A bányavállalkozó a kutatási zárójelentés végleges elfogadásától számított 5 hónapig kizárólagos joggal rendelkezik arra, hogy a megkutatott területen bányatelek megállapítását kezdeményezze az illetékes bányafelügyeletnél. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén a kizárólagos jog megszűnik, ezért érdemes odafigyelni a betartására.  

A határidő számítására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (Ákr.) vonatkozó rendelkezése irányadó, miszerint a hónapokban megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján. Így pl. ha a kutatási zárójelentést elfogadó határozat 2020. január 23. napján vált véglegessé, az 5 hónapos határidő 2020. június 23-án jár le. Ha a bányavállalkozó még ezen a napon beadja a bányatelek fektetése iránti kérelmét, akkor a jogvesztő határidőből még nem futott ki, ugyanis a bányatörvény az eljárás „kezdeményezését” – azaz a kérelem benyújtását köti határidőhöz és nem az eljárás megindulását, ami az Ákr. rendelkezésénél fogva a kérelem benyújtását követő napon indul.

Az 5 hónapos időtartamba nem számít bele néhány, Bt-ben nevesített engedélyezési eljárás, vagy engedélyezett tevékenység időtartama. Így pl. nem számít bele a környezetvédelmi engedélyezési eljárás időtartama, melynek a szilárd ásványi nyersanyagra vonatkozó bányatelek fektetési kérelmek esetében van jelentősége.

A környezetvédelmi engedélyezési eljárással kapcsolatban célszerű figyelni arra, hogy a jogalkotó az engedélyezési „eljárás” időtartamát veszi ki a határidő számításából. Az Ákr. jelenleg hatályos rendelkezése szerint az eljárás a kérelem benyújtását követő napon indul, és az eljárást lezáró határozat, vagy megszüntető végzés véglegessé válásával zárul. Ebből következően, az nem elég, ha a bányavállalkozó a határidő utolsó napján - a fenti példánál maradva: 2020. június 23-án - nyújtja be a környezetvédelmi hatósághoz az engedélyezési kérelmét, ugyanis az eljárás csak másnap, az 5 hónapos határidő lejártát követően indulna, ami a bányavállalkozó jogvesztését eredményezheti.

A Bt. 2019. július 16. napjától hatályos módosítása alapján az 5 hónapos időtartamba szintén nem számít bele annak az eljárásnak az időtartama, amely külfejtéses művelésű bányatelek megállapítása vagy horizontális bővítése esetében a tervezett bányászati tevékenység, valamint a bányászati tevékenység befejezését követő újrahasznosítási cél és a településrendezési eszközök összhangjának megteremtésére irányul. Azzal, hogy a bányavállalkozó megkeresi az érintett település önkormányzatát, és kéri a tervezett bányászati tevékenységhez az egyetértését, az eljárás megindul. A bányatelek megállapításával nem kell megvárni a településrendezési eszközök módosításának a lezárását. Elég, ha a bányavállalkozó az önkormányzat egyetértő nyilatkozatát, döntését csatolja a bányatelek megállapítása iránti kérelemhez.

Bár a gyakorlat még kialakulóban van ez utóbbi Bt. módosítás kapcsán, az már most egyértelmű, hogy a bányavállalkozónak már az önkormányzathoz intézett megkeresésben kezdeményeznie célszerű a településrendezési szerződés megkötését, és az önkormányzati döntést megkönnyíti, ha a bányavállalkozó már a kérelemhez csatolja tervezett tevékenység hatására vonatkozó tanulmányt.

Bányatelek megállapításával kapcsolatos kérdésével forduljon bizalommal az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőihez!