A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) lehetővé teszi a bányavállalkozó számára, hogy a kitermelési tevékenységét szüneteltesse. A kitermelés a jóváhagyott műszaki üzemi terv időtartama alatt legfeljebb 12 hónapig a bányafelügyelet külön engedélye nélkül szüneteltethető, viszont a 12 hónapot meghaladó szüneteltetéshez már bányafelügyelet által jóváhagyott szüneteltetési műszaki üzemi terv szükséges.

A szüneteltetés intézménye kedvező megoldás a bányavállalkozónak, ha például az ásványi nyersanyag kitermelése az aktuális piaci áron nem gazdaságos. Ugyanakkor egy olyan jogi kockázatot is rejt magában, amely akár a bányatelek, illetve a bányászati jog elvesztését is eredményezheti.

A bányafelügyelet hivatalból köteles elrendelni ugyanis a bánya bezárását és a tájrendezés elvégzését, ha a bányavállalkozónak a szüneteltetést következő időszakra vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelmét – a bányabezárási és tájrendezési műszaki üzemi terv kivételével – a bányafelügyelet elutasította vagy az eljárást megszüntette.

Ez jelentős kockázatot jelenthet a bányavállalkozó szempontjából. Ugyanis a folyton változó jogszabályi környezetből és a szintén változó jogalkalmazásból adódóan a bányavállalkozó könnyen belefuthat egy olyan szituációba, hogy a szüneteltetést követő időszakra benyújtott kitermelési vagy újabb szüneteltetési műszaki üzemi tervét a bányafelügyelet elutasítja. De a bányabezárás elrendeléséhez vezethet az is, ha például a bányavállalkozó a műszaki üzemi terv jóváhagyására irányuló eljárásban a hiánypótlási felhívásnak határidőben nem tesz eleget, és emiatt a bányafelügyelet az eljárást megszünteti.

Amennyiben a bányafelügyelet a bánya bezárását elrendeli, úgy onnantól kezdve a folyamat gyakorlatilag egy kényszerpályán halad a bányatelek törlése irányába, ugyanis a bányavállalkozó, a bánya bezárását és tájrendezés elvégzését elrendelő bányafelügyeleti határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül, köteles benyújtani a bányabezárási műszaki üzemi tervet jóváhagyásra.

A bányabezárás és tájrendezés végrehajtása a bányavállalkozóra nézve kötelező, így az önkéntes teljesítés hiányában akár végrehajtási eljárással is kikényszeríthető.

A bányabezárás végrehajtását, a tájrendezés befejezését követően a bányafelügyelet a bányabezárás és a tájrendezés elfogadásáról határozatot hoz, amelynek véglegessé válását követően a bányatelek törlését hivatalból rendeli el.

Mindenesetre elgondolkodtató, hogy miért nem biztosít a jogalkotó legalább mérlegelési lehetőséget a bányafelügyelet számára, miért „éri meg” inkább az államnak az, hogy a bányavállalkozót egy egyébként produktív bánya bezárására kötelezze.