Gyakran hallunk a munkáltató részéről bérlevonással kapcsolatos megjegyzéseket, fenyegetéseket, de ne dőljünk be nekik! Hogy ne érjen többé meglepetés, ismerjük meg azokat a szabályokat, amelyek alapján mégis helye van a levonásnak!
Munkabérből történő levonásnak kizárólag jogszabályban meghatározott esetekben, illetve – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye. Végrehajtható határozatok lehetnek bírósági vagy más hatósági határozatok, de jó, ha tudjuk, hogy ebbe a kategóriába tartozik a munkavállaló által meg nem támadott fizetési felszólítás is! A munkáltató tehát az itt meghatározott két esetkörben jogosult, illetve köteles a munkabér terhére levonást eszközölni. Amennyiben a munkáltató a levonásra köteles, úgy annak elmulasztásáért kártérítési felelősséggel is tartozik, sőt a le nem vont összeg erejéig készfizető kezesként felel a végrehajtást kérővel szemben.
E mellett a munkáltató a munkavállaló hozzájárulása alapján is levonhat a munkabérből a levonásmentes munkabérrészig, vagy amennyiben előleget nyújtott, az ebből eredő követelését is érvényesítheti levonás útján. A levonásmentes munkabérrész pedig a végrehajtás során teljesíthető levonások után fennmaradó munkabérrész. Nézzük akkor, hogy mégis milyen mértékű levonásra számíthatunk, ha arra kerül a sor!
A Munka Törvénykönyve magyarázata 2018 (Könyv + Pendrive)
Az Mt. és a Ptk. munkaviszonyra vonatkozó szabályai
Szerző: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Ár: 14.900 Ft helyett 11.900 Ft
RÉSZLETEK ÉS MEGRENDELÉS
Először is a munkabérből lejönnek a különböző közterhek (adók, járulékok), és a megmaradó nettó munkabér terhére történhet a levonás. Alapvetően a nettó munkabér 33%-át, kivételesen (pl. tartásdíj esetén) 50%-át lehet levonni. Viszont a gyermektartásdíjat kivéve nem lehet levonni a munkabérnek azt a részét, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének (2018-ban 28 500 Ft).
Nincs jó hírünk azonban azoknak, akik az átlagnál jobban keresnek. A törvény gyakorlatilag korlátlanná teszi a munkabérből való levonás lehetőségét a közkötelezettségek levonása után fennmaradó nettó munkabérnek arra a részére, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a munkáltató először elvégzi a 33%-os, illetve kivételesen az 50%-os levonási szabálynak megfelelő levonást, majd ezt követően, ha a fennmaradó munkabér összege meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét, akkor a meghaladó munkabérrész korlátozás nélkül levonható.
Miután mindenki elsősorban a megkeresett pénzből él, nem mindegy, hogy a munkáltató milyen garanciális szabályok mentén jogosult a munkabér felett rendelkezni. Így nem árt, ha munkavállalóként tisztában vagyunk azzal, hogy mikor és ki teheti rá a kezét a pénzünkre.
The post A Munka Törvénykönyve magyarázata 2018 (Könyv + Pendrive) appeared first on Jogadó Blog.