Áfa szabályok 2021-től

2021. január 1-jétől számos ponton változik az áfa-törvény. Ezeket a módosításokat mutatjuk be az alábbiakban.

1. Számlaadatszolgáltatás

2021. január 1-től az adóalanyoknak beáll a számlára vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettsége akár adóalany, akár nem adóalany részére kiállított számláról (számlával egy tekintet alá eső okiratról) beszélünk (továbbra is értékhatár nélkül). Az adatszolgáltatási kötelezettséggel nem lesz érintett az a számla, amelyet másik tagállamban teljesített ügyletekről nem adóalany részére állítottak ki, és amelyek után az adóalany adófizetési kötelezettségének az egyablakos (MOSS) rendszer alkalmazásával tesz eleget. A jogszabály több lépésben vezet be módosításokat ezzel kapcsolatban, főként a MOSS rendszer átalakulása miatt: egyrészt már nemcsak szolgáltatásokra, hanem távolsági értékesítésekre is vonatkozni fog az egyablakos rendszer, másrészt pedig az eljárási törvényből az áfa törvénybe kerül az egyablakos rendszer szabályozása, így természetesen a hivatkozások pontosítása is szükségessé vált az áfa törvény releváns részeiben 2021. július 1-től.

A törvény melléklete rögzíti, hogy milyen adatok érintettek az adatszolgáltatással:

  • az áfa törvény szerinti adatok;
  • külföldi fizetőeszközben kiállított számlák esetében az árfolyam. Érdemes megemlíteni, hogy ezt az adatot eddig is kérte az online adatszolgáltatás, viszont úgy, hogy  ez az adat nem kötelező tartalmi eleme a számlának (és továbbra sem az), így a jogszabály módosítása gyakorlatilag most teremti meg a NAV által kért adatszolgáltatás törvényi alapját);
  • ezen túl a jogszabály rögzíti, hogy nem adóalany természetes személy részére kibocsátott számla, számlával egy tekintet alá eső okirat esetében az adatszolgáltatás nem terjed ki a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybe vevőjének nevére és címére;
  • amennyiben az adatszolgáltatással érintett számlával bizonylatolt ügylet belföldön kívül teljesített termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak tekintendő, akkor kötelező arról  adatot szolgáltatni, hogy az ügylet az áfa törvény területi hatályán kívül esik (ezen megjegyzés sem kötelező tartalmi eleme a számlának, de mindenképpen javasolt feltüntetni a számlán).

A fentieken túl két pontosító jellegű rendelkezés szerepel az online adatszolgáltatást érintően a törvényben. Egyrészről egyértelművé teszi a jogszabály, hogy előleg fizetése esetén mind a számla kibocsátója, mind annak befogadója mind az előlegről, mind a végszámláról is adatot szolgáltat, méghozzá oly módon, hogy „a teljesítésről kibocsátott, kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat vonatkozásában az előleg figyelembevételével adódó különbözetről is szolgáltat adatot”. A másik módosítás a speciális termékértékesítések – szolgáltatásokra vonatkozó adatszolgáltatásra vonatkozik. Egyes ingyenes ügyleteket az áfa törvény adóköteles termékértékesítéssé, illetve szolgáltatásnyújtássá minősíti a törvény 11, illetve 14. §-ai alapján. Az áfa törvény általános szabályai szerint ezen esetekre is vonatkozik számlakibocsátási kötelezettség (159. §), ám a gyakorlatban nem egyértelmű, hogy a forgalmi adót ezen ingyenes ügyletek esetén a vevő megtéríti-e (ez általában a vevő adólevonási jogától függ). A jogszabály szerint ezen tényeket azaz, hogy (1) az ügylet ingyenes ügyletként esik az áfa hatálya alá, illetve, hogy (2) az áfa összegét megtéríti-e a vevő a számlakibocsátó adóalany szintén köteles az összesítő nyilatkozatban jelezni: „amennyiben az adóalany a 11. § szerinti termékértékesítést, 14. § szerinti szolgáltatásnyújtást teljesít tőle eltérő személy, szervezet részére, köteles adatot szolgáltatni az ügylet 11. §, illetve 14. § hatálya alá tartozásáról, valamint arról, hogy a számlában feltüntetett áfát a termékbeszerző, szolgáltatást igénybe vevő köteles-e számára megtéríteni.”

2. Számlaadással- nyugtaadással kapcsolatos rendelkezések

A jelenleg hatályos áfa törvény alapján az adóalany mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, ha a vevő a teljesítésig az ellenértéket készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, pénzhelyettesítő eszközzel vagy többcélú utalvánnyal maradéktalanul megtéríti, és számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri. A törvénymódosítás törli a fizetési módok felsorolását a törvényből, így már nem feltétele a számlakibocsátási kötelezettség alóli mentesüléshez az, hogy csak adott módon téríthető meg az ellenérték.

A módosításhoz fűzött indokolás szerint a technológiai fejlődés következményeként, valamint az automata berendezésekre előírt adatszolgáltatási kötelezettség figyelembevételével szükségessé vált annak újragondolása, hogy mely automata berendezések esetében indokolt a nyugtakibocsátási kötelezettség alóli mentesítés. A módosítás értelmében így abban az esetben mentesül az adóalany a nyugtakibocsátási kötelezettség alól, ha a részére az ellenérték adót is tartalmazó összegét az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott automataberendezés használatával térítik meg.

A MOSS rendszerhez kapcsolódó módosítás pedig azt rögzíti, hogy abban az esetben, ha az adóalany a Közösségen belüli távértékesítés utáni adófizetési és adóbevallási kötelezettségének az egyablakos rendszer alkalmazásával tesz eleget, az egyablakos rendszer alkalmazásához előírt nyilvántartási kötelezettségre tekintettel, számla kibocsátása nem kötelező. Azonban, ha a vevő számlát kér, az értékesítő köteles lesz számlát kibocsátani.

3. eBevallás szabályai

A törvénymódosításhoz fűzött indokolás alapján: „a Javaslat lehetővé teszi, hogy a jövőben az adóhatóság készítse el a hozzá beérkező számlaadatok birtokában a vállalkozások számára az áfa bevallás tervezetét (eÁfa) tovább csökkentve ezáltal a vállalkozások adminisztratív terheit. Az eÁfa – az eSZJA-val ellentétben – csak az érintett adózók aktív közreműködésével minősülhet bevallásnak (az adózóknak a levonható adóról számlánként dönteniük szükséges). Az áfa bevallás tervezetének adóhatóság általi elkészítése elsősorban a kisadózók számára eredményez jelentősebb adminisztráció csökkentést. A Javaslat tartalmazza azokat a módosításokat, melyek egyrészt szükségesek az eÁfa megvalósításához, másrészt megkönnyítik annak elkészítését és egyben modernizálják a jelenlegi bizonylatolási szabályokat.”

A módosítás szerint a 2021. július 1-ét magában foglaló adómegállapítási időszakról már készülni fog bevallás tervezet. Fontos ugyanakkor, hogy a bevallás tervezet csakis a helyes (és meghatározott adókódok szerinti – lásd „NAV online számla 3.0”) számlaadatszolgáltatás alapján tud elkészülni, akkor, ha az adóalanyok egyébként be tudják tartani a számlakibocsátási kötelezettség teljesítésére irányadó 8 napos határidőt. A bevallás folyamata az alábbi:

(1) A NAV a bevallás tervezetet rendelkezésre bocsátja az adómegállapítási időszakot követő 12. naptól. A jogszabály szerint a NAV az erre a célra biztosított elektronikus felületen az adóalany rendelkezésére bocsátja az adott adómegállapítási időszakra vonatkozó, nyilvántartásában szereplő alábbi adatokat:

a) fizetendő adót és az adó alapját, és

b) az adóalanyra áthárított előzetesen felszámított adót és az adó alapját.

Két dolgot érdemes kiemelni: a módsoítás szerint nem a teljes bevallást kell az adóhatóságnak előkészíteni, csak a fizetendő és a levonható adó alapját. Másrészt a bevallás tervezetet 12 naptól (nem a 12 napig) kell rendelkezésre bocsátani – azaz gyakorlatilag a végső határidőt a jogszabály nem tartalmazza, de – természetesen – az adóalanyoknak továbbra is fennáll a 20-i bevallási kötelezettségük.

(2) Az adóalany a bevallási kötelezettségét úgy is teljesítheti, hogy a bevallás-tervezetet a bevallás benyújtására előírt határidőig a meghatározott elektronikus felület alkalmazásával módosítja, kiegészíti, elfogadja és a bevallást benyújtja. A felületre az adóalany (vagy meghatalmazottja) elektronikus azonosítási szolgáltatás útján éri el. Az adott elektronikus felületen meg lehet adni állandó meghatalmazottat illetve másodlagos felhasználót is, az Air szabályai szerint. (A másodlagos felhasználó jogait az adott elektronikus felületen természetesen vissza is lehet vonni.)

(3) Nagyon fontos szabály, amely a gyakorlatban számtalanszor felmerült kérdést is rendez az alábbi szabály: az adóalany a bevallás-tervezet módosítása, kiegészítése, elfogadása és a bevallás benyújtása által nyilatkozik az adólevonási jogról és annak érvényesítéséről is. A befogadott számlákra vonatkozó összesítő jelentéstételi kötelezettség teljesítésének kell tekinteni a bevallás-tervezet levonható előzetesen felszámított adóra vonatkozóan történő módosítását, kiegészítését, elfogadását követően a bevallás benyújtását.

(4) Az adóalany az adott elektronikus felületen benyújtott bevallásában szereplő adóalapot, adót ezen elektronikus felületen vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon helyesbítheti önellenőrzéssel.

(5) A fenti folyamat helyett az adóalany továbbra is elkészítheti a megszokott formában is az adóbevallását, és azt benyújthatja a megszokott formában is. A jogszabály arra az esetre is tartalmaz megoldást ha a hagyományos és az eBevalláson keresztül is megtörténik a bevallás benyújtása. Ilyen esetben az elsőként beadott bevallást kell érvényesnek tekinteni.

4. Áfa csoporttal kapcsolatos szabályok

Több adminisztrációs jellegű pontosítást vezet be a módosítás az áfa csoporttal kapcsolatban. Eddig a jogszabály szerint nem lehetett konkrét időpontot megjelölni az áfa csoport alakítására, csatlakozásra, vagy módosításra. Nyilván informális úton lehetett egyeztetni az eljáró hatósággal, azonban most erre vonatkozóan a jogszabály kifejezett szabályokat is tartalmaz. Tehát lehetséges időpontot is megjelölni a csoport létrehozásának időpontjaként, csatlakozás, vagy kívül maradás időpontjaként, ezen túl a kiválásra, megszüntetésre is van időpont-megjelölési lehetőség. Az eljárási szabályon túl egy érdemi módosítás is bevezetésre kerül. Ez arra szolgál, hogy hogyan kell kezelni azt, amikor több áfa csoportba tartozó vállalkozások vállnak egymással kapcsolttá. Ilyen esetben egy átmeneti időszakig az egymással kapcsolt vállalkozások fenntarthatják a kapcsolttá válás előtti áfa-csoportjaikat. Ez az átmeneti időszak áll rendelkezésre ahhoz, hogy a vállalkozások megtehessék a szükséges lépéseket arra vonatkozóan, hogy a korábbi több áfa-csoport tagjai az egyetlen fennmaradó áfa-csoport tagjaivá válhassanak anélkül, hogy létrejönne olyan időszak, amikor nem tagjai sem a megszűnő, sem a fennmaradó áfa-csoportnak.

5. Behajthatatlan követelés

A módosítás lehetővé teszi a behajthatatlan követelés címén történő utólagos adóalapcsökkentést abban az esetben is, ha az adós nem minősül általános forgalmi adóalanynak. A nem adóalany adósok esetén is hasonló feltételeket ír elő a szabály egy érdemi különbséggel: itt nem feltétele az adóalap-csökkentésnek az, hogy a vevőt előzetesen írásban kell értesítenie az adóalap-csökkentési szándékról. Ezen túl a szabályozás olyan követelések esetében, amelyben a magánjogi elévülési idő nem haladja meg az egy évet az adóalap-csökkentésnek nem lesz feltétele az esedékességtől számított egy év eltelte (ez például az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti előfizetői szerződések esetére is vonatkozik). A magánszemély adósok esetén behajthatatlan követelésnek minősül azon követelés is, amelynek vonatkozásában „a természetes személyek adósságrendezési eljárása során a bíróság az adóst a fennmaradó adósságai megfizetése alól mentesítő döntést hoz”. Átmeneti rendelkezés rögzíti, hogy a nem adóalany vevőkkel szemben fennálló, behajthatatlannak minősülő követelés jogcímén történő adóalap-csökkentési szabályok a 2021. január 1. előtt, de 2015. december 31. után teljesített ügyletek esetében is alkalmazhatóak.

6. Adószámtörlés utáni helyreállítás követő adólevonási jog

A módosítás tisztázza, hogy ha egy adóalany adószámának törlését követően az adóalany adószámát az adóhatóság ismételten megállapítja, az adóalany - a levonási jog feltételeinek sérelme nélkül – éljen az adószám törlését megelőzően keletkezett, előzetesen felszámított adó tekintetében a élhet levonási jogával. (Ezt a lehetőséget eddig – tételes szabály hiányában – csak jogértelmezéssel lehetett levezetni.) Ehhez kapcsolódóan átmeneti rendelkezés is szerepel a törvényben: ezek szerint az adószám törlés joghatásai nem állnak be akkor sem, ha az állami adó- és vámhatóság az adószámot a törvény hatálybalépését megelőzően, az adó megállapításához való jog elvülési idején belül törölte, majd állapította meg ismételten.

7. Munkaerőkölcsönzés – fordított adózás

A módosítás a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó általános fordított adózás kivezetése kapcsán előírja, hogy a fordított adózás az építőipari munkaerő-kölcsönzés esetén továbbra is alkalmazandó lenne valamennyi (nem kizárólag az építőipari engedélyköteles) építési-szerelési munka esetén. Tekintettel azonban arra, hogy a szabály hatályba lépése közösségi tanácsi jóváhagyás függvénye, így ezen szabály esetén speciális hatályba lépéssel kell számolni.

8. Külföldi adóalanyok áfa visszaigénylési joga

Külföldi adóalanyok áfa visszatérítésének eljárása során sokszor merült fel kérdésként, hogy valóban elesik-e az adóvisszatérítési lehetőség alól az az adóalany, akinek részére a visszatérítési igény benyújtását követően bocsátották ki a számlát. A jelenlegi szabály szerint az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja (azaz a teljesítési időpont) számít. Ezt az elvet írja felül az új szabályozás azzal, hogy már nem a teljesítés, hanem a számlakibocsátás időpontja fog számítani az áfa visszatérítés esetén. Eszerint:

„(1) Az adó-visszatérítési kérelem

a) az adó-visszatérítési időszakban kibocsátott számlában foglalt előzetesen felszámított adót tartalmazhatja, feltéve, hogy az előzetesen felszámított adó a számla kibocsátása előtt vagy a számla kibocsátásakor keletkezett, továbbá

b) az adó-visszatérítési időszakban keletkezett előzetesen felszámított adót tartalmazhatja, feltéve, hogy azon termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról, amely után az előzetesen felszámított adó keletkezett, a számlát az adófizetési kötelezettség keletkezése előtt kibocsátották, és

c) az adó-visszatérítési időszakban keletkezett, termékimportot terhelő előzetesen felszámított adót tartalmazhatja.”

9. Különös adóvisszatérítés

2020. január 1-től szerepel a „különös adóvisszatérítés” lehetősége az áfa törvényben. Eszerint „az adóalany kérelmezheti az őt terhelő előzetesen felszámított adó összegének visszatérítését, ha az neki fel nem róható okból, az adósemlegesség elvébe ütközően, más módon nem térült vagy térül meg.” (áfa törvény 257/J. §). Ezen visszatérítési lehetőséget bővíti a módosítás azzal, hogy ha az adóalanyt fizetendő adó az adósemlegesség elvébe ütközően terheli, és egyéb módon nincs lehetőség ezen adóösszeg rendezésére, akkor megfelelő garanciális feltételek mellett az adóalanyt ért sérelem rendezhető legyen.

10. Használtautó értékesítők adómentességének megszüntetése

A hatályos szabályozás értelmében a használtautó-kereskedők amennyiben „kiléptek” a különbözeti adózás alól, adómentesen értékesíthették azokat a gépkocsikat is, amelyeket továbbértékesítési célból szereztek be. Ezt a jogértelmezést a 2019/21. Adózási kérdés is megerősítette: „A 87. § c) pontjának alkalmazása során tehát az Áfa tv. 125. §-ában foglaltakra nem kell figyelemmel lenni, azaz irreleváns, hogy az ott felsorolt feltételek valamelyike feloldotta volna-e a beszerzésre vonatkozó levonási tilalmat. Így amennyiben a személygépkocsit továbbértékesítési vagy bérbeadási célból szerzik be, ha a beszerzés során nem volt áthárított adó, a személygépkocsi továbbértékesítése az Áfa tv. 87. § c) pontja alapján adómentes. […] Amennyiben azonban a viszonteladó az Áfa tv. 224. § (1) bekezdése szerinti lehetőséggel élve lemond a különbözeti adózás alkalmazásáról, a személygépkocsik értékesítése során az előző bekezdésben foglaltakat - az ott megjelölt feltételek mellett - alkalmazhatja.”

Nyilvánvalóan az áfa törvénynek nem lehetett célja az, hogy lehetőséget biztosítson a használtautó kereskedők részére a teljes adómentességre, így ezen jogalkotási hiba kerül orvoslásra azzal, hogy abban az esetben, ha a személygépkocsi beszerzésére vonatkozó levonási tilalmat a továbbértékesítési céllal történt beszerzés egyébként feloldotta volna, a mentesség továbbra már nem lesz alkalmazható. Ehhez kapcsolódóan a törvény átmeneti rendelkezést is tartalmaz, amely lehetővé teszi, hogy a személygépkocsi értékesítésével foglalkozó azon viszonteladó, aki/amely élt az áfa törvényben fentiek szerinti választási jogával és ezért e döntéséhez 2021-ben egyébként még kötve lenne, 2021-re vonatkozóan megváltoztathassa ezen döntését, az állami adó- és vámhatósághoz 2020. december 31-ig benyújtandó nyilatkozata révén (azaz visszatérhessen a különbözeti adózáshoz 2021-től).

11. Utazásszervezési szolgáltatásokra vonatkozó speciális szabályok

Már korábban elfogadott szabályon alapuló, viszont nem kizárólag utazási irodákra vonatkozó módosítás lép hatályba 2021. január 1-jén. A hatályba lépő szabályok szerint immár nemcsak (nyilatkozat szerinti) magánszemély utas részére nyújtott turisztikai szolgáltatásokra vonatkozik a kötelezően alkalmazandó különbözeti adózás. Azokra - a jellegadó tartalma alapján - turisztikai szolgáltatásokra kell az utazásszervezésre vonatkozó különös adómegállapítási szabályokat alkalmazni, amelyek igénybevevője az adott turisztikai szolgáltatást saját nevében viszont más javára (akár magánszemélynek, akár más adóalanynak) nyújtja. Fontos felismerni, hogy a különbözeti adózás alá tartozáshoz nem szükséges az, hogy több elemből álljon a szolgáltatás (utazási csomag), és 2021-től már az sem feltétel, hogy az utas a saját nevében vegye igénybe az adott szolgáltatást. (Emellett érdemes azt is kiemelni, hogy már 2020. január 1-től megszűnt az önálló pozíciószámonkénti nyilvántartási módszer.)

12. 5%-os lakóingatlan áfa

A Kormány otthonteremtési és családvédelmi programjába illeszkedően az új lakóingatlanok értékesítésére 2021. január 1-jétől 2022 december 31-ig ismét az 5%-os kedvezményes adómérték alkalmazandó. A kedvezményes adókulcs alá tehát az új lakóingatlan értékesítése esik, ha többlakásos lakóingatlan esetében a 150 négyzetméter hasznos összes alapterületet nem haladja meg, egylakásos családi házak esetében pedig a 300 négyzetméter hasznos összes alapterületet nem haladja meg. Az áfa szabályok értelmében újnak minősül az ingatlan, ha annak használatbavétele még nem történt meg, vagy a használatbavétele megtörtént, de a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el két év.Az 5%-os áfakulcs 2022. december 31-ei kivezetéséhez kapcsolódóan átmeneti szabály rendezi, hogy mely feltételek esetén alkalmazandó a kedvezményes adómérték 2026. december 31-ig: ha az építési engedély legkésőbb 2022. december 31. napján véglegessé vált, vagy az építését ezen időpontig bejelentették az egyszerű bejelentés szabályai szerint.

13. Ételkiszállítás áfa csökkentése – veszélyhelyzetre vonatkozó átmeneti szabályozás

A veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazott gazdasági szabályokról rendelkező kormányrendelet szerint időlegesen (november 14-től előre láthatóan február 8-ig) 5%-os adókulcs vonatkozik az elvitelre vagy házhoz szállítással értékesített étel- és italforgalomra, ha egyébként az adott étel- és italforgalom november 12-e előtti szabályozás szerint megfelelne az 5%-os adókulcsnak. Fontos – és jogdogmatikai szempontból kifejezetten érdekes – szabályozás, hogy az egyébként egyértelműen fő- és mellékszolgáltatási viszonyban álló kiszállítási díjra nem vonatkozhat a kedvezményes adókulcs.

14. A közösségi szabályok implementációja

Az áfa törvény legnagyobb súlyú módosítását az e-kereskedelemre vonatkozó áfa csomag kapcsán történt Héa Irányelv módosításának implementálása indokolta. Ezen javaslatok 2021. július 1-jétől lépnek hatályba. A módosítás négy nagy területet ölelnek fel: (1) a Közösségen belüli távértékesítés szabályainak változása, (2) a kisértékű import küldemények áfa mentességének eltörlése, (3) az elektronikus kereskedelmet elősegítő elektronikus platformok adófizetésre kötelezetté tétele, valamint (4) nyilvántartási kötelezettségük előírása, és az egyablakos rendszer adaptálása az új típusú adófizetési kötelezettségek teljesítéséhez. A módosítás célja, hogy a gazdasági életben egyre nagyobb teret nyerő elektronikus kereskedelemben alkalmazott üzleti modellekhez igazítsa a szabályozást, ezáltal erőteljesebben érvényesíthető legyen a fogyasztás szerinti adóztatás elve, ezzel együtt pedig egyszerűsödjön az adófizetéssel, adóbeszedéssel kapcsolatos ügymenet.

A módosítás egyrészről pontosan meghatározza a távértékesítés fogalmát (közösségen belüli, valamint import relációban is), ezen túl pedig egyes esetekben adófizetésre kötelezetté teszi azokat az elektronikus felületeket (a továbbiakban: platform), amelyek más adóalany (a továbbiakban: értékesítő) által történő termék értékesítését segítik elő az elektronikus felület használatával. A platformok adófizetésre kötelezetté tételéhez két ügyletre kell bontani az adott termékértékesítést: (1) az értékesítő a platform felé, (2) valamint a platform megrendelőnek felé történő értékesítésére (a módosítás ezen „fikciós” láncértékesítésre vonatkozó szabályokat is rögzít). Arra vonatkozóan, hogy mikor kell a platformot úgy tekinteni, mint amely termék értékesítését segíti elő, a 282/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet tartalmaz közvetlenül és kötelezően alkalmazandó rendelkezéseket.

A kisvállalkozások adminisztratív kötelezettségeinek enyhítése érdekében a módosítás kivételeket határoz meg a teljesítési helyre vonatkozó szabályok alól. Ha kizárólag egy tagállamban letelepedett vállalkozás az adott naptári évben meghatározott összértéket meg nem haladóan nyújtott a letelepedésétől eltérő tagállami nem adóalany részére távolról is nyújtható szolgáltatást, illetve teljesített Közösségen belüli távértékesítést, úgy ezen ügyletek után a teljesítési hely marad a vállalkozás letelepedése szerinti tagállam, illetve a termék feladási helye szerinti tagállam, így annak szabályai szerint kell adóznia. Amennyiben a vállalkozás a meghatározott értékhatárt átlépi, az értékhatár átlépését követően a főszabály szerint, a fogyasztási tagállamban kell adóznia. Ugyanakkor a vállalkozás az értékhatár alatt is választhatja, hogy a főszabály szerint adózzon. Ebben az esetben választása, a választása éve utolsó napjától számított 2 évig köti.

A fogyasztási hely szerinti adózás elvének való megfelelést az egyablakos rendszer segíti. Külön szabályok vonatkoznak a (1) harmadik országos értékesítők, (2) a közösségen belüli ügyleteket végzők (e-kereskedelem és távértékesítés), illetve (3) a 150 EUR tényleges értéket meg nem haladó import küldemények távértékesítése utáni importja vonatkozásában. Az egyablakos (MOSS) rendszer a nem adóalanyok részére nyújtott elektronikus, távközlési vagy műsorszolgáltatási szolgáltatásra választható. A módosítás az egyablakos rendszert kiterjeszti minden, a Közösség tagállamában nem adóalany részére nyújtott szolgáltatás, illetve Közösségen belüli távértékesítés utáni bevallási és adófizetési kötelezettség alkalmazására. Az új szabályok kiterjednek az egyablakos rendszerekbe történő nyilvántartásba vételre, változás bejelentésre, bevallásra, adófizetésre, nyilvántartási kötelezettségre, valamint az egyablakos rendszerből történő kilépésre, illetve kizárásra vonatkozó szabályokra, azzal, hogy ezeket a szabályokat a vonatkozó európai uniós közvetlenül alkalmazandó jogi aktusokra tekintettel kell alkalmazni. Az egyablakos rendszeren keresztül ugyanakkor kizárólag a fizetendő adó rendezésére van lehetőség, így amennyiben a belföldön gazdasági céllal nem letelepedett adóalany kizárólag az egyablakos rendszerbe van nyilvántartásba véve belföldön vagy egy másik tagállamban, és előzetesen felszámított levonható adót szeretne érvényesíteni, akkor azt a belföldön nem letelepedett adóalanyok adó-visszatéríttetésére vonatkozó különös szabályok szerint teheti meg. Abban az esetben azonban, ha egyéb tevékenysége folytán a belföldön nem letelepedett adóalany belföldön adóalanyként nyilvántartásba van véve (vagy erre lenne kötelezett), akkor az előzetesen felszámított levonható adó érvényesítését a belföldön benyújtandó áfa bevallása keretében tudja megtenni.