Az örökségről történő lemondás a Ptk. szerint is az öröklésre jogosult és az örökhagyó között létrejött szerződés, szemben a visszautasítással, amely az örökösnek az örökség megnyílása (az örökhagyó halála) után tett egyoldalú jognyilatkozata.
A lemondás létrejöttére az élők közötti szerződési szabályok vonatkoznak, azzal a fontos különbséggel, hogy a lemondási szerződést csak írásban lehet érvényesen megkötni. A lemondás értelmezésénél is az élők közötti jogügylet értelmezésére vonatkozó szabályokat és nem a végrendelet értelmezésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, hiszen élők közötti jognyilatkozatokról van szó.
Az egyetlen olyan kérdés, amelyre a törvény a végrendelet megtámadására vonatkozó szabályok alkalmazását rendeli, az az akarati hibák miatti érvénytelenség. Ez a szabály azonban az örökhagyó akaratának a hiányára és fogyatékosságára utal, hiszen értelemszerűen ezekre a hibákra ad speciális rendelkezéseket a törvény a végrendelet normái között.
A lemondás történhet ingyenesen és visszterhesen, például a kötelesrészt elérő kielégítés fejében.
A lemondás főszabály szerint a Ptk. értelmében is csak a lemondó örökösre hat ki. Az öröklésről való lemondás két esetben hat ki a lemondó leszármazóira: ha a megállapodás így szólt, vagy ha az a kötelesrészt elérő kielégítés fejében történt.
A Legfelsőbb Bíróság által helyesnek tartott jogerős ítélet indokolása szerint az adott esetben a szerződő felek: az örökhagyó és a törvényes öröklésre jogosult kifejezetten megállapodtak abban, hogy a lemondás kihat a lemondó személy leszármazóira is. Az öröklésről való lemondást tartalmazó szerződésben az öröklésre jogosult leszármazója félként nem vesz részt: a szerződés nem azért hat ki az öröklésre jogosult leszármazójára, mert ő is megállapodik az örökhagyóval, hanem mert a törvény így rendelkezik. Ezért fel sem merül, hogy a törvényes képviselő jognyilatkozatának az érvényességéhez gyámhatósági jóváhagyásra lett volna szükség. Éppen a leszármazóra is kiható lemondás miatt nem jött létre ugyanis olyan öröklési jogviszony, amelynek alapján a leszármazót bármilyen jog megilletné vagy kötelezettség terhelné.
Egy másik eseti döntésében a Legfelsőbb Bíróság helytállónak találta a másodfokú bíróságnak az öröklésről lemondó okirat tartalmából és az egyéb peradatok értékeléséből levont azt a következtetését, hogy a lemondó örökös visszterhesen mondott ugyan le az öröklésről, de a lemondás nem a kötelesrészt elérő kielégítés fejében történt.
A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE MAGYARÁZATA 2025
Az Mt. és a Ptk. munkaviszonyra vonatkozó szabályai (paragrafusról paragrafusra)
ÚJ KÉZIKÖNYV!!!
Szerzők: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 500 oldal
Megjelenés: 2024. május 15.
Kedvezményes ár 2025. május 31-ig:
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa
Megrendelés ITT>>
Ha a lemondás meghatározott személy javára történik, a szerződésben kifejezetten ki kell térni a megnevezett személy hagyatékból való részesítésének szándékára akkor, ha az illető személy egyébként nem örökölne az örökhagyó után: nem tartozik a törvényes örökösök közé, és nem számít végrendeleti örökösnek sem. Ilyen értelmű kifejezett megállapodás nélkül a lemondási szerződésben megnevezett személy csak akkor lesz kedvezményezettje a lemondásnak, ha egyébként is örökölne az örökhagyó után.
Az örökhagyó leszármazójának lemondása – a lemondási szerződésbe foglalt eltérő megállapodás hiányában – valamennyi többi leszármazó javára szolgál, tehát a lemondó leszármazó leszármazóinak (az örökhagyó unokáinak stb.) javára is.
A lemondási szerződés a felek ilyen értelmű kifejezett megállapodása esetén – természetesen – kiterjedhet a végintézkedésen (végrendeleten, öröklési szerződésen) alapuló örökrészre is.
Ha az örökhagyó olyan személy javára végrendelkezik, aki a végrendeleti öröklésről is lemondott, az ilyen örököst kiesettnek kell tekinteni. Ha a felek a lemondás után azzal össze nem egyeztethető tartalmú öröklési szerződést kötnek, az öröklési szerződés abban az esetben hat ki a lemondásra, ha az – a szerződések értelmezésére vonatkozó szabályok szerint – a lemondásról szóló szerződés módosításának minősül.
A lemondás – eltérő megállapodás hiányában – a kötelesrészre is kiterjed, vagyis a lemondó örökös teljes hagyatéki részesedésére vonatkozik. Fordítva: a kötelesrészről történő lemondás viszont nem terjed ki arra a hagyatéki részre, amely más öröklési jogcímen, például hagyomány formájában hárul a lemondó örökösre.
Ha a lemondási szerződés nem tartalmazza az ellenkezőjét, a lemondás kiterjed arra a relatív vagyongyarapodásra is, amivel a lemondó hányada utóbb, valamelyik örököstárs kiesése folytán nő. Például: az örökös a lemondáskor negyedmagával örökölvén 1/4 részt örökölne. Egyik örököstársa kiesése következtében örökrésze 1/3 részre nő. Ellenkező szerződési kikötés hiányában a lemondót változatlanul kiesettnek kell tekinteni, mivel a lemondása a növekményre is vonatkozik. Kivételt képez e szabály alól az az eset, amikor az utólagos vagyongyarapodás olyan mértékű, hogy annak ismeretében a lemondásra feltehetően nem került volna sor. Nem tekinthető rendkívüli vagyongyarapodásnak a szerződés megkötését követően bekövetkezett piaci értékemelkedés és a rendes gazdálkodással elért haszon, továbbá annak beruházása sem.
The post Vezinfó hirdetés appeared first on Jogadó Blog.