Áfaváltozások a friss adócsomag alapján

Az Országgyűlés által elfogadott jelenlegi adócsomag általános forgalmi adózást érintő módosításait az alábbiakban foglaljuk össze:

(1) eÁfa

2021. július 1-ét magában foglaló adómegállapítási időszakról már készülni fog bevallás tervezet, amelyet az adóhatóság készít el a hozzá beérkező számlaadatok birtokában a vállalkozások számára. Mint ismeretes az eÁfa csak az érintett adózók aktív közreműködésével minősülhet bevallásnak (az adózóknak a levonható adóról számlánként dönteniük szükséges). Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a bevallás tervezet csakis a helyes (és meghatározott adókódok szerinti – lásd „NAV online számla 3.0”) számlaadatszolgáltatás alapján tud elkészülni, akkor, ha az adóalanyok egyébként be tudják tartani a számlakibocsátási kötelezettség teljesítésére irányadó 8 napos határidőt.

A friss módosítás szerint az adóhatóság a számlaadat-szolgáltatásból, valamint az online pénztárgépek általi adatszolgáltatásból beérkező adatok alapján elkészíti az adóalanyok számára az áfa bevallás tervezetét. A módosítás ehhez kapcsolódóan kiegészíti az ezen adatszolgáltatási kötelezettségből származó adatok adóhatóság általi felhasználásának célját az adóhatóság kibővülő feladatkörével is.

(2) Behajthatatlan követelések

A behajthatatlan követelések kezelésével kapcsolatosan az Enzo Di Maura (C-246/16 ügy) kapcsán módosult magyar áfa törvény is megengedi behajthatatlan követelésekre korábban megfizetett áfa utólagos korrekcióját. A behajthatatlan követelések kezelésével kapcsolatban ugyanakkor számtalan eljárás bírósági indult, amely ismét felvetette a rendkívül (túlságosan) szigorú magyar szabályozás pontosítását.

A legutóbbi áfa törvény módosítása már tágította a lehetőségek körét (magánszemély adósok esetén), jelen törvénymódosítás ismét enyhíti a behajthatatlan követelésekre vonatkozó igen szigorú áfa szabályozást. A módosítás alapján az adóalanyok külön, írásbeli kérelem útján igényelhetik az állami adóhatóságtól a behajthatatlan követelésként elszámolt összeg áfatartalmát, ha a követelés behajthatatlanná válásának megállapításakor a követelés alapját képező, eredeti ügyletre tekintettel számított elévülési idő már eltelt. A hivatkozott kérelem a követelés behajthatatlanná válásának megállapításától számított egyéves jogvesztő határidőn belül nyújtható be, és benyújtásának előfeltétele, hogy a behajthatatlan követelés jogcímén történő adóalapcsökkentésre vonatkozó jogszabályi feltételek egyébként teljesüljenek. A módosítás rendezi az esetben követendő eljárást is, amikor a kérelemre történő adó-visszatérítést követően a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója részére a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték egészét vagy annak egy részét mégis megtérítik. Az adóhatóság 6 hónapon belül köteles dönteni a benyújtott kérelemről.

Az átmeneti szabályok között találhatunk szabályozást arra az esetre, amikor a követelés behajthatatlanná válásának megállapításakor a követelés alapját képező, eredeti ügyletre tekintettel számított elévülési idő már eltelt. Ilyenkor az adó visszatérítése iránti kérelmet akkor lehet benyújtani, ha a behajthatatlan követelésként való elszámolásra alapot adó ok a visszatérítést lehetővé tevő szabály hatályba lépését követően keletkezett be. Amennyiben a szabály hatályba lépését megelőzően valósult meg a behajthatatlanság, de ennek bekövetkezte óta még nem telt el 1 év, úgy az adóalanynak az új rendelkezés hatályba lépésétől számítva 180 napja van a kérelem benyújtására.

Az elévülési időre vonatkozó rendelkezéseken túl enyhülnek a behathatatlan követelésekre vonatkozó egyéb feltételek is. Ezen – lentiekben ismertetett – feltételek az ügylet teljesítésének időpontjában az adósra vonatkoztak. Az alábbi feltételek kerültek törlésre:

• a vevő az eredeti ügylet teljesítési időpontjában nem állt fizetésképtelenségi eljárás hatálya alatt;
• vevő adószáma nem volt törölve;
• az eredeti ügylet teljesítési időpontjában, illetve az azt megelőző éven belül az adós nem szerepelt a nagy összegű adóhiánnyal vagy nagy összegű adótartozással rendelkezők adatbázisában;
• az eredeti ügylet teljesítési időpontjáig az eladó nem kapott rá vonatkozóan figyelmeztető levelet az adóhatóságtól.

Ehhez kapcsolódóan átmeneti rendelkezést is tartalmaz a módosítás, amelynek értelmében a módosított előírás azon ügyletek esetében is alkalmazható, amelyek teljesítési időpontja a módosulás hatályba lépése előtti, de 2015. december 31. utáni.

(3) Speciális áfa visszatérítési eljárás

2020. január 1-től szerepel a „különös adóvisszatérítés” lehetősége az áfa törvényben. Eszerint „az adóalany kérelmezheti az őt terhelő előzetesen felszámított adó összegének visszatérítését, ha az neki fel nem róható okból, az adósemlegesség elvébe ütközően, más módon nem térült vagy térül meg.” (áfa törvény 257/J. §). Ezen visszatérítési lehetőség bővült 2021-től azzal, hogy ha az adóalanyt fizetendő adó az adósemlegesség elvébe ütközően terheli, és egyéb módon nincs lehetőség ezen adóösszeg rendezésére, akkor megfelelő garanciális feltételek mellett az adóalanyt ért sérelem rendezhető legyen. A törvénymódosítás ezen szabályhoz újabb rendelkezést fűz: a különös adóvisszatérítés azokban az esetekben is lehetővé válik, amikor a hatályos előírások szerint a kérelem benyújtása azért nem lehetséges, mert a kérelmet megalapozó ok olyan időpontban következett be (az elévülés időből már kevesebb, mint 6 hónap van hátra vagy az elévülési idő már eltelt), amely a kérelem befogadhatóságát kizárja.

(4) Egyéb változások

• A pénzforgalmi szolgáltatóknak az e-kereskedelemmel kapcsolatban új nyilvántartási – adatszolgáltatási kötelezettsége áll be 2024-től.
• Speciális szabályok kerülnek megállapításra a kis értékű (150EUR alatti) termékimporthoz kapcsolódó egyszerűsített bejelentéshez.
• Az Egyesült Királyságban letelepedett adóalanyok (a viszonosság elvének megfelelően) jogosulttá válnak a külföldi adóalanyokra vonatkozó áfa-visszatérítésre.
• A külföldi utasok áfa visszatérítése lehetővé válik elektronikus úton is
• Speciális szabályok kerülnek megállapításra az uniós közös biztonság- és védelempolitika keretében történő tagállami fegyveres erők általi termék beszerzésre, termékimportra és szolgáltatás igénybevételre.