<none>

Sokszor a legkézenfekvőbb dolgok képesek elrejtőzni a leginkább. Előadásaim és prezentációim során rendszeresen alkalmazom azt az ábrát, amely a bizalmi vagyonkezelésben (bvk.) érintett személyeket és azok viszonyainak jellegét áttekinthetően és könnyen érthetően magyarázza el. Hogy ez ide miért nem lett eddig feltöltve, azt persze nem tudom, de most, hogy megvilágosodtam gyorsan pótolom a hiányt... »

Örömmel tájékoztatok mindenkit, hogy néhány hete megjelent az Illés István, Kolozs Borbála, Menyhei Ákos és Sándor István szerzőtársaimmal közösen írt, először 2014-ben kiadott kézikönyvünk második kiadása. Az új, bővített és aktualizált kiadásban az elmúlt három év jogszabályváltozásai és szakmai tapasztalatai kerültek feldolgozásra. A könyv nem csak a bizalmi vagyonkezelés nemzetközi és... »

Az elkövetkező néhány bejegyzés a bizalmi vagyonkezelés (bvk.) formáira, személyi és tárgyi feltételeire, valamint a vagyonkezelő kötelezettségeire vonatkozó legfontosabb tudnivalókról fog szólni. A bvk. formái A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény (a továbbiakban: Bvktv.) a bvk-nak két lehetséges formáját szabályozza. Ebből mindenekelőtt az... »

A legutóbb ígértem egy kis lazítást, mielőtt belevágunk egy újabb nagy részbe. Gondolkodtam, hogy milyen humoros, ugyanakkor tanulságos történettel álljak elő, míg rá nem jöttem, hogy mindig az ember saját sztorijai a legjobbak, mert azokat résztvevőként éli meg. Bejelentkezik hozzám egy a 60-as éveinek vége felé járó érdeklődő, de már a telefonhívásából lehet érezni, hogy az a fajta, aki... »

Most, hogy már tudjuk, hogy „mit” és „miért”, nézzük meg azt, hogy „hogyan”. Hogyan? – azaz, miként lehetséges a vagyonrendelés?   I. A legtipikusabb módja a vagyonrendelésnek a szerződés, amely két személy, a vagyonrendelő és a vagyonkezelő között jön létre. A Ptk. alapvetően diszpozitív (megengedő) szabályai miatt a szerződés tartalmát a felek szabadon határozhatják meg.[1]  ... »

Szóval, miért is jó az a vagyonrendelés? Mint arra, a legutolsó bejegyzésem végén már utaltam, most a szokásosnál egy kicsit hosszabb leszek. Miért? – azaz, mi a vagyonrendelő motivációja és szándéka a vagyonrendeléssel? Korábban már írtam valahol, hogy a bvk-nak csak az emberi képzelet szab határt, ami azt jelenti, hogy a vagyonrendelési szándékot számtalan akarat és szempont motiválhatja... »

Idestova öt hónapja nem jelentkeztem! Ennek oka a sok munka (hál’ istennek pörög a bolt), egy kevéske szabadság és persze némi lustaság. De most ismét a szeren és nyomjuk tovább a témát ezerrel. Még tavaly nyár végén úgy búcsúztam, hogy legközelebb a vagyonrendelés témáját járjuk körbe. Hát, hadd szóljon! Mint annyi minden másnál itt is a három alapkérdést kell tudnunk megválaszolni: mit,... »

Most, hogy az alapfogalmakon már túl vagyunk és megismertük a bizalmi vagyonkezelés (bvk.) szereplőit is, a további tételes ismeretek elsajátítása előtt, ismerkedjünk meg a bvk-val szembeni legtipikusabb averziókkal. „Nem bízok én senki másban, sokszor még magamban sem” – mondta nekem egy olyan ismerősöm, aki a mai napig is egy olyan „offshore” struktúrában tartja nem kis vagyonát, amely... »

Ha a vagyonrendelő „az ügy ura” (lsd. 4. sz. bejegyzés), a vagyonkezelő „az ügy motorja” (lsd. 5. sz. bejegyzés), a kedvezményezett „az ügy értelme” (lsd. 6. sz. bejegyzés), akkor a protektor „az ügy felügyelője”. A protektor, a kedvezményezetthez hasonlóan, nem alanya (részese) a bizalmi vagyonkezelési (bvk.) szerződésnek. Ő egyértelműen és kizárólag a vagyonrendelő „embere”, az ő megbízásából... »

Az öröklési szabályok nagyon egyértelműnek tűnnek, és azt sugallják, hogy a tragikus esemény bekövetkeztekor minden megy, mint a karikacsapás. A Ptk. úgy rendelkezik, hogy „az ember halálával hagyatéka, mint egész száll az örökösre”.  Majd, közel kilencven szakasszal később azt is mondja, hogy „az öröklés az örökhagyó halálával nyílik meg”. Ebből a két... »