2024. január 1-ével kezdődő hatállyal a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény számos rendelkezése módosításra került.

Bár a címből kifolyólag az összefoglalóban alapvetően a külfejtéses bányászati tevékenységet érintő jelentősebb változásokról adunk hírt, azért érdemes megemlíteni, hogy a geotermikus energia hasznosítás és a szénhidrogén bányászat tekintetében is jelentősebb módosításokat vezetett be a 2023. évi XCIX. törvény az egyes energetikai tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról. 

A teljesség igénye nélkül, a módosítás a szabálytalan bányászati tevékenység végzésével kapcsolatban számos új rendelkezést tartalmaz.

Ilyen például, hogy az adásvétel útján átruházott bányászati jog ellenértékének a megfizetését utóbb igazolni szükséges. Ellenkező esetben a bányafelügyelet szabálytalan bányászati tevékenység címén eljárást indít az átvevő ellen.

Az átruházás témaköréhez kapcsolódik az a szabály változás is, hogy bővült az előzetes átruházás érdekében benyújtandó okiratok köre.

Fontos változás, hogy nevesített szabálytalanságnak minősül mostantól a bányajáradék fizetéssel kapcsolatos szabályok megsértése is. Ez ugyan eddig is így volt, azonban két jelentős változás, hogy egyrészt ezt egyértelművé tette a jogszabály és ezzel egyidejűleg a Bt. a tekintetben is módosult, hogy az is egyértelművé vált, hogy ha eljárás indul, a kötelező minimális szankció, amelyet a hatóságnak alkalmaznia kell, a pénzbüntetés.

Ugyanakkor egy igen jelentős, a bányavállalkozások szempontjából pozitív változás az, hogy amennyiben a bányajáradék-fizetésére kötelezett észleli, hogy a bevallási, fizetési kötelezettségének nem megfelelően tett eleget, amennyiben ezt önrevízió keretében pótolja, úgy vele szemben nem alkalmazható szankció.

E körben fel kell azonban hívni arra is a figyelmet, hogy túlfizetés esetén az állam kamatot nem fizet, illetve, hogy alulfizetés esetében az minősül a kötelezettség szabályszerű teljesítésének, ha a mulasztó bányavállalkozó a bevallási kötelezettség és a tőke megfizetése mellett maradéktalanul megfizeti a járulékos késedelmi kamatot is. Ellenkező esetben ugyancsak szabálytalan bányászati tevékenységnek minősül a magatartása és a fent ismertetett jogkövetkezményeket vonja maga után.

Következő cikkünkben az ásványvagyongazdálkodással kapcsolatos jelentős szabályváltozás részleteit fogjuk ismertetni.