A hatályos Kbt. az iratbetekintési jog intézményét több aspektusból is korlátozás alá vonta, a legutolsó korlátozást a 2019. decemberi módosítás vezette be.

Mind ajánlatkérők, mind ajánlattevők számára ismert, hogy az iratbetekintési jog nem parttalan jogintézmény a közbeszerzési jogban. Egyrészt más gazdasági szereplő ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének teljes körű átolvasására, átvizsgálására már nem biztosít lehetőséget a Kbt., másrészt az üzleti titokká nyilvánított és elkülönített módon elhelyezett adatokba szintén nem lehet betekinteni.

Az iratbetekintésre vonatkozó kérelemben a kérelmező köteles megjelölni, hogy milyen feltételezett jogsértés kapcsán, az ajánlat vagy részvételi jelentkezés mely részeibe kíván betekinteni. Lényeges garanciát jelent a kérelmezők részére az is, hogy az iratbetekintést a kérelem beérkezését követő két munkanapon belül kell biztosítani. Attól függetlenül, hogy a közbeszerzési eljárás lefolytatatására az EKR-ben került sor, az iratbetekintést, nem elektronikus hozzáférhetővé tétel, hanem a kérelmező képviselőjének személyes megjelenése útján szükséges biztosítani.

A Döntőbizottság a D.411/19/2018. határozatában nem értékelte jogsértésként, hogy az ajánlatkérő nem biztosította volna az iratbetekintést a kérelmező számára. A jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzési eljárásban a kérelmező a 2018. december 5. napján benyújtott előzetes vitarendezési kérelmében haladéktalanul kérte a betekintés biztosítását, melyet ajánlatkérő, egy munkanapon belül, 2018. december 7. napján biztosított is. A megjelölt időpontban azonban kérelmező nem jelent meg az iratbetekintésen a megjelölt helyen. Kérelmező az iratbetekintés napján e-mail-en jelezte, hogy nem tud részt venni az iratbetekintésen és kérte, hogy az ajánlatkérő biztosítsa az iratbetekintést 2018. december 10. napján 11 óra után. Ajánlatkérő az üzenetben foglaltakat nem kezelhette hivatalos iratbetekintési kérelemnek, hiszen az nem tartalmazta a Kbt. 45. § (1) bekezdésben rögzített kötelező tartalmi elemeket. Az ajánlatkérő képviselője erre válaszul kifejtette, hogy a Kbt. 45. § (1) bekezdésére tekintettel újabb iratbetekintési kérelem benyújtása után nyílik az ajánlatkérő számára lehetőség az iratbetekintés biztosítására, tekintettel arra, hogy a Kbt. 45. § (1) bekezdésben foglalt 2 munkanapos határidő az iratbetekintésre biztosított napon, azaz 2018. december 7. napján lejárt.

A Kbt. 45. § (1) bekezdésének 2020. február 1. napján hatályba lépett módosítása az iratbetekintés kérelmezésére nyitva álló határidőnek az összegezés megküldését követő tíz naptári napon belülre történő korlátozására irányul. A módosítás indokolásában az áll, hogy a határidő keretet biztosít az ajánlattevők számára, amely a jogorvoslati jogot nem korlátozza, azonban megakadályozza a jogalkalmazói visszajelzések alapján több esetben előforduló visszaélésszerű jogalkalmazást. A jogszabályi rendelkezés ily módon történő kiegészítése az iratbetekintéshez való jogot egyértelműen meghatározza, tervezhetőbbé téve az eljárások lezárását, a szerződések megkötését.

Az iratbetekintéssel összefüggésben szükséges felhívni a figyelmet a jogorvoslati eljárást érintő módosításokra is. A Kbt. 148. § (7) bekezdés c) pontja értelmében a jogsértés tudomásra jutása időpontjának kell tekinteni a közbeszerzési eljárást lezáró döntésben szereplő, a megtekintett iratokat érintő jogsértéssel kapcsolatban a 45. § (1) bekezdésében foglalt határidőben jelzett, és annak eredményeként megtett iratbetekintés befejezésének napját.

Összegezve a fentieket szükséges hangsúlyozni, hogy iratbetekintési kérelmet benyújtani − a feltételezett jogsértés és az iratok beazonosítása mellett − kizárólag az összegezés megküldését követő legfeljebb tíz naptári napon belül lehetséges.