Korlátozták az építési jogunkat, és kiderült, hogy jogosultak vagyunk kártalanításra. Na de ki fogja azt nekünk kifizetni? A korlátozási kártalanításra vonatkozó részletszabályok és a bírói gyakorlat választ ad a kérdésre.
Sok építkezni kívánó tulajdonos került már abba a helyzetbe, hogy a megváltozott helyi építési szabályok miatt nem engedélyezhető vagy kivitelezhető a korábban megálmodott épület vagy épületbővítés. A korábbi bejegyzéseinkben már ismertettük, hogy ilyen esetben a korlátozási kártalanítás intézményét lehet segítségül hívni, és kvázi kompenzációt (kártalanítást) követelni.
További kérdés azonban, hogy amennyiben jogosan merül fel a korlátozási kártalanítás iránti igény, akkor kitől követeljük a kártalanítást, illetve ki köteles azt megfizetni. Ezt a két kérdést szándékosan választottuk külön. Annak a személye ugyanis, aki a kártalanítás megfizetésére köteles, és annak, akitől ezt igényelni kell, akár különböző is lehet.
A kártalanítás iránti igényt minden esetben az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzathoz kell benyújtani. A kártalanítást azonban főszabály szerint az köteles megfizetni, akinek érdekében az építési jog korlátozása történt.
A Munka Törvénykönyve magyarázata 2018 (Könyv + Pendrive)
Az Mt. és a Ptk. munkaviszonyra vonatkozó szabályai
Szerző: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Ár: 14.900 Ft helyett 11.900 Ft
RÉSZLETEK ÉS MEGRENDELÉS
Előfordulhat tehát olyan eset, amikor a tulajdonos építési jogát valaki más – nem a helyi építési szabályt módosító önkormányzat – érdekében kellett korlátozni. Ilyen esetben, bár a kérelmet az önkormányzathoz adjuk be, és az építési jogot korlátozó rendeletet is az önkormányzat hozta, a kártalanítást végső soron az érdekeltnek kell megfizetni.
Amennyiben az érdekelt személye nem állapítható meg, az nem jelentheti azt, hogy a kártalanítást nincs, aki megfizesse. A vonatkozó jogszabályok ugyanis egyértelműen rögzítik, hogy ha nem határozzák meg azt, akinek az érdekében a korlátozás történt, a kártalanítási kötelezettség a települési önkormányzatot terheli.
Fontos szabály az is, hogy nem kell aggódnunk, ha az, akinek érdekében a korlátozás szükségessé vált, a korlátozás elrendelése után jogutód nélkül megszűnik. Ugyanis, ha az illetékes települési önkormányzat a korlátozó előírást fenntartja, akkor a kártalanítási kötelezettség szintén az önkormányzatot fogja terhelni.
A kétszintű önkormányzati rendszerből adódó sajátosságok miatt a fővárosban speciális szabályok irányadók. Így egy budapesti ingatlan esetében a korlátozási kártalanítás megfizetése a fővárosi, illetőleg a kerületi önkormányzatot érdekeltségük arányában fogja terhelni.
Az érdekelt személyének és végső soron a kártalanítás megfizetésére kötelezett személyének megállapítása sok esetben további jogvitát generálhat, amit még bonyolíthat a főváros esetében az önkormányzatok érdekeltségi arányának meghatározása is. Ezért is fontos, hogy jogos igényünk megfelelő érvényesítése érdekében mihamarabb forduljunk a témában járatos jogi szakértőhöz.
The post A Munka Törvénykönyve magyarázata 2018 (Könyv + Pendrive) appeared first on Jogadó Blog.