Új alapokon az állami építési beruházások / A törvény hatálya - dr. Szigeti-Szabó Andrea partner ügyvéd – dr. Kaltenecker Dániel ügyvéd

A Magyar Közlöny 2023. október 31. napján megjelent 154. számában kihirdetésre került az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény („Beruházási törvény”).

A Beruházási törvény egyes rendelkezéseit a következő hetekben megjelenő írásainkban mutatjuk be. Jelen cikkünk e sorozat 1. része és fő témája a törvény hatálya.

I. A Beruházási törvény megalkotásának körülményei

A jelenlegi kormányzati ciklusban önálló minisztériumként működik az Építési és Közlekedési Minisztérium. A minisztériumot dr. Lázár János vezeti, aki hivatali ideje kezdetekor kijelentette, hogy egy önálló törvénnyel kívánja új alapokra helyezni az állami építési beruházások rendjét. Célja szerint a törvény újraszabályozza az állami építési beruházások teljes „életciklusát” az előkészítéstől a tervezésen és kivitelezésen át az üzemeltetésig és fenntartásig, különös figyelemmel a költséghatékonyság és az érték-haszon szemlélet elvére. Az Országgyűlés a Kormány törvény-javaslatát 2023. júliusában – módosításokkal – elfogadta és a Tisztelt Ház Elnöke megküldte azt a Köztársasági Elnöknek aláírásra, aki azonban az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálatát kezdeményezte a törvény-javaslattal kapcsolatban. Az Alkotmánybíróság a törvény-javaslatot Alaptörvény-ellenesnek mondta ki, így azt a Köztársasági Elnök visszaküldte az Országgyűlésnek. Második körben az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága kiküszöbölte az Alaptörvény-ellenességet és végül 2023. október 25-én a Parlament elfogadta a módosított törvény-javaslatot. Az elfogadott törvény-javaslatot a Köztársasági Elnök aláírta és 2023. október 31-én került kihirdetésre a Magyar Közlönyben. A Miniszter Úr hangsúlyozta, hogy „az új törvény 32 év után újraszabályozza a közpénzek elköltésének kereteit és feltételeit. A jogszabály társadalmi vitájában mintegy ezer javaslat érkezett 40 szakmai szervezettől - jegyezte meg”.

A Beruházási törvény a végső előterjesztői indokolás szerint új alapokra helyezi és egységesíti az állami építési beruházások rendszerét. Célja az, hogy növelje az állami építési beruházások megvalósításának hatékonyságát, megfelelő jogi, szakmai és költségvetési garanciákat nyújtson a beruházások szereplői számára ezen jogviszonyok kiszámíthatósága érdekében, továbbá megerősítse és egységesítse az állami építési beruházások megvalósításában közreműködő állami szervezetrendszert.

II. A Beruházási törvény hatálya

A Beruházási törvény hatályával kapcsolatban a törvény 3. § (1) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:

„E törvény hatálya – a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel, valamint a 4. §-ban foglalt kivételekkel – kiterjed

a) a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatárt elérő állami építési beruházásokra, és

b) az a) pont szerinti állami építési beruházás előkészítésében és megvalósításában résztvevőkre.”

Az a) pont elemzése:

• A Kbt. hivatkozott 15. § (1) bekezdése b) pontja szerinti értékhatárt az aktuális évre vonatkozó központi költségvetési törvény állapítja meg évről-évre. A jelen cikk időpontjában (2023) ez az ún. nemzeti értékhatár az építési beruházások vonatkozásában 50 000 000 forint.
• Mit jelent takar az a kifejezés, hogy „állami építési beruházásokra” Ezt maga a Beruházási törvény 5. § (1) bekezdés 1. pontja határozza meg az alábbiak szerint:” 1. állami építési beruházás: olyan építési beruházás, amelynek előkészítéséhez és megvalósításához felhasznált központi költségvetési vagy a nem közvetlen európai uniós forrás mértéke külön-külön vagy együttesen a beruházás becsült értékének ötven százalékát meghaladja, függetlenül attól, hogy az építési beruházás az állam javára valósul-e meg,

A Beruházási törvény tárgyi hatályával kapcsolatos legfontosabb megállapítás tehát, hogy ezt a törvényt kell alkalmazni minden olyan építési beruházásra (előkészítésére és megvalósítására is), amely 50%-ot meghaladó mértékben az állam vagy az Európai Unió forrásából valósul meg.

Számos kivétel van ugyanakkor. A legfontosabb kivételek:

• nemzetközi szerződés alapján, külföldön megvalósított építési beruházásra,
• azon építési beruházásokra, amelyek előkészítésének és megvalósításának részletszabályait külön törvény határozza meg,
• a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagy az általa létesített, vagy fenntartott jogi személy építési beruházására,
• a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerinti egyházi jogi személy, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti civil szervezet építési beruházására,
• a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv építési beruházására,
• a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerinti kiemelt nemzeti emlékhelyen megvalósuló építési beruházásra.

Az állami beruházás törvényi fogalmából következik, hogy a települési önkormányzatok saját forrásból megvalósuló építési beruházásaira sem terjed ki a törvény. Az állami beruházás törvényi fogalmából következne, ugyanakkor a törvény szerint kivételt jelent, tehát nem kell alkalmazni a Beruházási törvényt az egyházak, a vagyonkezelő alapítványok által fenntartott jogi személyek (egyetemek pl.), illetve a Kormánytól független – tipikusan az Országgyűlés alárendeltségében működő – állami szervek (önálló szabályozó szervek és autonóm államigazgatási szervek) építési beruházásaira.

A Beruházási törvény további közérdeklődésre számot tartó rendelkezéseit a következő hetekben megjelenő írásainkban mutatjuk be.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.