A bányatelek megosztás és a környezetvédelmi engedély viszonya – Dr. Jean Kornél

A bányatelek megosztás és a környezetvédelmi engedély viszonya – Dr. Jean Kornél

November 14, 2019

A már végleges bányafelügyeleti határozattal megállapított bányatelek utólagos megosztása esetén a bányatelek megállapítására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) vonatkozó rendelkezése szerint. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben a bányatelek megosztása során olyan önálló bányatelkek jönnek létre, amelyek területére a környezetvédelmi engedély területi hatálya, ha részben is, de kiterjed, úgy a megosztásnak nem lehet jogi akadálya az, hogy a területi hatály nem fedi le a megosztott bányatelek teljes egészét.

Amennyiben a tervezett bányatelek a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról  szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet tárgyi hatálya alá esik, úgy az egyéb feltételek fennállása esetén is csak abban az esetben kerülhet megállapításra a szilárd ásványi nyersanyag feltárására és kitermelésére irányuló bányatelek, amennyiben a kérelmező a tevékenység végzéséhez szükséges környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedéllyel vagy a környezetvédelmi hatóság előzetes vizsgálati eljárást lezáró végleges határozatával már rendelkezik.

A környezetvédelmi engedélynek a bányatelek fektetés esetén értelemszerűen ki kell terjednie a bányatelek teljes egészére.

A külfejtéses bányászati tevékenység egyik jellemzője az, hogy viszonylag nagy felszíni területigénnyel jár a feltárás és kitermelés. Éppen ezért, az e célból lefektetett bányatelkek mérete is általában nagyobb kiterjedésű.

Különösen az évtizedekkel korábban, szilárd ásványi nyersanyag feltárása és kitermelése céljából fektetett bányatelkek esetében igaz állítás az, hogy a bányatelek megállapítása során eljárt hatóságok még viszonylag kevés megkötéssel járultak hozzá a jövőben tervezett tevékenység végzéséhez.

A 90-es évektől kezdődően a hazai, majd 2004-től az uniós jogalkotás ugyanakkor jelentős, nem minden esetben kedvező hatással volt, illetve van a bányászatot érintő jogi környezet alakulására.

Ennek eredményeként jellemző, hogy a környezetvédelmi engedélyek határozott időtartamának a lejáratakor esedékes felülvizsgálat, illetve a környezetvédelmi engedélyek módosítása során az eljáró hatóság, illetve a szakhatóságok utóbb olyan megkötéseket, korlátozásokat alkalmaznak a jogszabályi környezet változására való hivatkozással, amelyek akár a környezetvédelmi engedély területi hatályát is kedvezőtlenül érinthetik.

Felmerül a kérdés, hogy hogyan befolyásolja a bányatelket érintő bányafelügyeleti eljárások menetét a bányatelek fektetését követően a környezetvédelmi engedélyben bekövetkezett, a bányászatra igénybe vehető terület csökkenésére vonatkozó előírás.

A műszaki üzemi tervek jóváhagyására irányuló eljárások során a bányafelügyeletnek azt kell vizsgálnia, hogy az aktuális bányaüzemi területre kiterjed-e a környezetvédelmi engedély hatálya.

Speciális kérdés ugyanakkor, hogy hogyan minősül az az eset, amikor a bányavállalkozó egy olyan bányatelket kíván horizontálisan megosztani, amely még vagy már, de nem rendelkezik a teljes területére kiterjedő területi hatályú környezetvédelmi engedéllyel.

A bányászati jogszabályok a fenti kérdés megválaszolására nem tartalmaznak egzakt választ, megjegyzendő így persze tiltást sem, ugyanakkor a bevezetőben hivatkozott jogszabályhely nyelvtani elemzéséből és egy jogi analógia megfelelő alkalmazásából álláspontunk szerint levezethető a megoldás.

A választ részben a Bt. 26/B § (4) bekezdése adja meg azzal, hogy egyrészt kimondja, hogy a bányatelek módosítása során a bányatelek fektetésére vonatkozó szabályokat nem egy az egyben, hanem csak megfelelően kell alkalmazni.

A kérdés megválaszolásához szükséges analógiát a fenti cikk tartalmazza, jelesül a műszaki üzemi terv jóváhagyásához sem az szükséges, hogy a teljes bányatelek vonatkozásában álljon rendelkezésre a környezetvédelmi engedély, elégséges feltétel, ha csupán a tervezett bányaüzem területére terjed ki az engedély hatálya. Ebben az esetben is csak megfelelően alkalmazza a hatóság azt az előírást, hogy a műszaki üzemi tervhez, amennyiben a tevékenység engedélyköteles, kötelező mellékelni a végleges határozattal jóváhagyott környezetvédelmi engedélyt.

Annak ellenére, hogy a Bt. a feltett kérdésre nem tartalmaz pontos választ, álláspontunk szerint a fenti okfejtéssel sikeresen alátámasztható környezetvédelmi engedéllyel területileg nem teljes egészében lefedett bányatelek megoszthatóságára irányuló jogi érvelés, de csak abban az esetben, ha a megosztással kialakítandó mindkét bányatelek rendelkezik olyan résszel, amelyre a környezetvédelmi engedély területi hatálya kiterjed.