A 2021-től hatályos adózás rendjét, kiskereskedelmi különadót érintő változásokat, valamint egyéb adóváltozatásokat mutatjuk be az alábbiakban.

1. Adózás rendjét érintő változások

1.2. A 2020-as évben elfogadott törvény(ek) alapján

A korábbi módosítások értelmében 2021. január 1-től számos ponton változnak az Art. EKAER-re vonatkozó szabályai is (a részletszabályokat tartalmazó EKAER rendelet azonban még nem jelent meg). A módosítások eredményeképpen változhat többet között a bejelentésre kötelezett termékek köre (csak az EKAER rendeletben meghatározott termékek esetében kell majd EKAER számot kérni), ezen termékek pedig nem feltétlen azonosak a jelenlegi „kockázatos termékekkel”. Emellett módosulnak a mulasztási bírságra vonatkozó szabályok is. Míg jelenleg a hibás, valótlan adattartalommal bíró vagy hiányosan teljesített bejelentés akár az áru értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot vonhat maga után, úgy a módosítás eredményeképpen:

• ha az adózó nem tett eleget EKAER bejelentési kötelezettségének, úgy a mulasztási bírság továbbra is akár a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedhet, egyéb esetben
• ha az adózó által bejelentett, egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék bejelentett mennyisége eltér a ténylegesen fuvarozott termék mennyiségétől, akkor a bírság mértéke a termék be nem jelentett mennyisége adó nélküli értékének, illetve a bejelentett, de ténylegesen nem fuvarozott termék adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedhet, továbbá
• ha az adózó által bejelentett, egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék bejelentett értéke eltér a tényleges adó nélküli ellenértéktől, akkor a bírság mértéke a bejelentett termékérték és a tényleges adó nélküli termékérték különbözetének negyven százalékáig terjedhet,
• emellett, amennyiben az adózó egy termék tekintetében az EKAER bejelentési kötelezettségét nem a jogszabálynak megfelelő adattartalommal teljesíti, úgy az általános bírságszabállyal sújtható, ami természetes személy adózó esetében legfeljebb kettőszázezer forint, míg nem természetes személy adózó esetében legfeljebb ötszázezer forintig terjedő mulasztási bírságot jelenthet.

Ezek mellett, ha az adózó igazolja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható volt, úgy nincs helye mulasztási bírság megállapításának az Art. módosításának értelmében.

1.2. Őszi adócsomag alapján

A gépjárműadó törvény módosításával párhuzamosan módosításra kerül az Art. is, melynek 141. § (1) bekezdése kiegészül azon rendelkezéssel, miszerint a belföldi gépjárművek adóját az állami adó- és vámhatóság (NAV) határozattal állapítja meg (kivetéses adózás).

Pontosításra kerül a csoportos adóalanyokra vonatkozó adózói minősítés szabálya, mely szerint amennyiben a csoportos adóalany megbízható adóalanynak minősül (minden tagja megbízható adózó), úgy ez a minősítése nem szüntethető meg abban az esetben, amennyiben olyan adózó csatlakozik a csoporthoz, amely nem működik legalább három éve folyamatosan vagy nem minősül legalább három éve áfa-regisztrált adóalanynak (153. § (1) a) pontjában meghatározott feltétel) – tehát pusztán azért nem minősül megbízható adózónak a vállalat, mert ezen kitétel nem teljesül. A módosítás ezt azzal indokolja, hogy a csoportnak nem kell elveszítenie megbízható adózói minősítését azért, mert újonnan alapított társasággal bővül. Kérdés lehet, hogyan kezelendők az egy-két éve működő vállalatok, ugyanis az indokolás azt mondja, hogy ezen „mentesítő szabály” nem alkalmazható, amennyiben a csoportba nem egy új alapítású, hanem egy-két éve működő társaság kerül, a 153. § (1) a) pontja azonban minimum három éves működést ír elő.

Emellett a megbízható adózókra vonatkozó szabályok kiegészülnek azon rendelkezéssel, miszerint a COVID-19 járványra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napot (2020. július 18.) magában foglaló negyedévet követő minősítés során a megbízható adózói minősítés nem szüntethető meg a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az azt követő harminc napon belül (2020. március 11. és 2020. július 18. között) megindított végrehajtási eljárásra való hivatkozással.

A nyilvántartási, iratmegőrzési kötelezettség megszegése szokásos piaci ár meghatározása, valamint ellenőrzött külföldi társaságokkal folytatott ügyletek esetén rész kiegészül azon rendelkezéssel, hogy az ismételt jogsértésre vonatkozó rendelkezés (kettő millió forint helyett négy millió forintig terjedő mulasztási bírság), sem alkalmazható, ha a két egymást követő mulasztás között kettő évnél több telt el. (A jelenleg hatályos szabályozás esetében ez a szabály csak ugyanazon nyilvántartás vezetésének ismételt elmulasztása esetén alkalmazható.)

Az állami adó- és vámhatóság (NAV) által nyújtott szolgáltatások kiegészülnek azzal, hogy a NAV a törvényben meghatározott módon közreműködik az általános forgalmi adó bevallási kötelezettség teljesítésében. A tervezet használata opcionális, annak során az adóalany a tervezet szükséges módosításokat követő elfogadásával is eleget tehet áfa bevallási kötelezettségének. A NAV először a 2021. júliusi adatai alapján készíti el a tervezetet.

A törvény alapján az automatikus fizetési könnyítés szabályai megbízható adózók esetében úgy változnának, hogy az kizárólag akkor lenne engedélyezhető, ha a kérelmező nettó módon számított adótartozása nem haladja meg a három millió forintot (eddig ez a határ másfél millió forint volt).

A tervezet kibővítené azon adóalanyok körét a Tao. tv. szerinti csoportos társasági adóalanyokkal, amelyek esetében nem engedélyezhető a fizetési könnyítés – megszüntetve ezzel azt az indokolatlan különbségtételt, amelyet az okoz, hogy a jelenleg hatályos szabályozás szerint ez a szabály csak az áfa törvény szerinti csoportos adóalanyokat zárja ki a fizetési könnyítés szabályai alól, azonban a tagok vagyona a társasági adó tv. szerinti csoportos adóalanyok esetében is elkülönül, így ez fedezetet nyújthat a tartozások megfizetésére.

Az automatikus részletfizetési kedvezmény szabályai úgy módosulnának, hogy:

• természetes személy esetében a jelenlegi legfeljebb ötszázezer forint összegű adótartozás egymillió forintra nőne (ebben az esetben évente egy alkalommal legfeljebb tizenkettő havi pótlékmentes részletfizetést engedélyezhető) – az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében;
• vállalkozási tevékenységet nem folytató, áfa fizetésre nem kötelezett természetes személy esetében a hat havi pótlékmentes részletfizetés lehetőségét tizenkét hónapra módosítja a törvény a bevallott, együttesen eddig kettőszázezer, a jövőben ötszázezer forintot meg nem haladó szja és szocho fizetési kötelezettség esetében – szintén az adminisztrációs költségek csökkentése érdekében.

A módosítás szigorítja az adóhiányra vonatkozó szabályait azzal, hogy az eredeti esedékesség napján fennálló túlfizetést az adófizetési kötelezettség teljesítéseként csak akkor lehetne figyelembe venni, ha a túlfizetés az ellenőrzés megkezdésének napján is fennáll és annak kiutalását, átvezetését nem kérték – ebben az esetben ugyanis az adózó jogosulatlanul kérte elvonni a költségvetésből ezt az összeget.

Hatályon kívül helyezi a módosítás 2021. július 1-jétől a tartós feltételes adómegállapítást, mivel az indokolás szerint az az elmúlt évek tapasztalata alapján kiüresedett, másrészt az európai bírósági gyakorlat szerint tiltott állami támogatás nyújtásának kockázatát rejtheti magában.

Módosulnának a távolról is nyújtható szolgáltatásokra vonatkozó szabályok az áfa törvény 2020. július 1-jén hatályba lépő változásaival összefüggésben, így indokolt az Art.-ban az ezen szolgáltatást nyújtó adózókra vonatkozó különös szabályok (XIII. fejezet) hatályon kívül helyezése.

Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény módosítása értelmében azokban az adóhatósági eljárásokban, ahol elő van írva a kötelező szakmai képviselet (az adó feltételes megállapítására irányuló eljárásban; a feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságának megállapítására irányuló eljárásban; a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárásban) a törvény megengedi, hogy saját ügyben ne kizárólag a megfelelő képesítéssel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet törvényes vagy szervezeti képviselője járhasson el, hanem a megfelelő képesítéssel rendelkező foglalkoztatott is

2. Kiskereskedelmi különadó

Előbb rendelettel, majd a 2020. június 10-én hatályba lépett törvénnyel 2020. májustól újra az adórendszer részét képezi a kiskereskedelmi különadó. A törvényhez fűzött indokolás értelmében a kiskereskedelmi adó vonatkozásában adóköteles kiskereskedelmi tevékenységnek minősül valamennyi kiskereskedelmi tevékenység (a tényleges bolti kiskereskedelem mellett a piaci kiskereskedelem, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelem is) függetlenül, attól, hogy ezek egy részét ténylegesen nem bolti környezetben végzik. Bár a jogszabály tételesen tartalmazza az érintett, TEÁOR szerinti tevékenységeket, általánosságban azt lehet kijelenteni, hogy a kiskereskedelmi tevékenység nem más, mint fogyasztási javaknak (termékek, áruk) a nagyközönség számára nyitva álló értékesítési csatornákon keresztül történő értékesítése (a tevékenység lényege áruk főképp végső fogyasztónak történő értékesítése). Azon kereskedelmi egységek tevékenysége tartozik ide, amelyek jellegüket tekintve elsősorban, de nem kizárólag a lakosság számára hozzáférhetőek, azaz közforgalmú - mindenki számára hozzáférhető - értékesítést bonyolítanak. Ezen értékesítési helyek és csatornák esetében a vevő személyétől függetlenül az értékesítésből származó teljes árbevétel adóalapot képez, nincs jelentősége annak sem, hogy adott esetben egy gazdálkodó szervezet, gazdasági társaság áll vásárlói pozícióban. A sávos adómérték alapján meghatározott adót az adó alanya az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig állapítja meg és vallja be az állami adó- és vámhatóság által erre a célra rendszeresített űrlapon.

3. Gépjármű adó

A jelenlegi hatályos szabályozás szerint a gépjárműadóügyben az önkormányzati adóhatóság jár el első fokon, az adóztatási feladatokat a települési, illetve kerületi önkormányzati adóhatóság látja el – összességében tehát a belföldi gépjárművek adója esetében az adóhatósági feladatokat az önkormányzati adóhatóság látja el.

A módosítás értelmében 2021. január 1-jétől a gépjárműadó tekintetében a belföldi gépjárművek esetében az adóhatósági feladatokat az állami adóhatóság fogja ellátni.

A módosítást a 2020. december 31-ét követő időszakra eső gépjárműadó-kötelezettségre kell alkalmazni.

4. Regisztrációs adó

A Rega tv. 13. §-ának kiegészítése megteremti a regisztrációs adó törlésének lehetőségét a forgalomba helyezés meghiúsulásának esetére vonatkozóan – az (1a) bekezdésben a törvény részletesen meghatározza, mely esetben kerülhet sor az adó törlésére.

5. Turizmusfejlesztési hozzájárulás

A módosítás általános indokolása szerint az adózási terhek csökkentése érdekében a módosítás eltörli a fennálló hozzájárulási kötelezettséget a hozzájárulás-köteles (éttermi és szálláshely) szolgáltatás közvetített szolgáltatásként való nyújtásakor – mivel ha ezen szolgáltatásokat utazásközvetítő nyújtja közvetített szolgáltatásként, nem az árrés adózás szabályai szerint, úgy az azt eredményezi, hogy a szolgáltatást kétszer (a tényleges nyújtónál és a közvetítőnél) is terheli hozzájárulási kötelezettség.

6. Különadók

Kiegészül a Különadó tv. 4/A. §-a a (20)-(21) bekezdésekkel, melyek alapján a hitelintézet által 2020. adóévben megfizetett összege adóvisszatartás formájában csökkenti a fizetendő különadó összegét – ezt a csökkentést a hitelintézet a 2020. adóévét követő 5 adóévben, adóévente legfeljebb a (2020. adóévi hitelintézetek) járványügyi különadója kötelezettség 20 százalékának megfelelő összeggel teheti meg, mely igénybe vett összegekről a hitelintézetnek nyilvántartást kell vezetnie.

7. Illetékek

A módosítás indokolása szerint az adminisztrációs terhek csökkentése és a versenyképesség növelése érdekében

„(1) Az 1. melléklet szerinti közigazgatási hatósági eljárásért, valamint – a 2. melléklet szerinti eljárások kivételével – a közigazgatási hatósági jogorvoslati eljárásért közigazgatási hatósági eljárási illetéket kell fizetni.”

Ennek értelmében tehát az egyes okmányok (az úti okmányok, a gépjárművezetői engedély, a forgalmi engedély, a törzskönyv) és az adó- és értékbizonyítványok (1. melléklet) kiállításának illetékének kivételével megszűnik az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárás megindításához kapcsolódó eljárási illetékkötelezettség. Emellett a módosítás hatására az indokolás alapján az ügyfelek illetékterhe is csökken, mivel azon eljárások esetében, amelyeket külön igazgatási szolgáltatási díjfizetés nem terhel, nem kell az általános tételű (3000 forintos) eljárási illetéket megfizetni.

Ezzel összhangban az Illeték tv. kiegészül az 1. és 2. számú melléklettel, míg a speciális illetéktételeket tartalmazó Itv. Melléklet hatályát veszti.

Emellett az otthonteremtési akcióterv bevezetése érdekében módosításra kerül az Itv. 26. § (1a) bekezdése, amely így az f) ponttal egészül ki és így mentes lesz a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a jóváhagyott családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) igénybevételével történő új vagy használt lakás célú ingatlan vásárlása. Az indokolás szerint a módosítás a CSOK-ot igénybevevő, gyermekes családok számára mind új, mind használt lakás vásárlása esetén a forgalmi értéktől függetlenül teljes illetékmentességet biztosít.

8. Szakképzési hozzájárulás

Az új szakképzési törvény alapján a szakképzési hozzájárulás alapja 2021 január 01-től a szocho alap. Ennek értelmében az egyes meghatározott juttatások után szakképzési hozzájárulást is kell fizetni (természetesen az SZJA és a Szocho mellett).  Ilyen juttatásnak minősül különösen az üzleti vendéglátás, cégtelefon használat, csoportos egészségbiztosítás stb.  A módosítás egyben azt is jelenti, hogy 2021. július 01-től amikor megszűnik a SZÉP kártya szocho mentessége, már alkalmazni kell a béren kívüli juttatásokra is az említett szakképzési hozzájárulásra vonatkozó szabályt.