A külfejtéses bányászati tevékenység végzése során gyakori élethelyzet, amikor a bányavállalkozó bányászati tevékenységet szeretne végezni egy olyan bányatelekkel fedett termőföldön, amelynek a tulajdonjogát 2013-t követően, az új Földforgalmi törvény hatálya alatt szerezte meg annak tulajdonosa.

Ennek azért van jelentősége, mert a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (továbbiakban: Földforgalmi törvény) értelmében tulajdonjog megszerzése során a vevőnek a jogkövetkezmények terhe mellett vállalnia kell bizonyos, a termőfölddel kapcsolatos rendelkezési jogát érintő korlátozásokat.

A Földforgalmi törvény szerint a tulajdonszerzési jogosultság egyik feltétele, hogy a szerző fél vállalja, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének.

Fenti szabály alól a Földforgalmi törvény csupán szűk körben enged kivételt, például a tulajdonjogot szerző fél a föld használatát közeli hozzátartozója javára átengedheti, az nem minősül a használat átengedésének.

Vagyis fentiekből az következik, hogy amennyiben az érintett földterület új tulajdonosa a tulajdonjogot a Földforgalmi törvény hatálya alatt szerezte meg, annak használatát fő szabály szerint nem engedheti át a bányavállalkozónak bányászati tevékenység folytatása céljából.

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Bt.) mint lex specialis azonban megteremti annak a jogi lehetőségét, hogy a bányavállalkozó megállapodás hiányában bányászati létesítmény elhelyezése érdekében, és üzemelésének időtartamára, az érintett ingatlan használatára az ingatlan tulajdonosának fizetendő kártalanítás ellenében szolgalmi jog (továbbiakban: bányaszolgalmi jog) alapítását kezdeményezze.

Természetesen a bányaszolgalmi jog alapításának előfeltétele, hogy az illetékes ingatlanügyi hatóság az érintett földterület vonatkozásában a bányászattal összefüggésben más célú hasznosítási engedélyt adjon. Fontos, hogy kizárólag a bányavállalkozó kérheti a föld bányászati célú hasznosítását, egyrészt mert a tevékenység végzésére ő rendelkezik engedéllyel, másrészt pedig az ingatlan új tulajdonosának a tulajdonjog megszerzésének feltételeként vállalnia kellett, hogy a szerzéstől számított 5 évig más célra nem hasznosítja a földjét.

A bányavállalkozó a bányaszolgalmi jog alapítását megállapodás hiányában egy hatósági eljárás keretében jogosult kérelmezni, méghozzá a kisajátítási eljárás szabályai szerint, amely lehetőséget nyújtana számára az érintett ingatlan használatára.

Ennek alapját a Földforgalmi törvény termeti meg. A termőföld tulajdonjogának megszerzése körében felmerülő feltételek, illetve korlátozások, vállalások és tilalmak betartását a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi. Vagyis e körben az is az ellenőrzés tárgyát képezi, hogy az új tulajdonos betartotta-e arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a föld használatát másnak nem engedte át, azt maga használja.

Amennyiben a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzése során megállapítja, hogy a tulajdonos nem tartotta be a szerzéshez vállalt kötelezettségeket, vagy a szerzéshez szükséges feltétellel nem rendelkezik, felhívja a figyelmét a jogszabálysértésre, és határidő megállapításával a figyelmeztetést tartalmazó döntésben felszólítja a jogszerű állapot helyreállítására.

A Földforgalmi törvény azonban egyértelműen kimondja azt is, hogy nem állapítható meg a fenti jogsértés abban az esetben sem, ha nem kisajátítási eljárás kerül lefolytatásra, hanem az érintett ingatlan tulajdonjogának átruházására kisajátítást pótló adásvétel keretében kerül sor.

A logikai lánc következő eleme, hogy a Bt. a bányaszolgalmi jog alapítása során a kisajátítási eljárás szabályait rendeli alkalmazni. Ebből kifolyólag a Földforgalmi törvényben meghatározott, kisajátításra vonatkozó rendelkezések a bányaszolgalmi jog alapítására is vonatkoznak.

A Földforgalmi törvény időbeli hatálya alatt történő tulajdonszerzés nem képezi annak akadályát, hogy a bányaszolgalmi jog alapítására ne hatósági eljárás keretei között, hanem a bányavállalkozóval kötelmi jogi megállapodás keretében kerülhessen sor.

A bányaszolgalmi jog alapítását a külfejtéses bányászati tevékenység végzése érdekében a Bt. nem tilalmazza.

Lényeges kérdés azonban, hogy mikor lehet hatósági eljárással kikényszeríteni annak alapítását és mikor van helye a kisajátításnak. Erről azonban már egy következő cikkünkben olvashatnak.