A házassági vagyonjog II. – Házastársi vagyonközösség, közös vagyon

A házassági vagyonjoggal kapcsolatos cikksorozatunk első részében röviden ismertettük a törvénybe foglalt házassági vagyonjogi rendszereket. Jelen bejegyzésben a házassági vagyonjog alapjával, a házassági közös vagyon fogalmával foglalkozunk.
Házastársi vagyonközösség, vagyis törvényes vagyonjogi rendszer esetén a vagyonközösségen belül több alvagyont különböztetünk meg, a közös vagyont, valamint az egyik és a másik házastárs különvagyonát.
A házastársi vagyonközösség szempontjából tehát elsősorban azt kell tisztázni, mi tartozik a házastársak közös illetve különvagyoni körébe.
A házastársi vagyonközösség lényege, hogy annak alapján a házastársak osztatlan közös tulajdonát képezi mindaz, amelyet a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami bármelyik házastárs különvagyonába tartozik.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL
Benne kiemelt témánk: Kerti kutak fennmaradása engedélyköteles
További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Ez a rendszer az, amely a létező rendszerek közül a leginkább védi annak a házastársnak az érdekét, aki nem folytat keresőtevékenységet, vagy ha folytat is, jövedelme alatta marad a másik házastárs jövedelmének. A házastársi vagyonközösség a házasfelek közötti szolidaritást tekinti vezérlő szempontnak, és azt a házastársat is részelteti a vagyonszerzés eredményében, aki abban nem vett részt.
A házastársi vagyonközösség a házastársak osztatlan tulajdonközössége. Tekintettel arra, hogy a vagyon szélesebb körű fogalom, mint a tulajdon, a házastársak vagyonának elemét képezi a vagyoni érték vagy jog, továbbá a vagyonba az aktív elemeken felül a passzívák, vagyis a közös vagyontárgyak terhei és a közös tartozások is beletartoznak.
A jogszabály taxatív módon meghatározza azokat a vagyonelemeket, amelyek a házastársak közös, illetve különvagyonába tartoznak. Házastársi közös vagyonba tartozik mindaz, ami tulajdonjog tárgya lehet, továbbá a vagyoni értékű jogok, illetve a követelések, tehát minden olyan vagyontárgy, amelyet a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együttesen vagy külön szereztek.
A közös vagyon keletkezésének idejeként a törvény nem az életközösség, hanem a vagyonközösség keletkezésének idejét jelöli meg, tekintettel arra, hogy az életközösség fennállása alatt nem feltétlenül áll fenn vagyonközösség. Az életközösség és a vagyonközösség következetes elhatárolása végigvonul a vagyonjogi szabályozásban. A házastársi vagyonközösség csak a házassági életközösség alatt állhat fenn, ugyanakkor a házassági életközösség alatt más vagyonjogi rendszer keretei között is élhetnek a házastársak.
A házastársi vagyonközösség a hazai jogi felfogásban sem teljes vagyonegyesítés, hiszen a közös vagyon mellett mindkét félnek keletkezhet különvagyona. A különvagyoni alvagyonok léte a hazai házastársi vagyonközösség meghatározó eleme. Így tehát a házastársi vagyonközösség rendszere megőrzi és követi azt a jól ismert és megszokottá vált megoldást, amely szerint ebben a rendszerben főszabályként közös vagyon keletkezik, a törvény kifejezésre is juttatja a közös vagyonhoz tartozás vélelmét, ugyanakkor nem képezi a közös vagyon körét az a vagyon, amely bármelyik házastárs különvagyonába tartozik. A házastársak különvagyonának elemzésére a következő cikkünkben kerül sor.
Amennyiben házastársi vagyonközösséggel vagy egyéb, családjoggal kapcsolatos kérdése van, és hatékony megoldására van szüksége, keresse bizalommal az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőit!

GDPR Kézikönyv (2.0) 2019

Szerző: Dr. Bölcskei Krisztián
Ár: 12.900 Ft helyett 8.900 Ft
RÉSZLETEK ÉS MEGRENDELÉS

The post Munkaerő-Gazdálkodás 2019 appeared first on Jogadó Blog.