Cikkünkben azzal foglalkozunk, hogy milyen változások történnek a hazai közbeszerzési piacon, amelyek a közbeszerzési verseny erősödésével járhatnak. Következő cikkünkben pedig azt fogjuk feldolgozni, hogy ezek a változások mit jelentenek konkrétan a piaci szereplők számára.

Miért van rá szükség?

2019-ben az Európai Unióban Magyarországon volt a 4. legtöbb az egyajánlatos eljárások aránya az uniós eljárásrendben lefolytatott közbeszerzési eljárásokban az ún. Eredménytábla (Egységes Piaci Eredménytáblában) alapján, 41%-os eredménnyel. Az úgynevezett országspecifikus ajánlásokban az Európai Bizottság ezt a problémát már jelezte Magyarország felé.

 A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a 2021-es évben az első 9 hónapban javult a versenyhelyzet és a teljes év vonatkozásában még jobb számokra van kilátás. Mindezen pozitív fejlemények mellett is az Európai Bizottság további lépéseket vár Magyarországtól a közbeszerzési verseny erősítésével kapcsolatban.

Mivel kell foglalkoznia a Kormánynak ezen a téren?

A Kormány - a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközökhöz (RRF) való hozzáférés érdekében - az Európai Bizottság részére benyújtott Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervben (a továbbiakban: HET) vállalta a verseny javítását a hazai közbeszerzési piacon. A Tervben akként fogalmaz Magyarország Kormánya, hogy: „Magyarország célja az Unió belső piacának egészséges működéséhez való hozzájárulás erősítése, az innovációra ösztönző befektetői környezet javítása. Célunk: Közbeszerzési verseny javítása mind az ajánlatkérői, mind az ajánlattevői oldalt érintő beavatkozásokkal.”

A célok elérése érdekében két pontból álló reformcsomag megvalósítását kezdte meg a Kormány. A vállalt reformok:

1. Reform: Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) fejlesztése (COFOG: 01.3.3 Egyéb általános szolgáltatások)

2. Reform: Az ajánlatkérői és ajánlattevői oldal megerősítése, a verseny javítását célzó intézkedések megfogalmazása – (COFOG: 01.3.3 Egyéb általános szolgáltatások)

Magyarország a HET-ben több konkrét a közbeszerzésekre vonatkozó vállalást is tartalmaz, amelynek egyik lényeges pontjában ekként fogalmaznak: „Végső számszerűsíthető célunk pedig, hogy az egyajánlatos közbeszerzési eljárások Európai Unió módszertana szerinti aránya 15%-nál alacsonyabb mértékűre csökkenjen 2026-ig.” Ezen nemes célt pedig az alábbi ütemezésben kívánja elérni a Kormány:

• 2022 4. negyedév: 35 %-ot meg nem haladó
• 2023 4. negyedév: 28 %-ot meg nem haladó
• 2024 4. negyedév: 21 %-ot meg nem haladó
• 2025 4. negyedév: 15 %-ot meg nem haladó

Milyen döntéseket hozott most a Kormány?

A Kormány hamar a tettek mezejére lépett, amikor konkrét lépésként a 4. reform keretében javaslatot tett az Országgyűlés részére a közbeszerzési törvény módosítására. Az Országgyűlés a Kormány előterjesztését támogatta, így a jogalkotó - az egyes közjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXIII. törvény 15. §-val - módosította a közbeszerzési törvényt.

A módosítás eredményeképpen 2021. november közepén a Kbt. 198. § (1) bekezdése kiegészült egy új 20. ponttal az alábbiak szerint: „Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza az előzetes piaci konzultáció kötelező alkalmazásának eseteit és feltételeit, a közbeszerzési eljárásokban a verseny szintjének növelése érdekében hozandó intézkedési terv közzétételére irányuló kötelezettség feltételeit, valamint a közbeszerzésekben a verseny javítása érdekében szükséges monitoring és szervezeti intézkedések szabályait;"

A Kormány – élve a törvényi felhatalmazással – kiadta az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentését szolgáló intézkedésekről szóló 63/ 2022. (II. 28.) Korm. rendeletet.

Mit tartalmaz ez az új kormányrendelet?

A rendelet két ponton nyúl bele a közbeszerzések rendjébe. Egyik a már régóta lévő előzetes piaci konzultáció (Kbt. 28. § (4) bekezdése), másik pedig egy új jogintézmény bevezetése azon ajánlatkérők részére, amelyek sok egyajánlattevős eljárást folytattak le az előző évben.

Ahogyan említettük a két változtatás konkrétumait egy következő cikkünkben elemezzük részletesen, ugyanakkor elöljáróban egy-egy rövid összefoglaló.

A) Előzetes piaci konzultáció

Tényként rögzíthetjük, hogy az előzetes piaci konzultáció intézménye a bevezetése óta nem örvendett népszerűségnek, ajánlatkérők csak nagyon ritkán alkalmazták a közbeszerzési eljárás becsült értékének meghatározása eszközeként. Ennek több oka lehetett véleményünk szerint: módszerek-, információk- és idő hiánya mellett a versenyt érintő garanciális szabályok megtartása komoly felkészültséget és számos intézkedést követelt meg, mivel a konzultáció keretében előzetes információcsere történik a gazdasági szeplők és az ajánlatkérő között. A Kormány úgy gondolja, hogy az előzetes piaci konzultáció kötelezővé tétele az egyajánlatos eljárásokkal leginkább érintett közbeszerzési tárgyak esetében – megfelelő garanciális szabályokkal – a megfelelő út a verseny fokozására.

A HET-ben ekként fogalmaz a Kormány: „A transzparencia és az egyenlő bánásmód elvének érvényesülése érdekében az előzetes piaci konzultációt nyilvánosan kell lefolytatni. Ha az ajánlatkérő nem folytat le előzetes piaci konzultációt, akkor alternatívaként választhatja azt is, hogy helyette előírja azt, hogy a közbeszerzési eljárás eredménytelen, ha nem érkezik legalább két ajánlat, illetve részvételi jelentkezés (Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi ok).”

A mikéntről és a hogyanról a közbeszerzésekért felelős miniszter adott ki módszertani iránymutatást, amelyet egy következő cikkünkben veszünk górcső alá.

B) Intézkedési terv elfogadása

A HET alapján: „Az egyajánlatos eljárásokkal leginkább érintett ajánlatkérők számára előírjuk, hogy évente kötelező jelleggel intézkedési tervet kell közzétenniük annak érdekében, hogy csökkenteni tudják a versenyt mellőző közbeszerzési eljárások számát.”

Az intézkedési tervben az ajánlatkérő köteles megvizsgálni és bemutatni, hogy mik voltak az okai az egyajánlatos eljárásaik magas számának és hogyan (milyen intézkedésekkel) tudná ezeket elkerülni a tárgyévben. Az intézkedési terv elkészítéséhez szükséges szempontokról a közbeszerzésekért felelős miniszter módszertani iránymutatást adott ki, amelyet egy következő cikkünkben veszünk górcső alá.