint, ha a bányavállalkozó a végleges műszaki üzemi terv birtokában, az építőipari nyers- és alapanyagra megállapított bányatelken, a bányatelekre jóváhagyott valamennyi kitermelési műszaki üzemi terv időbeli hatálya alatt összesen 48 hónapot meghaladóan nem folytat kitermelést, akkor a bányászati jogát törölni kell.

A törvény indokolása szerint a módosítást az tette szükségessé, hogy ezen keresztül is biztosított legyen az építőipari nyers- és alapanyagokra megállapított bányatelkeken folytatott kitermelés folytonossága, valamint az indokolatlan területfoglalások megakadályozása érdekében a kitermelés hatósági engedéllyel történő szüneteltetésének a megszüntetése, a kitermelés szüneteltetésének a 4. évétől a bányászati jog törlése és a kitermelés szüneteltetésének első félévétől a kieső bányajáradék mértékének megemelése szükséges.

A Bt. legutóbbi, az egyes energetikai és közlekedési tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXVI. törvénnyel történő módosítása ugyanakkor újra változtatott a kérdéses rendelkezésen.

A (7) bekezdésből – többek között - törlésre került a korábbi bekezdés utolsó mondata, azaz, értelmezésünkben, a kitermelés szüneteltetésének együttes időtartama 2022. január 1-től kezdődően mégsem kerül már összeszámításra, hanem a szintén 2021. január 1-től hatályos Bt. 30. § (4) bekezdés új b) pontja értelmében ha az építőipari nyers- és alapanyagra megállapított bányatelek esetében a (7) bekezdés szerinti szünetelés időtartama eléri a 48 hónapot, a bányafelügyelet  hivatalból elrendeli a bánya bezárását és a tájrendezés elvégzését.

A módosító rendelkezés nem hivatalos indokolása szerint, amennyiben az építőipari nyers- és alapanyagot kitermelő bányavállalkozó 12 hónapot meghaladóan nem végez kitermelést szünetelésnek, a 48 hónapot elérő szünetelés esetén pedig a bányászati jog törlésének van helye.

A törvény szövege és az indokolás nem fedi egymást, ugyanis a hatályos törvényszöveg szerint a 48 hónapot meghaladó szünetelés következménye a bánya bezárása és a tájrendezése, nem pedig a bányászati jog törlése.

Az összeszámítási szabály törlése bányavállalkozói szempontból mindenképpen üdvözölendő, ásványvagyongazdálkodási szempontból egyébként nem tűnik túl logikusnak, hogy miért kell bezárni egy olyan bányát, amely művelésével ugyan felhagyott a bányászati jog jogosultja, ha a bánya ugyanakkor még rendelkezik műrevaló ásványi nyersanyaggal?

Bár egyidejűleg a 30. § (1) bekezdése is módosításra került, olvasatunkban annak a lényegi jelentése nem változott meg, azaz a 12 hónapot meghaladó szüneteltetést az építőipari nyers- és alapanyagra megállapított bányatelek esetén továbbra sem kell engedélyeztetnie a bányavállalkozóknak.

Az (1) bekezdés módosításának az a lényege, hogy a kitermelés 12 hónapnál rövidebb időtartamú szünetelését nem szüneteltetésként, hanem termelés leállásként határozza meg. Ez utóbbihoz a Bt. jelenleg nem fűz semmiféle jogkövetkezményt.