A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. tv. jogalanyiságot biztosít a társasház-közösség számára.
A jogszabály szerint a Társasház tulajdonostársainak közössége az általa viselt közös név alatt az épület fenntartása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhető, gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit.
A jogalanyiság azonban korlátozott, csak az épület fenntartásával és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézésére terjed ki!
A Társasház korlátozott jogalanyisága az olyan igények érvényesítését teszi lehetővé, amelyek arra irányulnak, hogy a társasház-közösséget alkotó tulajdonostársak jogvédelmet kapjanak a társasháztulajdonú ingatlan háborítatlan használata és birtoklása végett. Ezen igények minősülnek a közös tulajdonnal kapcsolatos ügynek.
Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL
Benne kiemelt témánk: Becsületsértés vagy szabad vélemény? Vitázzunk a becsületsértés kockáztatása nélkül a közösségi médiában!
További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.
Ebből következően a közös tulajdont érintő dologi jogi igény nem tartozik a közös tulajdonnal kapcsolatos intézkedések körébe, így e tekintetben a Társasháznak nincs jogképessége.
Azokban a perekben tehát, amelyek a társasházi közös tulajdon tulajdoni helyzetét, ingatlan-nyilvántartási bejegyzését érintik, nem mellőzhető az összes tulajdonostárs perben állása.
A bírói gyakorlat szerint a szolgalommal kapcsolatos kereset is dologi jogi kereset, ezért az a társasházi közös tulajdont érintő olyan dologi jogi igénynek minősül, amely nem tartozik a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése körébe. Szintén nem érvényesíthet a társasház-közösség tulajdoni igényt sem.
A társasház-közösség jogképessége nem terjed ki a személyhez fűződő jog megsértésére alapított perre sem, ilyen perben a társasház-közösség fél nem lehet.
A Társasház azonban jogképességgel rendelkezik azokban a perekben, amelyeket új épület közös tulajdonban álló részeinek jótállási kötelezettség alá eső, illetőleg szavatossági igénnyel orvosolható hibái miatt indít.
A bírói gyakorlat szerint közös határvonal helyének megállapítása, a kerítés határvonalra való áthelyezése, az utcafronti kerítés helyreállítása, valamint a szomszédjogot sértő zavarásra alapított keresetek a társasháztulajdonú ingatlan háborítatlan használatára és birtoklására irányulnak.
Mivel ezek az igények a tulajdonjog magánjogi védelmének eszközei, a közös tulajdon megvédésére szolgálnak és a Társasházi tv. szerinti közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézésére vonatkoznak. Ezekre a társasház-közösség korlátozott jogképessége tehát fennáll.
A fentieken túl az ítélkezési gyakorlat egyértelmű abban is, hogy a birtokvédelmi igény nem teszi szükségessé a birtokában sértett Társasház tulajdonosok együttes fellépését, ezt a Társasház éppen a tulajdonok érdekében teheti meg önállóan a birtokvitában ugyanis meghatározott személyek perbenállására vonatkozó perjogi előírás nincs.
INGATLANÜGYEK JOGI GYAKORLATA E-learning
Ingatlanközvetítés, Ingatlantranzakciók adó- és illetékvonzatai, Termőföld tulajdonjogának megszerzése és a földhasználat, Társasházi tetőtér beépítések jogi problematikája
Videókonferencia (Videók hossza: 556 perc)
Oktatók: Dr. Jean Kornél, Dr. Kálmán Kinga, Dr. Zalavári György
ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!
Ár: 21.900 Ft + áfa helyett 17.900 Ft + áfa
Részletek, jelentkezés >
The post INGATLANÜGYEK JOGI GYAKORLATA E-learning appeared first on Jogadó Blog.