Ne hagyjuk őrizetlenül! A bányatelek művelés alatt nem álló területei felügyeletének jelentősége – Dr. Bihary Ákos

Ne hagyjuk őrizetlenül! A bányatelek művelés alatt nem álló területei felügyeletének jelentősége – Dr. Bihary Ákos

January 27, 2020

Alapvetésnek tekinthető, hogy a bányaüzembe az oda beosztottak és munkát végzők, valamint a bányafelügyelet ellenőrzésre jogosult személyei kivételével kísérő nélkül belépni és ott tartózkodni tilos. Szintén lényeges előírás, hogy a bányatelek sarokpontjait jól látható és maradandó módon meg kell jelölni.

Gyakran előfordul azonban, hogy a bányatelek bányavállalkozó által nem művelt és őrizetlenül hagyott részein illetéktelenek hulladékot helyeznek el. Azon túl, hogy ez a tevékenység jogellenes, a magas látencia miatt jelentős veszéllyel jár a jogkövető bányavállalkozókra nézve.

Melyek lehetnek ezek a kockázatok?

Jellemzően a környezetvédelmi hatóság eljárása várható az ingatlanon jogosulatlanul elhelyezett hulladék miatt, de amennyiben az érintett ingatlan termőföldnek minősül, nem zárható ki az engedély nélküli más célú hasznosítás miatti eljárás sem.

Vizsgáljuk meg ezen eljárások lehetséges jogkövetkezményeit és a mentesülési lehetőségeket.

Amennyiben a földhasználati nyilvántartásba nincs használó bejegyezve, a földügyi hatóság az ingatlan tulajdonosa ellen indítja meg a hatóság az engedély nélküli más célú hasznosítás iránti eljárást a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény alapján.

Főszabály szerint az igénybevevőt a termőföld eredeti állapotba történő helyreállítására kell kötelezni, kivéve, ha az ingatlanügyi hatóság a termőföld végleges más célú hasznosításához hozzájárul, de ilyen jellegű más célú hasznosítást (hulladéklerakás) jellemzően nem kérnek a bányavállalkozók.

Az eredeti állapot helyreállítását a hatóság helyszíni szemle során ellenőrzi.

Ha a hatóság az eredeti állapot helyreállításának elfogadása esetén (i) földvédelmi bírság és (ii) a termőföld más célú hasznosításáért járó földvédelmi járulék megfizetésére kötelezi az igénybevevőt (az eredeti állapot helyreállításának el nem fogadása esetén újabb határidő megjelölésével a helyreállítás érdekében szükséges további munkák elvégzését írja elő).

Az igénybevétellel érintett termőföld más célú időleges hasznosítása esetén a járulék mértéke a minőségi osztályra tekintet nélkül az első évre vonatkozóan a termőföld AK értéke ezerszeres szorzatának megfelelő forintösszeg, azzal, hogy a járulék összege 20 000 forintnál nem lehet kevesebb. A szorzót évente ezerrel növelni kell mindaddig, amíg a terület az eredeti állapotának helyreállítása elfogadásra kerül.

A földvédelmi bírság összege ilyen esetben a földvédelmi járulék háromszorosa.

A Tfvt. tartalmaz kimentési lehetőséget a termőföld tulajdonosa részére. A tulajdonos ugyanis az eljárás során igazolhatja, hogy a termőföldnek nem a tényleges igénybevevője és nyilatkozhat az igénybevevő személyéről.

Mivel a bányavállalkozók jogszerűen csak akkor vehetik igénybe bányászati célra a nem a tulajdonukban álló ingatlanokat, amennyiben arra van jogcímük, amennyiben nem a bányavállalkozó az engedély nélküli más célú hasznosítással érintett ingatlan tulajdonosa, a tulajdonos mentesülése valószínűsíthető.

A másik eljárásjogi lehetőség a környezetvédelmi hatóság eljárása a jogellenes hulladéklerakás miatt.

A környezetvédelmi hatóság a hulladékbirtokost kötelezi a jogsértő állapot megszüntetésére. A hulladékbirtokos ilyen esetekben az ingatlan használati jogcíme alapján a bányavállalkozó.

Az ingatlanon ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett vagy elhagyott hulladék megfelelő elszállításának és kezelésének kötelezettsége a hulladék tulajdonosát vagy korábbi birtokosát terheli.

Ha a hulladék tulajdonosa vagy korábbi birtokosa ezen kötelezettségét önként nem teljesíti, vagy nem állapítható meg a személye, illetve annak személye, aki a hulladéktól jogellenesen vált meg, akkor a hulladékbirtokosra vonatkozó kötelezettség azt az ingatlanhasználót terheli, akinek az ingatlanán a hulladékot elhelyezték vagy elhagyták. Így a bányavállalkozók ezen előírás alapján is kötelezhetők az ingatlanon jogellenesen elhelyezett hulladék elszállítására.

A hulladéktörvény is tartalmaz mentesülési lehetőséget. Az ingatlanhasználó mentesül a felelősség alól, ha azt, aki a hulladékot az ingatlan területén elhagyta vagy jogellenesen elhelyezte, a környezetvédelmi hatóság előtt beazonosításra alkalmas módon megnevezi, és vele szemben a jogellenesség tényét bizonyítja.

A hulladékot az ingatlanon jogellenesen elhelyezők személye azonban az esetek nagy részében – pont a már említett látencia miatt – nem nevezhető meg.

A jogsértő állapot megszüntetése mellett a hatóság hulladékgazdálkodási bírságot is kiszabhat. A bírság összege a hulladék mennyiségétől függ.

Az alapbírság összege annak 25 és 100%-a között állapítható meg, ha a következmények felszámolására és a jogellenes állapot megszüntetésére a bírságot megállapító határozat kiadásáig sor kerül.

A fentiek alapján javasolt a hulladék mennyiségének és típusának annak észlelését követő mihamarabbi beazonosítása, és hulladékszállítási engedéllyel rendelkező vállalkozásnak történő átadása annak érdekében, hogy az lerakóra, vagy hasznosítóba elszállítsa.

Fontos még megemlíteni, hogy 2020. január 1-jétől megszűnt az a lehetőség, hogy a hatóságok a kis- és középvállalkozásokkal szemben – kizárólag az első esetben előforduló jogsértés esetén, bizonyos kivételektől eltekintve – bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmazzanak, így már az első alkalommal számolni kell a bírság alkalmazásának lehetőségével.