Gépjárművet vásárolt? Figyeljen oda a vagyonszerzési illetékre!

Egy vadonatúj gépkocsi vásárlása jelentős kiadást jelent a vevőnek, ám sokszor bizony egy használt autó vásárlásánál is erősen meg kell húzni a nadrágszíjat. Függetlenül attól, hogy új vagy használt kocsit veszünk, a vételár megfizetésével nem lélegezhetünk még fel, ugyanis a vásárlást követően még egy rakás addicionális kiadásunk fog még biztosan felmerülni.
Ilyen kiadás különösen a gépjármű átírásának díja, a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás díja, valamint a gépjármű tulajdonjogának megszerzésekor fizetendő visszterhes vagyonszerzési illeték is, amely tételek megfizetésére jogszabályok köteleznek. Sőt, külföldről behozott gépkocsi esetében a vevőnek még mélyebbre kell nyúlnia a pénztárcájába, ugyanis még regisztrációs adót is fizetnie kell.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL
Benne kiemelt témánk: Munkajogi kisokos céges partik „baleseteihez”
További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

A visszterhes vagyonszerzési illetéket még a tulajdonjog átírása előtt meg kell fizetni a területileg illetékes kormányablaknál. Az illetéket a szokásos sárga csekk mellett készpénzzel vagy bankkártyás fizetéssel is teljesíthetjük.
Az illeték kiszámítása az illetékekről szóló törvény rendelkezései alapján történik, alapvetően azonban elmondható, hogy az illeték mértéke két fontos tényezőtől függ: a gépjármű hajtómotorjának a hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítményétől (kilowattban kifejezve) és életkorától.
Annak érdekében, hogy a gépjárművek megszerzése után fizetendő illeték jobban igazodjon a gépjármű értékéhez, a hatályos jogszabály alapján már nem a hajtómotor hengerűrtartalmának megkezdett cm³-e, hanem a hatósági nyilvántartásban feltüntetett – kilowattban kifejezett – teljesítménye alapján kell az illetéket megfizetni, a gépjármű gyártási évétől számított életkorához igazodó differenciálásban.
Fontos, hogy gépjárműszerzés esetén a gépjármű korának meghatározásakor kizárólag a gyártás évére kell figyelemmel lenni, a gyártási hónap nem releváns az illetékkötelezettség szempontjából.
Ritkán, de előfordul, hogy a hatósági nyilvántartásban a teljesítmény csak lóerőben van feltüntetve. Nem kell azonban kétségbe esnünk, ebben az esetben is meg tudjuk fizetni az illetéket, oly módon, hogy a lovakat elosztjuk 1,36-al, és az így kapott értéket egész számra kerekítjük, és ezzel az adattal kiszámoljuk az illetéket.

A Munka Törvénykönyve magyarázata 2018 (Könyv + Pendrive)
Az Mt. és a Ptk. munkaviszonyra vonatkozó szabályai

Szerző: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Ár: 14.900 Ft helyett 11.900 Ft
RÉSZLETEK ÉS MEGRENDELÉS

Még ritkább esetben a hatósági nyilvántartás semmilyen adatot nem tartalmaz a teljesítményre vonatkozóan. Ebben az esetben az adóhatóság a gépjármű azonosító adataival megkeresi az illetékes közlekedési hatóságot a gépjármű teljesítményének közlése végett. A kapott adatot kell a gépjármű tulajdonjogának megszerzése után fizetendő illeték alapjának tekinteni.
Íme a jelen cikk írásakor hatályban lévő differenciálás, amely alapján könnyedén ki lehet számítani, hogy pontosan mekkora összegű illetéket kell fizetnünk a megvásárolt gépjármű után:
 

Jármű
A jármű gyártási évétől számított kora

hajtómotorjának
teljesítménye
(kW)
0–3 év
4–8 év
8 év felett

0–40
550 Ft/kW
450 Ft/kW
300 Ft/kW

41–80
650 Ft/kW
550 Ft/kW
450 Ft/kW

81–120
750 Ft/kW
650 Ft/kW
550 Ft/kW

120 felett
850 Ft/kW
750 Ft/kW
650 Ft/kW

 
Leegyszerűsítve a képletet, elmondható, hogy minél fiatalabb a jármű és/vagy minél nagyobb a teljesítménye, annál több visszterhes vagyonszerzési illetéket kell fizetnünk.
The post A Munka Törvénykönyve magyarázata 2018 (Könyv + Pendrive) appeared first on Jogadó Blog.