Az anyagnyerő helyekre vonatkozó lényeges előírások bemutatása – Dr. Garadnai Tibor
Az anyagnyerő helyekre vonatkozó lényeges előírások bemutatása – Dr. Garadnai Tibor
Anyagnyerő hely a vizek kártételei elleni védelem és védekezés célját szolgáló közcélú vízilétesítmények megépítéséhez szükséges ásványi nyersanyag kitermelésére létesíthető, a közcélú vízilétesítmény 30 km-es környezetében.
Az anyagnyerő hely létesítési engedély iránti kérelmet a közcélú vízilétesítmény építésére véglegessé vált határozattal rendelkező személy nyújthatja be.
Nem engedélyezhető anyagnyerő hely létesítése, ha a vízilétesítmény 30 km-es környezetében végleges döntéssel jóváhagyott kitermelési műszaki üzemi tervvel rendelkező bánya található, és a bánya ásványi nyersanyaga alkalmas a közcélú vízilétesítmény megépítésére, továbbá, ha a bányából kitermelt ásványi nyersanyag kedvezőbb vagy azonos költségen beszerezhető, mint az anyagnyerő helyről. Ha azonban az adott bányából történő felhasználás esetén a rendelkezésre álló alkalmas ásványi nyersanyag mennyisége az építéshez szükséges mennyiségnek csak egy részét fedezi, a még szükséges ásványinyersanyag-mennyiségre anyagnyerő hely engedélyezhető.
Nem engedélyezhető továbbá anyagnyerő hely létesítése olyan ásványi nyersanyag kutatási területen, amely tekintetében a bányavállalkozó az anyagnyerő helyből kitermelni tervezett ugyanazon ásványi nyersanyagra végleges döntéssel jóváhagyott kutatási műszaki üzemi tervvel rendelkezik, továbbá külszíni művelésre megállapított bányatelek területén, illetve vízbázisok védőterületén és védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken.
Az anyagnyerő helyről kitermelt ásványi nyersanyag az állam tulajdonában marad - kivéve az önkormányzati tulajdonú vízilétesítménybe beépített ásványi nyersanyag -, felette az anyagnyerő hely engedélyese tulajdont nem szerez.
Az anyagnyerő helyről kitermelt ásványi nyersanyag csak a közcélú vízilétesítmény megépítésére használható fel, kereskedelmi forgalomba nem hozható.
Az anyagnyerő hely létesítéséhez és üzemeltetéséhez szükséges földterület igénybevételére annak tulajdonosával (vagy vagyonkezelőjével) megállapodást kell kötni.
Az ingatlanon folytatott tevékenységgel összefüggésben okozott károk megtérítésére a bányakárokra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
Az anyagnyerő hely engedélyesének a kitermelési tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségei teljesítésének, és harmadik személynek okozott károk megtérítésének pénzügyi fedezetére biztosítékot kell adnia.
Az anyagnyerő hely létesítését az engedélyes kérelmére a bányafelügyelet a kérelemhez mellékelt komplex műveleti terv jóváhagyásával engedélyezi. A komplex műveleti terv műszaki leírásból, térképből és mellékletekből áll.
Az engedélyesnek bányaüzemi felelős műszaki vezetőt és helyettest is meg kell bíznia.
Az anyagnyerő helyből történő ásványinyersanyag-kitermelési tevékenység műszaki felügyeletét megfelelő képesítéssel és gyakorlati idővel rendelkező személynek kell ellátnia, kivéve, ha a bányaüzemi felelős műszaki vezető vagy helyettes látja el a műszaki felügyeletet is.
Az anyagnyerő hely létesítése, üzemeltetése és megszüntetése során a biztonsági előírások tekintetében a KBBSz, azaz a külszíni bányászati tevékenységek Biztonsági Szabályzatáról szóló 43/2011. (VIII. 18.) NFM rendelet szabályait megfelelően alkalmazni kell.
Az anyagnyerő hely létesítése, üzemeltetése, megszüntetése során bekövetkezett súlyos üzemzavart vagy súlyos munkabalesetet az anyagnyerő hely engedélyese köteles haladéktalanul a bányafelügyeletnek bejelenteni. Az anyagnyerő hely tekintetében súlyos üzemzavarnak minősül a rézsű, a homlok megcsúszása vagy a hányócsúszás, ha az idegen létesítményt, berendezést veszélyeztet, vagy abban kárt okoz.
Az engedélyes köteles a kitermelési tevékenység befejezését követően a kitermeléssel igénybe vett ingatlanokat a végleges más célú hasznosítás befejezése után a természeti környezetbe illően kialakítani. Az anyagnyerő hely megszüntetésének elfogadásáról a bányafelügyelet dönt.
Ha az anyagnyerő hely engedélyese vagy a megbízásából tevékenységet végző a tevékenységet az engedélyben foglaltaktól eltérő módon végzi, a bányafelügyelet az anyagnyerő hely engedélyesét bírsággal sújtja - a bírság összegének felső határa húszmillió forint -, és kötelezi a szabályellenes állapot megszüntetésére. Ismételt esetben a bányafelügyelet az engedélyt visszavonhatja és elrendelheti az eredeti állapot helyreállítását, vagy ha ez már nem lehetséges, a tájrendezést.
Ha az anyagnyerő hely engedélyese vagy a tevékenységet végző tevékenységével a biztonsági szabályokat megsérti, a bányafelügyelet az anyagnyerő hely engedélyesét vagy a tevékenységet végzőt bírsággal sújtja - a bírság összegének felső határa tízmillió forint -, és a tevékenység folytatását - ha a kialakult biztonságellenes állapot közvetlen veszélyhelyzetet okozott - felfüggeszti. A bányafelügyelet a biztonságellenes állapot megszüntetése esetén a tevékenység folytatását engedélyezi.