A szerződéskötést követően ajánlatkérőt a szerződés teljesítésére vonatkozó adatokra, így a szerződésszegésre kiterjedően is közzétételi kötelezettség terheli.

Ajánlatkérőt terhelő adminisztratív jellegű, közzétételi kötelezettségek nem szűnnek meg az eljárás eredményéről szóló tájékoztató hirdetmény feladásával. Természetesen a Kbt. 37. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás e hirdetmény közzétételével zárul le, azonban ajánlatkérőt – részben az átláthatóság növelése, részben pedig a közpénzekkel való felelős gazdálkodás elvének érvényesítése érdekében – a szerződés teljesítésére vonatkozó adatok tekintetében is közzétételi kötelezettség terheli.

A Kbt. 43. § (1) bekezdés c) pontja szerint ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság által működtetett nyilvános elektronikus szerződéstárban (a továbbiakban: CoRe) és az EKR-ben is közzétenni a szerződés teljesítésére vonatkozó következő adatokat:

ca) hivatkozást a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményre (hirdetmény nélkül induló eljárások esetében felhívásra),

cb) a szerződő felek megnevezését,

cc) azt, hogy a teljesítés szerződésszerű volt-e,

cd) a szerződés teljesítésének az ajánlatkérő által elismert időpontját, valamint

ce) az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét a szerződés mindegyik fél - támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet - által történt teljesítését követő harminc napon belül.

A Kbt. 43. § (1) bekezdés c) pontja szerinti szerződés teljesítésére vonatkozó adatok közzététele esetén a 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet 16. mellékletben foglalt mintát kell alkalmazni. A hivatkozott melléklet szerkeszthető formátumban a Közbeszerzési Hatóság oldaláról közvetlenül is letölthető.

A Kbt. 43. §-ában foglalt kötelezettségeket meghaladóan a szerződés teljesítésére vonatkozó adatok dokumentálási, ellenőrzési szempontjaira a Kbt. 142. §-a irányadó. A Kbt. 43. §-ában foglalt adatokat meghaladóan a Kbt. 142. § (5) bekezdése alapján ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóságnak bejelenteni, ha a nyertes ajánlattevőként szerződő fél szerződéses kötelezettségét súlyosan megszegte és ez a szerződés felmondásához vagy elálláshoz, kártérítés követeléséhez vagy a szerződés alapján alkalmazható egyéb jogkövetkezmény érvényesítéséhez vezetett, valamint ha a nyertes ajánlattevőként szerződő fél olyan magatartásával, amelyért felelős, részben vagy egészben a szerződés lehetetlenülését okozta. Ebben az esetben bejelentésnek tartalmaznia kell a szerződésszegés leírását, az annak alapján alkalmazott jogkövetkezményt, valamint azon dokumentumokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a nyertes ajánlattevőként szerződő fél a szerződésszegést nem vitatta, vagy, hogy sor került-e a szerződésszegés vonatkozásában perindításra. Perindítás esetén az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóságnak megküldeni a pert lezáró jogerős határozatot.

A teljesítési szakban központi kérdés annak megítélése, hogy a teljesítés szerződésszerű volt-e, illetve egy esetleges szerződésszegés súlyos szerződésszegésnek minősül-e. Ajánlatkérő különösen nehéz helyzetben van, amikor – közbeszerzési jogkövetkezményekre figyelemmel – a súlyos szerződésszegés megállapításáról kell dönteni. A Kbt. 63. § (1) bekezdés c) pontja[1] szerinti rendelkezés értelmében ugyanis ki kell zárnia az olyan ajánlattevőt, akire a kizárás megalapozott feltételei vonatkoznak. Ahogyan a Fővárosi Törvényszék 107.K.700.700/2018/22. számú ítéletében is megállapításra került, ha helytelenül alkalmazza ajánlatkérő a kizárást, mert a megfelelő súlyos szerződésszegés tényét nem tudja bizonyítani, ugyanúgy jogot sért, mint azzal, ha a súlyos szerződésszegés ellenére nem alkalmazza a kizárást.

A Kbt. 142. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a nyertes ajánlattevő szerződésszegése esetén ajánlatkérő alapelvi jogsértést valósít meg azzal, ha a szerződésszegésből eredő igények érvényesítését elmulasztja. A hivatkozott jogszabályhely következtében ugyanis ajánlatkérő nem mérlegelheti a szerződésszegésből eredő igények érvényesítését abban az esetben, ha a szerződésszegés olyan kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradásával valósul meg, amelyet az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelése során figyelembe vett. Abban az esetben, ha ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban a teljesítési határidőt értékelte, nem tekinthet el kötbér alkalmazásától, amennyiben a nyertes ajánlattevő az ajánlatában vállalt teljesítési határidőt késedelmesen teljesíti.

Szintén kötelező a szerződésszegésből eredő igények érvényesítése, hogyha a szerződésszegés eredményeként a teljesítés a szerződés tartalmától olyan mértékben tér el, amely - ha a felek szerződésüket így módosították volna - szerződésmódosításként a 141. § (6) bekezdése szerint lényeges módosításnak minősülne.

Szükséges felhívni a figyelmet, hogy a Közbeszerzési Hatóság részéről a szerződések teljesítésének ellenőrzésekor a Kbt. 43. § (1) bekezdésének c) pontjában megfogalmazott ajánlatkérői kötelezettség is az ellenőrzés tárgyát képezi. A Közbeszerzési Hatóság elnöke pedig hivatalból jogorvoslati eljárást kezdeményezhet, ha ajánlatkérő a Hatóság felhívása ellenére az előírt határidőben nem teszi közzé a 43. § (1) bekezdés a)-c) pontja és 43. § (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti adatokat, információkat, dokumentumokat a CoRe-ban, valamint az EKR-ben, illetve abban az esetben is, ha valószínűsíthető, hogy a szerződés módosítására vagy teljesítésére e törvénybe ütköző módon került sor, különösen ha a 142. § (2) bekezdése szerinti jogsértés történt.