A kérdés gyakorlati jelentőségét az adhatja, ha a bányavállalkozó a végleges (bányászati) más célú hasznosítási engedélye alapján olyan időpontban szeretné a humuszolási munkálatokat elvégezni, amikor még nem rendelkezik a hatóság által véglegesen jóváhagyott kitermelési műszaki üzemi tervvel.

A bányászati törvény (Bt.) definiálja a bányászati tevékenység fogalmát, ezen belül pedig az ásványi nyersanyag feltárásának a fogalmát is.

A Bt. a feltárás alatt külfejtéses bányászat esetén a meddőréteg eltávolítását és nyitóárok kialakítását érti.

A meddő felett található, a termőföld védelméről szóló jogszabályok által menteni rendelt humusz eltávolítását a Bt. nem nevesíti a bányászati tevékenység definíciójának az elemei között.

Ezzel szemben az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény végrehajtási rendelete szerint ahhoz, hogy az engedélyköteles bányászati tevékenység alapján végzett más célú hasznosítás eredményeként a művelési ág változás átvezethető legyen, a bányavállalkozónak, mint az engedély - termőföld védelméről szóló törvény szerinti különös - jogosultjának igazolnia kell, hogy az engedélyezett tevékenység végzésére vonatkozó hatósági engedély, amely esetünkben a véglegesen jóváhagyott feltárási vagy kitermelési műszaki üzemi terv lesz, a rendelkezésére áll.

Az ingatlan adataiban (művelési ág) bekövetkező változást az arra okot adó változástól (humuszréteg eltávolítása) számított harminc napon belül kell bejelenteni az ingatlanügyi hatóság részére.

Bár a fent ismertetett bányászati előírásokból közvetlenül nem következik, a termőfölddel kapcsolatos jogszabályi rendelkezések értelmezése alapján ugyanakkor értelemszerű, hogy a külszíni bányászati tevékenység végzése érdekében humuszréteget eltávolítani valójában csak érvényes és hatályos műszaki üzemi terv birtokában lehet jogszerűen.

Ezt a jogértelmezést támasztja alá egyébként a termőföld más célú igénybevételét megelőző, más célú hasznosítás engedélyezésére irányuló eljárás során irányadó azon előírások is, amely a külszíni bányászat tekintetében helyhez kötött beruházásnak nem a bányatelket, hanem kifejezetten a bányaüzem területét ismeri csak el.

A bányaüzem pedig a (jóváhagyott) műszaki üzemi tervben a bányászati tevékenység végzésének a céljára lehatárolt területet jelenti.