Az adott szó kötelez, avagy a szerződéskötési kötelezettség megsértésének következményei – Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M.

Az adott szó kötelez, avagy a szerződéskötési kötelezettség megsértésének következményei – Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M.

September 03, 2022

Az elhúzódó eljárások jóformán megszokott velejárói a hazai közbeszerzéseknek. Az utóbbi hónapokban ugyanakkor megsokasodtak az arra irányuló ajánlattevői kérdések, hogy az ajánlati kötöttség fenntartása esetén miként alakul a szerződéskötési kötelezettség, van–e lehetőség megtagadni a szerződés megkötését és ha igen, milyen feltételek fennállása esetén?

A nemzetközi konfliktushelyzet, valamint az ezzel egyidejűleg jelentkező gazdasági változások miatt komoly megfontolást igényelnek az ajánlati kötöttség fenntartásával kapcsolatos felhívásra adott ajánlattevői reakciók.  A Közbeszerzési Döntőbizottság D.65/16/2022. számú határozata (továbbiakban: határozat) jól szemlélteti a kérdés jelentőségét.

A Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatalának (továbbiakban: ajánlatkérő) egy 2020 júliusában indított, közel 2,5 milliárd forintos energetikai korszerűsítésre vonatkozó eljárásában, a 2021 februári ajánlattételt követően egészen 2021. december 2-ig húzódott az ajánlatok bírálata. Az ajánlatkérő utolsó alkalommal 2021. október 12-én kérte fel az ajánlattevőket ajánlataik fenntartására. Az összegzésben utóbb nyertes ajánlattevőként megjelölt kérelmezett az ajánlati kötöttségének 2021. december 14-ig tartó fenntartásáról nyilatkozott.  Az ajánlati kötöttség fennállása alatt, 2021. december 2-án küldte meg az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásáról szóló összegzést, meghosszabbítva ezzel a nyertes ajánlattevő ajánlati kötöttségét további hatvan nappal (lévén, hogy építési beruházás képezte a beszerzés tárgyát) a Kbt. 131. § (5) bekezdése alapján. Ennek értelmében nyertes ajánlattevőnek a szerződést 2022. január 31-ig kellett volna megkötnie, eddig állt fenn az ajánlati kötöttsége.

A határozat pontról pontra leírja, hogy milyen kommunikáció zajlott az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között a törvény értelmében meghosszabbodott ajánlati kötöttség hatvan napos időtartama alatt. A határozatban foglaltakból kitűnik, hogy az említett időtartam alatt két alkalommal került sor a felek között személyes egyeztetésre, egyszer 2021 decemberében, egyszer pedig a kötöttség lejártának napján, 2022. január 31-én. Az egyeztetésekről írásbeli jegyzőkönyv nem készült. A személyes egyeztetések mellett elektronikus levélváltásra is sort került a felek között, azonban ezen levélváltások inkább a szerződés aláírásának technikai előkészítésére szorítkoztak, a szerződéskötési kötelezettség alóli mentesítő körülmények ajánlattevő általi feltárására nem terjedtek ki.

A közbeszerzési törvény 131. § (9) bekezdése értelmében a nyertes ajánlattevő a Kbt. 131. § (5) bekezdésben meghatározott időtartam (a tárgybeli ügyben hatvan nap) alatt akkor mentesül szerződéskötési kötelezettsége alól (szabadul ajánlati kötöttségétől), ha az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követően beállott, ellenőrzési körén kívül eső és általa előre nem látható körülmény miatt a szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem lenne képes, vagy ilyen körülmény miatt a szerződéstől való elállásnak vagy felmondásnak lenne helye.

A Döntőbizottság a határozatában kimondta, hogy a szerződéskötési kötelezettség alól való jogszerű mentesülés érdekében a nyertes ajánlattevőnek a Kbt. 131. § (9) bekezdésében hivatkozott körülménynek a konkrét adatait – a Kbt. 41. § (1) bekezdése alapján – írásban, még az ajánlati kötöttség időtartama alatt az ajánlatkérő tudomására kellett volna hoznia, a fennálltát alátámasztó bizonyítékokkal együtt.

 

A Döntőbizottság az elektronikus levelek elemzése alapján megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő először csak 2022. február 2-án, az ajánlati kötöttsége lejárta után közölte írásban az ajánlatkérővel, hogy a szerződés megkötésére és teljesítésére nem képes, ezt megelőzően nem fejezte ki írásban, hogy mentesülni kíván a szerződéskötési kötelezettség alól, hanem – utalva ugyan forráshiánnyal kapcsolatos nehézségekre – a szerződéskötési szándékát rögzítette írásban. A nyertes ajánlattevő eredménytelenül hivatkozott a jogorvoslati eljárásban arra, hogy azért nem tartotta indokoltnak a konkrét adatokra és bizonyítékokra hivatkozni, mert a megítélése szerint az ajánlatkérő is tudatában volt a körülményeknek (építőipari alapanyagárak változása, infláció, jegybanki alapkamat emelkedése stb.).

 

A nyertes ajánlattevő számos, a szerződéskötési kötelezettség alóli menetesülését – véleménye szerint - megalapozó körülményre hivatkozott a jogorvoslati eljárásban. A hivatkozott körülmények címszavakba foglalva az alábbi voltak: építőipari alapanyagárak változása; a minimálbér, a garantált bérminimum, és a minimális építőipari rezsióradíj korábbinál nagyobb mértékű emelkedése; a jegybanki alapkamat megszokottól erősebb növekedése; az üzemanyagárak várható piaci árszintre emelkedése; politikai kockázat jelentkezése a Magyarország szomszédságában kialakulóban lévő fegyveres konfliktus okán. A Döntőbizottság abból adódóan, hogy a nyertes ajánlattevő nem tett eleget a tájékoztatási kötelezettségének, nem vizsgálta, hogy a jogorvoslati eljárás során előadott körülmények helytállóak-e, mivel e vizsgálatnak az előfeltétele az lett volna, hogy a körülmény adatait és bizonyítékait a nyertes ajánlattevő jogszerű határidőben (azaz az összegezés megküldését követő ajánlati kötöttség időtartama alatt) és módon terjessze elő. A Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett 20.000.000 Ft bírsággal sújtotta a nyertes ajánlattevőt.

Ahogy a jogirodalom rögzíti: „A szerződéskötési kötelezettség mindkét fél várakozását védelemben részesíti arra vonatkozóan, hogy a közbeszerzési eljárásban történő részvétel olyan komoly szerződéskötési szándékot jelent, amely kellő indok nélkül nem vonható vissza” [Nagykommentár a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényhez - Szerkesztette: Dezső Attila]. Éppen ezért a szerződéskötési kötelezettség megsértése esetén mind a közbeszerzési törvény szerinti közigazgatási (pl. jogsértés megállapítása és bírság kiszabása), mind polgári jogi következményekkel (pl. kártérítés, szerződés bíróság általi létrehozása) számolhat a jogsértő fél. A Kbt. 177. § (1) bekezdése kimondja, hogy a szerződéskötési kötelezettség elmulasztásával kapcsolatos polgári jogi igények érvényesítésének előfeltétele, hogy a Döntőbizottság, illetve - a Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata során - a bíróság a jogsértést jogerősen megállapítsa.

Egy közbeszerzési eljárás szülte versenyhelyzetben, a folyamatosan változó gazdasági környezetben nem könnyű dolog az üzleti kockázatok megfelelő számbavétele és a józan belátás alapján való döntéshozatal, különösen nem akkor, ha nyertes pozícióból szenvedi el az ajánlattevő a közbeszerzési eljárás több hónapos elhúzódását. Ugyanakkor az ismertetett ügy jól példázza, hogy milyen súlyos következményei lehetnek az ajánlati kötöttség indokolatlan fenntartásának, a jogszerű szabadulási lehetőségek kihasználatlanul hagyásának.

A gazdasági-világpiaci viszonyok állandó változása okozta bizonytalanságban felértékelődnek a Kbt. biztosította azon lehetőségek, amelyek a határozatbeli esetben segíteni hivatottak az ajánlatkérő helyzetét, így az ajánlati biztosíték intézménye, ami a lefolytatott eljárással összefüggésben jelentkező költségek tekintetében nyújthat „jóvátételt”, valamint a nyertes ajánlattevő visszalépésének kockázatát csökkentendő azon lehetőség, hogy az összegzésben második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő is megnevezésre kerülhet.