A vagyonkezelés I. (Bejegyzés No. 14.)

Az elkövetkező néhány bejegyzés a bizalmi vagyonkezelés (bvk.) formáira, személyi és tárgyi feltételeire, valamint a vagyonkezelő kötelezettségeire vonatkozó legfontosabb tudnivalókról fog szólni.

A bvk. formái

A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény (a továbbiakban: Bvktv.) a bvk-nak két lehetséges formáját szabályozza. Ebből mindenekelőtt az következik, hogy minden olyan tevékenység, amely ugyan megegyezik a Ptk-nak a bvk-ra vonatkozó szabályaival, de nem az alábbiakban rögzített két forma valamelyikében valósul meg, az joghatásai (pl. adókonzekvenciái) tekintetében nem minősíthető bizalmi vagyonkezelésnek.

a. A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás (üzletszerű bizalmi vagyonkezelés)

A Bvktv. 2017. évi módosítása óta kimondható, hogy a jogalkotó a bvk. elsődleges formájának az üzletszerű bvk-t tekinti. Ez onnan tudható, hogy az említett módosítás a nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelés mozgás terét jelentősen beszűkítette. A döntés mögött feltehetően az a kettős felismerés áll, hogy egyfelől a bvk. intézményének „üzletszerű” és „nem üzletszerű” megkülönböztetése a nemzetközi gyakorlatban sem ismert, másfelől pedig, hogy a nem üzletszerű bvk. számos visszaélésre adott lehetőséget, ami leginkább abban testesült meg, hogy a nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelő nem volt más és több, mint az üzleti és jogi „strómannak” egy jogilag szabályozott formája.

Az üzletszerű bizalmi vagyonkezelőre vonatkozó legfontosabb kógens (kötelezően betartandó) szervezeti, személyi és tárgyi feltételek a következők:

  • a tevékenység csak magyarországi székhelyű kft. vagy zrt. formájában, vagy ügyvédi irodaként végezhető (az Európai Gazdasági Térség más tagállamában székhellyel rendelkező vállalkozás Magyarországon bejegyzett fióktelepén keresztül is végezhet bvk-t);
  • átlátható szervezet;
  • jó üzleti hírnév;
  • köztartozás mentesség;
  • büntetlen előéletű, foglalkozástól való eltiltás vagy pénzügyi felügyeleti bírság hatálya alatt nem álló és számos összeférhetetlenségi szabály alól mentes vezető tisztségviselők, akiknek jó üzleti hírnevéhez kétség sem fér;
  • legalább egy fő mesterképzettségű közgazdász és egy fő szakvizsgázott jogász kötelező foglalkoztatása munkaviszonyban, teljes napi munkaidőben;
  • kötelező honlap fenntartás előírt tartalomi elemekkel;
  • minimum 70 millió Ft folyamatosan rendelkezésre álló saját tőke, továbbá minimum ugyanekkora összegű pénzügyi biztosíték (pl. bankgarancia, szakmai felelősség biztosítás);
  • a bvk. tevékenység sajátosságaihoz igazodó informatikai rendszer, belső szabályzatok, nyilvántartások kialakítása és folyamatos fenntartása;
  • a kezelt vagyonokra vonatkozó könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettségek ellátása.

Az üzletszerű bizalmi vagyonkezelő tevékenységét csak az MNB hatósági engedélyének birtokában kezdheti meg. Az engedélyezési ügyintézés határideje 9 hónap. Az engedély kiadását követően az MNB a vállalkozást bevezeti a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások közhiteles nyilvántartásába, amely az MNB honlapján érhető el (felügyelet/engedélyezés és intézményfelügyelés/piaciszereplők/intézménytípusa/tőkepiac/bvk). Az MNB ezen felül évente köteles felülvizsgálni, hogy a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás működésének szervezeti, személyi és tárgyi feltételei fennállnak-e. Ennek során az esetleges hiányok pótlására megfelelő határidő tűzésével kötelezi a vállalkozást, illetve amennyiben az a felszólításnak nem tesz eleget, úgy a vállalkozás engedélyét visszavonja.

Ugyanakkor fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az MNB az üzletszerű bvk. vállalkozások által megkötött bvk. szerződéseket, mint ahogy az ilyen vállalkozások ügyfeleit (vagyonrendelők, kedvezményezettek, protektorok) sem tartja nyilván és a bvk. vállalkozás napi működése felett felügyeleti tevékenységet nem gyakorol.

b. Bizalmi vagyonkezelési jogviszony (nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő)

A Bvktv. a nem üzletszerű bvk. fogalmát nem határozza meg. Meghatározza viszont az üzletszerű bvk. fogalmát: „Üzletszerű bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végez az a bizalmi vagyonkezelő aki legalább két bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján végzi tevékenységét.” Ebből pedig csak az következhet, hogy bizalmi vagyonkezelést „nem üzletszerűen” legfeljebb egy bvk. jogviszony vonatkozásában lehet folytatni. A nem üzletszerű bvk-nak az üzletszerű bvk-tól megkülönböztető legfontosabb szabályai a következők:

  • a bvk. szerződést közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni;
  • a vagyonkezelő köteles a vele megkötött bvk. szerződést 30 napon belül bejelenteni az MNB-nek, amely azt 60 napos határidővel nyilvántartásba veszi (a viszonylag hosszú határidő és az MNB eddigi hiánypótlási gyakorlata arra enged következtetni, hogy az MNB az egyszerű nyilvántartásba vételen túl a nyilvántartási kérelem kötelező mellékleteként benyújtandó bvk. szerződéseket érdemben is átvizsgálja és azok felett egyfajta hatósági felügyeletet gyakorol);
  • noha a 2017-es törvénymódosítás óta a nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelőnek is rendelkeznie kell pénzmosási szabályzattal, az üzletszerű bizalmi vagyonkezelőkre vonatkozó egyéb szigorú szervezeti, személyi és tárgyi feltételeknek már nem kell megfelelnie (ez ad absurdum azt is eredményezheti, hogy nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelő a jelenlegi szabályok szerint akár egy többszörösen visszaeső sikkasztó is lehet).

Az MNB által vezetett fentebb hivatkozott nyilvántartás ugyanakkor nem nyilvános és nem közhiteles. A nyilvántartás célja a bvk. szerződésekkel átruházott kezelt vagyonokra vonatkozó adatok felkutathatósága, és abba feladataik ellátása érdekében és csak az ahhoz  szükséges mértékben (ti. az eljárás tárgyát képező ügyre vonatkozóan) csak a Bvktv. által tételesen felsorolt hatóságok nyerhetnek betekintést. Az MNB a nyilvántartásba vételről bejelentési bizonyítványt állít ki, amely hatósági bizonyítványnak minősül és a szükséges hatósági eljárások (pl. cégeljárás, ingatlan nyilvántartási eljárás) során a bizalmi vagyonkezelői jogviszony fennállásának bizonyítására szolgál. Ugyanakkor a nyilvántartásba vételi bejelentés elmulasztása – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a bvk. szerződéshez fűződő joghatásokat nem érinti.

A további bejegyzésekben, már csak az üzletszerű bizalmi vagyonkezelés működési sajátosságaira fogok kitérni.

 

Dr. B. Szabó Gábor
Ecovis Hungary Legal | TEP, ügyvéd | Senior Partner
gabor.szabo@ecovis.hu