Mikor jár házastársi tartás?

A Ptk. szerint a házassági életközösség megszűnése esetén házastársától, a házasság felbontása esetén volt házastársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani. A törvényen alapuló házastársi tartás általános előfeltételeit a Ptk. a hatályos joggal egyezően rendezi.
Ezek a jogosult oldalán azt követelik meg, hogy ő a tartásra önhibáján kívül legyen rászorult (és ne legyen arra érdemtelen), a kötelezett oldalán pedig azt, hogy ő a tartás nyújtására saját megélhetésére és az őt mások irányában terhelő tartási kötelezettségre figyelemmel is képes legyen.
A tartásra való jogosultság köréből az önhibán kívüli rászorultság kérdésével, az életközösség megszűnése után keletkező rászorultsággal, valamint a rövidebb ideig fennálló házasság speciális tartási következményeivel foglalkozik.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL
Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama
További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

A különélő vagy volt házastársak a tartást rendezhetik megállapodással is.
Ha a házasság felbontását a felek közös megegyezéssel kérik, a házastársi tartás kérdésében (is) meg kell állapodniuk; a házastársaknak akkor kell a házastársi tartás kérdését megállapodással rendezniük, ha bármelyiküknek erre irányuló igénye van.
Ha közöttük megállapodás nincs, de valamelyikük tartást igényel, érvényesülnek a Ptk. erre irányadó követelményei.
Az önhibán kívüli rászorultságot a korábban hatályos Csjt. is alapfeltételként szabályozta, és ahogyan ezeknek a fogalmaknak a meghatározását a Csjt. sem rögzítette, úgy a Ptk. sem ad közelebbi támpontot ahhoz, hogy mit kell érteni rászorultság, illetve az önhiba hiánya alatt.
Az ítélkezési gyakorlat mindazonáltal kialakította azt a szempontrendszert, amelynek figyelembevétele mellett ezen követelményeket az egyes esetekben értékelik.
A rászorultság alatt azt értjük, hogy a tartást igénylő (volt) házastársnak nincs olyan jövedelme, keresete, egyéb vagyoni lehetősége, amelyekből saját megélhetését teljesen vagy részben biztosíthatná, és ennek megállapításához valamennyi körülményt értékelni kell, így a jogosult egészségi állapotát, munkaképességét, vagyoni, jövedelmi viszonyait.
A jövedelem hiánya gyakran a teljes vagy részleges munkaképtelenség következménye, nemegyszer a jogosult előrehaladottabb életkorával, egészségi állapotának romlásával, betegségével jár együtt. Fiatalabb életkorban a jövedelem hiányát értékelhetően a közös gyermek otthonban történő ellátása, illetve a tanulmányok befejezésének szükségessége indokolja. A hiányzó jövedelem sem eredményez rászorultságot, ha a jogosultnak megfelelő vagyon áll rendelkezésére.

ADÓELJÁRÁSI JOGSZABÁLYOK (Art., Air., Avt.) MAGYARÁZATA
Art., Air., Avt. szabályainak gyakorlati értelmezése paragrafusról paragrafusra
ÚJ KÉZIKÖNYV!!!
Szerző: Dr. Kovács Ferenc
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 456 oldal
Megjelenés: 2024. április vége
Kedvezményes ár 2024. december 31-ig
22.900 Ft + áfa helyett 18.900 Ft + áfa

Megrendelés ITT>>

Ahogyan az önmaga eltartására való képtelenséget nem definiálja a Ptk., úgy az önhiba fogalmát sem, az ítélkezési gyakorlat azonban kimunkálta azt, hogy ennek meglétét miként kell vizsgálni.
Abban is következetes a jogalkalmazás, hogy az önhiba fogalma a családjogban mást takar, mint a polgári jogi felelősség körében; a jogosult magatartásának értékelését foglalja magában a létfenntartásához szükséges anyagi eszközök megteremtését illetően.
A házastársi tartás körében az önhiba jelenti azt például, hogy bár az érintettnek lehetősége lenne adott esetben munkaviszonyt létesíteni, ezt nem teszi meg.
A rászorultságnak, illetve az önhiba hiányának definiálhatatlanságát jól jelzik a gyakorlatban előforduló ügyek specialitásai is. Így jelentősége lehet annak, hogy a házastárs akkor ajándékoz jelentősebb összeget, amikor rászorultsága a tartásra munkaképesség-csökkenés folytán már fennáll; de annak is, ha jövedelemszerző tevékenységre irányuló erőfeszítéseinek eredménytelensége miatt nem képes magát eltartani.
Ezzel szemben nem állapítható meg a tartásra való rászorultság, és nem tarthat alappal igényt a tartásdíjra az a volt házastárs, aki felsőfokú végzettség megszerzését követően folytatja nappali tagozatos posztgraduális tanulmányait.
The post Vezinfó hirdetés appeared first on Jogadó Blog.