Az 1987-es Brundtland-jelentés meghatározása szerint "a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedék esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket." A jelentés hangsúlyozza, hogy a fenntartható fejlődés érdekében a politikai rendszer mellett meghatározó jelentőséggel bírnak a gazdasági, a szociális, a termelési és technológia rendszerek. A fenntartható fejlődés ugyanis valamennyi rendszer aktivitására épít, a politikai döntéshozataltól az új termelési megoldásokig.

Közbeszerzési tanácsadóként kiváltképp érdekes, egyúttal aktuális kérdés, hogy a fenntartható fejlődés érdekében milyen fenntarthatósági szempontok érvényesülhetnek hatékonyan a közbeszerzési eljárásokban. Zöld szempontok és korszerű megoldások feltérképezésére szolgálhat a piackutatás, piaci konzultáció, különösen abban az esetben, ha ajánlatkérő nem rendelkezik azokkal a piaci ismeretekkel, melyek a fenntarthatósági szempontok meghatározásához és későbbi érvényesítésükhöz elengedhetetlen. Szükséges felhívnom a figyelmet arra, hogy a fenntarthatósági szempontok a közbeszerzési eljárásban több helyen is megjelenhetek. A beszerzés tárgyának, az alkalmassági követelményeknek, a kizáró okoknak, az értékelési részszempontoknak és a szerződéses feltételeknek az átgondolt és következetes meghatározása biztosítja ajánlatkérők számára, hogy a kitűzött fenntarthatósági szempontok később a szerződés teljesítése során, illetve az azt követő időszakban ténylegesen érvényre jussanak és ne kiüresedett tartalomként képezzék a szerződéses feltételek részét.

A Bizottság 2016-ban átdolgozott Zöld közbeszerzési kézikönyvébenfoglaltak szerint "a zöld közbeszerzés az innováció jelentős motorja lehet a piacon, mivel a zöld termékek és szolgáltatások fejlesztéséhez valódi ösztönzőket biztosít. Ez különösen azokban az ágazatokban igaz, ahol a közbeszerzők a piac jelentős részét képviselik (pl. építőipar, egészségügyi szolgáltatások vagy tömegközlekedés)."

A Közbeszerzési Hatóság 2018. évi beszámolójában közzétett adatok szerint 2018-ban 10 361 közbeszerzési eljárás zárult le eredményesen, összesen több mint 3 294 milliárd forint értékben, amely Hatóság előzetes becslései szerint a teljes magyar GDP 7,8 százalékát tette ki. A beszerzési tárgyak szerinti csoportosítás alapján ajánlatkérők továbbra is az építési beruházások esetében tartották hangsúlyosnak a környezetvédelmi szempontokat. Bár a statisztikai adatok szerint a környezetvédelmi szempontokat is tartalmazó közbeszerzések eljárások száma nőtt, azonban még így is 15 % alatt maradt a számuk.

A hatályos közbeszerzési törvényben a jogalkotó a Kbt. preambulumában helyezte el a környezetvédelmi és szociális célkitűzések elősegítését. Annak érdekében, hogy e célkitűzés minél szélesebb körben eredményezhesse a fenntarthatósági szempontok alkalmazását és érvényesülését mára jelentős mennyiségű uniós és hazai joganyag és szakirodalom áll a jogalkalmazók rendelkezésére. Az elméleti ismeretek számossága mellett azonban a gyakorlati tapasztalatszerzés és tudásmegosztás nélkülözhetetlen ahhoz, hogy minél nagyobb arányban érvényesülhessenek fenntarthatósági szempontok. A felmérések visszajelzései alapján a fenntarthatósági szempontok érvényesítésének akadályai közé sorolják a megkérdezettek a környezetbarát termékek magasabb árait, a stratégiai szemlétek hiányát, így különösen a beszerzési igény jelentkezésekor fennálló forrás és időhiányt [1]. Természetesen - a jogszabályban rögzített kötelezettségeket meghaladóan - továbbra is ajánlatkérők diszkrecionális joga annak eldöntése, hogy közbeszerzései eljárásaikban alkalmaznak-e fenntarthatósági szempontokat.

A gyakorlati útmutatók és információk (kézikönyvek, ajánlások, előadások) mellett azonban meghatározó jelentősége van a közbeszerzési eljárás előkészítése során végzett piackutatásnak, valamint a műszaki-szakmai, pénzügyi és közbeszerzési-jogi szakértelemmel rendelkező szakemberek együttműködésének. Ugyanis egyre több jó gyakorlat (pl.: környezetbarát csomagolóanyagok használata; csökkentett anyag- és energiafogyasztás) válik ismertté az ajánlatkérők előtt, azonban a különböző szakemberek kölcsönös tudásmegosztása nélkül az alkalmazott szempontok csak statisztikai adatszolgáltatás alapjául szolgálnak a tényleges fenntarthatóság szempontok elérése helyett.

[1] Forrás: Dr. Béres András: Az ökocímke alkalmazásának lehetőségei a közbeszerzésekben https://kozbeszerzes.hu/data/filer_public/1c/81/1c81e4f9-1fbf-4aaa-8d1d-3c6b41dddaa1/beres_andras.pdf (letöltés ideje 2019.06.26.)