Korábbi cikkünkben átfogó jelleggel már ismertettük az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvényben (továbbiakban: Beruházási törvény) meghatározott szereplőket, köztük említést tettünk a tervezőről, mint az állami építési beruházások meghatározó szereplőjéről. Jelen cikkünkben részletesen is áttekintjük a tervező kiválasztásával és a tervezéssel kapcsolatos szabályokat.

Mindenekelőtt rögzítjük, hogy az állami magasépítési beruházásokra mögöttes jogszabályként az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényt és végrehajtási rendeleteit is alkalmazni kell.

A Beruházási törvény szerint a beruházás koncepciótervét készítő tervező – főszabály szerint, amennyiben a miniszter eltérően nem rendelkezik – tervpályázat útján kerül kiválasztásra. A koncepcióterv elkészítésére irányuló tervpályázatot minden esetben a minisztérium írja ki. Tervpályázatot az építtető által jóváhagyott előzetes tervezési program, költségbecslés, beruházási keret alapján lehet kiírni, ezek hiányában nem. Nem kötelező tervpályázat lefolytatása a Kbt. 1. melléklete szerinti azon építési tevékenységek esetében, amelyek nem építmény önálló építésére irányulnak. A tervpályázat elbírálásának érdekében – az eddigi gyakorlatnak megfelelően - bírálóbizottság működik majd, amelynek elnökét a miniszter jelöli ki. A tervpályázat elbírálása során törekedni kell arra, hogy több pályamű kerüljön díjazásra minőségi szempontok figyelembevételével. A díjazott vagy megvalósíthatónak minősített pályaművekkel kapcsolatos korlátlan és kizárólagos, harmadik személynek átengedhető, az átdolgozás és továbbtervezés jogára is kiterjedő felhasználási jog a minisztériumot illeti meg.

A tervező kiválasztására a tervpályázat lezárását követően – főszabály szerint, amennyiben annak jogszabályi feltételei fennállnak – külön hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárásban kerül sor. Ha a tervezési szolgáltatások beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárás több fajtája is választható, a minisztérium dönthet úgy, hogy a közbeszerzési eljárás másik, jogszabály által megengedett fajtáját alkalmazza.

A tervezési szolgáltatások beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárás kizárólag akkor indítható el a jövőben, amennyiben a beruházáshoz szükséges telekingatlan jogi helyzetének a keretprogram által meghatározott rendezése megtörtént vagy az ingatlanügyi hatóság által záradékolt kisajátítási tervek rendelkezésre állnak.  

A tervezési szolgáltatások beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárásban a tervezői árajánlatokat legalább szakágankénti és tervmélység szerinti tagolással szükséges megtenni, és lehetővé kell tenni a műszakilag egyenértékű kiváltásokat.

A tervezés tekintetében az aránytalanul alacsony ár értékhatárát a Magyar Mérnöki Kamara országos mérnöki szolgáltatások díjszámítása, valamint a Magyar Építész Kamara területi egységre vetített ajánlott díjszámítási szabályzata szerinti ár 70%-a alatti mértékének figyelembevételével kell meghatározni.

Az állami építési beruházások esetében alkalmazni kell a tervezés tartalmi követelményeit, ennek keretében a Tervezői Szolgáltatások Rendszerét, amely az állami építési beruházások tervezési folyamatának és résztvevőinek, azok feladatainak, egymáshoz való viszonyának, felelősségi körének, valamint a tervezési szolgáltatások fázisainak, feladatainak és ajánlott díjazásának meghatározására irányuló szabályrendszer.

Az uniós közbeszerzési értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű beruházások esetében az építtető köteles előírni az építményinformációs modell (BIM) alapú műszaki megvalósítás rendszerének a beruházás teljes életciklusában – beleértve a tervezést is – történő alkalmazását. A minisztérium gazdaságossági szempontok alapján eltérhet az építményinformációs modell (BIM) alapú műszaki megvalósítás rendszere alkalmazásától. Az építményinformációs modell (BIM) alapú műszaki megvalósítás rendszere alkalmazását megelőzően a tervezés megkezdése előtt építményinformációs modell (BIM) alapú megvalósítási koncepciót kell készíteni, amely kiterjed különösen a tervekre, a költségtervezésre, a tételrendre, a térbeli organizációra, az ütemezés meghatározására. A megvalósítási koncepció elkészítése során figyelemmel kell lenni arra, hogy az építményinformációs modell (BIM) alapú műszaki megvalósítás rendszere lehetővé tegye az ütközésvizsgálatok elvégzését, a megvalósítás szakmai nyomon követését, valamint a szakmai és pénzügyi beszámolók, teljesítési igazolások előkészítését.

A Beruházási törvény  a tervező kötelezettségévé teszi – ugyan a projektvezető közreműködésével - az engedélyezés iránti kérelem benyújtása előtt a kérelemhez tartozóan valamennyi érintett közmű tulajdonosa vagy szükség szerinti üzemeltetője nyilatkozatának beszerzését.

Az engedélyezési és a kivitelezési dokumentáció, illetve a jóváhagyási terv kapcsán a Beruházási törvény további részletszabályokat állapít meg.