Korábban két blogbejegyzésben is foglalkoztunk azzal a témával, amikor a hatóság, a hulladéktörvényben található hulladékfogalmat sajátságosan értelmezve és alkalmazva, hulladéknak kívánt minősíteni olyan anyagokat, melyektől azok birtokosa vagy nem kívánt megválni, vagy nem hulladékként kívánt megválni.
A jelen cikkben egy újabb olyan jelenségre kívánjuk ráirányítani a figyelmet, ami szintén erősítheti a jogbizonytalanságot a hulladékgazdálkodás terén.
Esetünkben egy vállalkozás nem veszélyes hulladék szállítására, kereskedelmére és közvetítésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezett.
Mivel a hulladékkal való tevékenység alapja az engedély, és a hulladéktörvény értelmezésünk szerint markánsan elkülöníti egymástól az egyes tevékenységeket, továbbá az érintett vállalkozás hulladékgyűjtési tevékenységet is kívánt végezni, jogkövető gazdasági szereplőként ez utóbbi tevékenység engedélyezésére irányuló kérelmet terjesztett elő az illetékes környezetvédelmi hatóságnál.
Környezetvédelmi Termékdíj 2017
Változások, Bevallás, Ellenőrzés
Szerző: Kelemen István
Ár: 8.900 Ft helyett 5.900 Ft
RÉSZLETEK ÉS MEGRENDELÉS
Legnagyobb meglepetésére a hatóság az eljárást megszüntette, arra hivatkozva, hogy meglévő, szállítási, kereskedői és közvetítői engedélye alapján – mivel abban a kereskedelem kifejezés szerepel – végezhet hulladékgyűjtési tevékenységet, tekintettel arra, hogy a két fogalom ugyanarra a tevékenységre vonatkozik.
Nem untatva hosszasan a kedves olvasót a hulladékgazdálkodási fogalmak citálásával, a gyűjtés lényege a hulladék összegyűjtése hulladékkezelő létesítménybe történő elszállítás céljából, míg a kereskedő olyan gazdálkodó szervezet, amely a hulladékot saját vagy más nevében megvásárolja, és azt követően eladja, ideértve azt az esetet is, amikor a kereskedő nem lesz a hulladék tényleges birtokosa.
A két fogalomból kitűnik, hogy a gyűjtő minden esetben a hulladék birtokosává válik, ellenben azt nem vásárolja meg, ezzel szemben a kereskedő megvásárolja, majd eladja a hulladékot, ami azonban nem feltétlenül kerül a birtokába.
Vagyis egy jellemzően vállalkozási típusú jogviszony (gyűjtés) áll szemben egy adásvételi jellegű jogviszonnyal (kereskedő), így a két fogalom között egyenlőségjel még akkor sem tehető, ha a kereskedői tevékenység kiegészül adott esetben szállítással és/vagy közvetítéssel.
Felelős hulladékgazdálkodóként az érintett vállalkozás nem tehet mást, mint a hatóság álláspontja szerint téves jogértelmezésen alapuló és így jogszerűtlen döntésével szemben jogorvoslattal él, különös tekintettel arra, hogy kifejezetten hulladékgyűjtési tevékenységet kíván végezni, amit – ilyen irányú engedély hiányában – csak egy jelentős összegű hulladékgazdálkodási bírság fenyegető árnyékában tehetne meg.
A fentihez hasonló problémával forduljon bizalommal az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőihez!
The post Környezetvédelmi Termékdíj 2017 appeared first on Jogadó.