A peres eljárásokban az általánosan ismert gyakorlat szerint a párnyertes fél ügyvédi, és egyéb, a perben felmerült költségét a bíróság döntése alapján a per vesztest félnek kell viselnie. Azonban ennek a pontos mértéke, főként az ügyvédi munkadíj összege minden eljárásban más és más, és ezért a bíróságnak ezekben egyedi döntéseket kell hoznia a rendelkezésre álló információk alapján. Az elmúlt években bekövetkezett jogszabályi változások a gyakorlatban is módosították a jellemzően elfogadott ügyvédi munkadíjak, óradíjak alkalmazott mértékét, de az is elmondható, hogy az eseti eljárásokban meghatározott ügyvédi munkadíj még mindig széles eltérést mutathatnak.
Egy konkrét ügyben a Kúria az ügyvédi munkadíj kapcsán határozott iránymutatást fogalmazott meg, amikor a Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.124/2025/14. számú ítéletét hatályon kívül helyezte, a Fővárosi Törvényszék 5.M.70.185/2024/20. sorszámú ítéletét megváltoztatta, és az alperes részére járó perköltség összegét 1.500.000 forintról, több mint kétszeresére, 4.080.681 forintra felemelte.
A felperes 2016. augusztus 15. napján létesített az alperessel közalkalmazotti jogviszonyt, a 2021. augusztus 1-jei modellváltás következtében azonban az egyetem alkalmazottai a Kjt. hatálya alól az Mt. hatálya alá kerültek. A felperes 2021. augusztus 1-jét követően is változatlanul ellátta a munkáját az alperesnél, de az alperes felhívásaira a munkaszerződést nem írta alá. A felek 2024. január 25-én közös megegyezéssel megszüntették a munkaviszonyt.
Pénzmosás elleni törvény TUDÁSTÁR
Minden, amit a Pénzmosás elleni törvényről tudnia kell
ÚJ KÉZIKÖNYV!!!
Szerzők: Dr. Crespo Zsuzsanna, Osváth Judit
Formátum, terjedelem: A/4-es formátum, 150 oldal
Megjelenés: 2025. november 1.
Kedvezményes ár 2026. június 18-ig:
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa
Megrendelés ITT>>
A felperes keresetében 1.173.433 forint elmaradt jövedelem és késedelmi kamatai, 2.840.000 forint végkielégítés és 7.119.900 forint kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest arra hivatkozással, hogy a közös megegyezéses munkaviszony megszüntetés semmis volt.
Az alperes ellenkérelmében a perköltsége összegét 77,75 ügyvédi munkaóra és bruttó 52.000 forint közeli összegű óradíjalapulvételével kérte megállapítani összesen 4.080.681 forintban.
A Fővárosi Törvényszék az 5.M.70.185/2024/20. számú elsőfokú ítéletében a felperest csak 1.500.000 forint perköltség megfizetésére kötelezte, mert az alperes által igényelt perköltségben felszámított munkaórák számát eltúlzottnak találta a beadványok terjedelme, a tárgyalások száma és azok időtartama, de legfőképpen a jogvita bonyolultsága miatt. A perköltség igényt a pertárgy értékhez képest is eltúlzottnak minősítette.
Az alperes fellebbezése alapján a Fővárosi Ítélőtábla az 1.Mf.31.124/2025/14. számú másodfokú ítéletével az alperes részére járó perköltség összegét bruttó 983.496 forint összegre még további csökkentéssel leszállította. A másodfokú ítélet szerint az alperes költségszámítása a munkaórákra vonatkozó nyilatkozatok ellentmondásosak voltak, és az alperes a egyes lényeges körülményeit egyértelműen nem adta elő, a felszámított összeg megítélésére a bíróság nem látott lehetőséget.
Az alperes megalapozottnak ítélt felülvizsgálati kérelme alapján a Kúria kiemelte, hogy a felszámított perköltség összegének mértékére – a meghatározásra kógens előírását meghaladóan – a Pp. rendelkezést nem tartalmaz, arra az ügyvédi költségekről szóló rendelet alkalmazandó. A rendelet szerint, ha fél és a jogi képviselő között megbízási szerződés jött létre, akkor ügyvédi költségként a fél és az ügyvéd között létrejött megbízási szerződésben kikötött munkadíj, és a fél által ügyvédje részére költségtérítésként megfizetett készkiadások együttes összegét számíthatja fel a perben, és ezek az összegek a perben érvényesíthető perköltség részét képezik.
A megbízási szerződés tartalmára és így az abban foglalt ügyvédi munkadíj mértékére nem tartalmaz a rendelet előírást, a szerződéses szabadság polgári jogi alapelve alapján azt a szerződő felek szabadon határozzák meg. Ennek a mérték tekintetében korlátja lehet, hogy a bíróság a kikötött ügyvédi munkadíjat kivételes esetben mérsékelheti, amennyiben a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenység és a munkadíj között aránytalanság áll fenn. Azonban az arányos munkadíj méltányosságból való mérséklésére nincs jogszabályi lehetőség. A bíróság részére kógens szabály a felszámított ügyvédi költség mérséklésének részletes indokolási kötelezettsége.
A Kúria szerint a másodfokú bíróság jogszabálysértően döntött a pernyertes alperest megillető perköltség összegéről.
Elfogadta az alperes érvelését, mely szerint a perben a fél mindaddig érvényesítheti a perköltség-megtérítési igényét, ameddig az eljárásban egyébként is nyilatkozhat, a költségeit több nyilatkozatban, vagy akár az összes költségét egy nyilatkozatban is felszámíthatja. A félnek a tárgyalás berekesztéséig, avagy az eljárást befejező határozat meghozataláig lehetősége van a költségjegyzék módosítására. Azonban az elsőfokú eljárásban elmulasztott felszámítás a másodfokú eljárásban már nem pótolható.
A Kúria döntése alapján összegezhető, hogy az ügyvédi díj mérséklése szigorú feltételekhez kötött, és a bíróság nem hagyhatja figyelmen kívül a ténylegesen elvégzett munkát. Ugyanakkor a gyakorlati tanács is egyértelmű: a költségeket célszerű minél előbb felszámolni, mert az elsőfokú eljárásban elmulasztott felszámítást másodfokon már nem lehet pótolni.
The post Vezinfó hirdetés appeared first on Jogadó Blog.