Kati néni köztisztviselő: "Jegyző Asszony! Nem értem, hogy most akkor nyílt vagy zárt ülés legyen a közbeszes előterjesztés? Eddig mindig nyíltan tárgyalták."

Jegyző Asszony: "Zárt ülésen fogják tárgyalni! Olvastam a Közbesz Blogon egy jó levezetést, hogy miért kell ezt a napirendi pontot zárt ülésen tárgyalni és meggyőzött, úgyhogy innentől mindig zárt ülésre visszük be a közbeszerzési tárgyú előterjesztéseket!"

Miről is van szó? Az önkormányzati törvény (Mötv.) alapján a Képviselő- testület és a bizottságok ülései is főszabály szerint nyilvánosak. A törvény szerint "a választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület (és a bizottság) előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe."

Amennyiben egy önkormányzat közbeszerzési eljárást folytat le akkor a saját közbeszerzési szabályzatától függően a közbeszerzési eljárásban döntéshozónak minősülhet a Képviselő- testület vagy annak valamely bizottsága is.

A közbeszerzési tárgyú témákban is tehát előterjesztést kell készíteni, de most jön a nagy kérdés: nyilvános vagy zárt ülésen kell-e ezeket tárgyalni?

A Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja így rendelkezik: "zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené."

Álláspontunk szerint nem feltétlenül ebből a szakaszból kell kiindulni a kérdés közbeszerzési szempontból történő vizsgálata során ugyanakkor fontos látni, hogy vagyonnal való rendelkezés esetén és pályázattal kapcsolatos döntéseknél, ha az üzleti érdeket sérthet akkor zárt ülést rendelhet el a grémium. (E döntés egyébként minősített szavazattöbbséghez kötött.)

A közbeszerzési törvény maga határozza meg, hogy az egyes eljárásfajták esetében milyen ajánlattételi határidőket kell előírni minimálisan. Egyes eljárásfajták esetében az eljáráshoz kapcsolódó dokumentumok nyilvánossága az érdeklődés jelzéséhez kötődik, így azok nyilvánossága nagyon minimálisan (bárki érdeklődhet!) ugyan, de korlátozva van. Más eljárásokban pedig egyes dokumentumok megismerése egyenesen csak az ajánlattételre felkért gazdasági szereplők számára biztosított. A legnagyobb számban előforduló 113. § és 115. § szerinti eljárásokban az ajánlatkérő által felkérni szándékozott 3, illetve 5 gazdasági szereplő nevének közlésének az időpontját a törvény maga határozza meg azzal, hogy azokat csak az ajánlatok bontását követően teszi megismerhetővé.

Mindezek alapján álláspontunk szerint a közbeszerzési törvény alapján egy önkormányzat nem áll döntési alternatíva előtt - szemben a Mötv. 46. § (2) bek. c) pontja szerinti esettel - abban a tekintetben, hogy a közbeszerzéssel kapcsolatos testületi döntéseket nyílt vagy zárt ülésen hozza-e meg, hiszen az előterjesztések (vagy annak mellékletei) szükség szerint olyan adatokat, információkat hordoznak, amelyek megismerésének kezdőidőpontját a közbeszerzési törvény tartalmazza és az ezekben foglalt információknak a hirdetmény megjelenése vagy a felhívás kiküldése, illetve az ajánlatok bontását megelőző nyilvánosságra kerülése sérti a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét, az egyenlő bánásmódot, valamint a verseny tisztasága és a tisztesség alapelveket.

Összefoglalva tehát álláspontunk szerint az ilyen tárgyú előterjesztéseket minden esetben a testületi szervnek zárt ülésen kell tárgyalnia. Gyakorlati észrevétel lehetne, hogy például Sonkád Község Önkormányzatának testületi ülései kevéssé tartanak olyan közérdeklődésre számot, hogy abból de facto megvalósulhasson alapelvi sérelem, ugyanakkor ezzel kapcsolatban fontos hangsúlyozni, hogy a zárt ülésen elhangzottakkal kapcsolatban a jelen lévőknek is más jogi felelőssége van, így a döntéshozó szerv tagjai (vagy más jelenlévők) az ott elhangzottakkal kapcsolatban senkivel sem közölhetnek semmilyen információt, míg nyílt ülés esetén ilyen korlátozás nem áll fenn.

Ha közbeszerzéssel kapcsolatos kérdése, problémája merülne fel, forduljon szakértőinkhez bizalommal.