A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács 2026. szeptember 17-én átfogóan módosította a közbeszerzési eljárások előkészítéséről szóló útmutatóját.

A Hatóság tájékoztatása szerint a módosítást az Integritás Hatóság jelentései tették indokolttá. A 2024. évi integritásjelentés a műszaki leírások elkészítését segítő beszerzéstechnikai módszerek bemutatását javasolta. A 2025. évi jelentés pedig az ajánlattevői bizalom erősítése és a gazdasági szereplők bizalmi deficitjének csökkentése érdekében az ajánlatkérői gyakorlat következetességére és átláthatóságára vonatkozó szempontok beépítését tartotta szükségesnek. Az útmutató e két ajánlás mentén egészült ki, ugyanakkor számos további gyakorlati kérdést is részletesebben tárgyal.

A beszerzés már az igény felmerülésekor elkezdődik

Az útmutató változatlanul abból indul ki, hogy a közbeszerzés előkészítése nem az eljárást megindító felhívás összeállításával, hanem már a beszerzési igény felmerülésekor megkezdődik. Újdonság azonban, hogy részletesen foglalkozik az érdekelt és érintett szereplők azonosításával.

Az ajánlatkérőnek célszerű feltérképeznie az igénylő szervezeti egységet, a pénzügyi és más közreműködő területeket, a beszerzéssel érintett belső és külső szereplőket, valamint a döntéshozókat. Érdekeltnek tekinthetők azok, akiknek a beszerzéshez közvetlen érdekük, feladatuk vagy döntési jogosultságuk kapcsolódik, míg érintettek azok, akiknek a működésére vagy helyzetére a beszerzés eredménye, illetve megvalósítása hatással lehet. Az útmutató ehhez a Mendelow-mátrix alkalmazását is felveti, amely az érintetteket befolyásuk és érdekeltségük alapján csoportosítja, és segítséget nyújthat bevonásuk megfelelő módjának meghatározásához.

Az ajánlattevői bizalom is előkészítési kérdés

Új hangsúlyként jelenik meg a gazdasági szereplők részvételi hajlandósága. Az Integritás Hatóság megállapításaira is utaló útmutató szerint a verseny alacsony szintjéhez az ajánlattevői bizalom hiánya is hozzájárulhat.

Az ajánlatkérőknek ezért már az előkészítés során törekedniük kell az arányos alkalmassági követelményekre, a túlzott adminisztratív terhek elkerülésére, a kiegyensúlyozott szerződéses feltételekre, valamint az eljárási idő és a kockázatok észszerű keretek között tartására. Az útmutató ezzel egyértelművé teszi: a verseny biztosítása nem kizárólag a felhívás közzétételét követő kérdés.

Főtárgyteszt, vegyes beszerzés és műszaki leírás

Teljesen új fejezet foglalkozik a beszerzési tárgy meghatározásával. Összetett beszerzéseknél az értékarány önmagában nem minden esetben döntő: építési beruházást is magában foglaló beszerzésnél a főtárgyteszt alapján az alapvető szerződéses kötelezettségeket és valamennyi egyedi körülményt vizsgálni kell. Az útmutató ennek bemutatására a D.640/11/2024. számú döntőbizottsági határozatot is ismerteti.

Külön figyelmeztetés, hogy a beszerzési tárgy megnevezése nem fedheti el a kevésbé hangsúlyos, de önálló piaccal rendelkező elemeket. Ha például egy építési beruházás kamerarendszer kiépítését is tartalmazza, ennek az érintett gazdasági szereplők számára felismerhetőnek kell lennie.

Jelentősen bővült a műszaki leírással kapcsolatos rész is. Az útmutató az Európai Unió Bíróságának újabb ítéleteire – így a C-568/24. és a C-424/23. számú ügyekre – figyelemmel hangsúlyozza, hogy nemcsak a konkrét gyártmány vagy védjegy, hanem akár egy meghatározott anyag vagy részletes műszaki kialakítás előírása is versenykorlátozó lehet. A „vagy azzal egyenértékű” fordulat mellőzése csak akkor igazolható, ha az adott követelmény elkerülhetetlenül következik a szerződés tárgyából.

Részekre bontás: az általános indokok már nem elegendők

Az egyik legfontosabb új fejezet a részajánlattétel biztosításával foglalkozik. A részekre bontás mellőzését továbbra is az adott beszerzés sajátosságaira épülő, konkrét indokokkal kell alátámasztani. Önmagában a méretgazdaságosság, az egységes garanciális felelősség, az alvállalkozók összehangolásának nehézsége vagy a többletköltség általános említése nem elegendő.

Az útmutató az EUTAF ellenőrzési tapasztalatai alapján több példát is bemutat. Különböző helyszíneken megvalósuló építési beruházások és rendezvények, illetve egy informatikai rendszer fejlesztésének és az ahhoz szükséges táblagépek beszerzésének egy részben történő kezelése sem volt megfelelően indokolható.

A D.162/26/2026. számú, bírósági felülvizsgálat alatt álló határozat alapján pedig még az egy helyszínen, egy építési engedéllyel megvalósuló beruházásnál is szükséges lehet a részekre bontás, ha a beszerzés önálló szaktudást és piacismeretet igénylő, műszakilag elkülöníthető elemeket tartalmaz.

Új módszertani eszközök az előkészítéshez

Az új útmutató mellékletként ismerteti a STEEPLE-módszertant. Ez társadalmi, technológiai, gazdasági, környezeti, szakpolitikai, jogi és etikai szempontok szerint segíti a beszerzést érintő külső hatások rendszerezését. A vizsgálat körébe kerülhet például az infláció, a technológiai fejlődés, a mesterséges intelligencia terjedése, a környezetvédelmi elvárások, az uniós források feltételrendszere vagy a korrupciós kockázat.

A módszertan alkalmazása nem jelent valamennyi tényezőre kiterjedő kötelező hatáselemzést, de hasznos sorvezetőt adhat a kockázatok korai felismeréséhez.

A dokumentált mérlegelés jelentősége

Az új útmutató egyik legfontosabb üzenete, hogy a megfelelő előkészítés nem merülhet ki az egyes kötelező dokumentumok formális elkészítésében. Az ajánlatkérőnek már az eljárás megindítása előtt össze kell hangolnia a jogi, műszaki, piaci, pénzügyi és időbeli szempontokat, az ezek alapján meghozott döntéseit és az azok alapjául szolgáló mérlegelést pedig ellenőrizhető módon dokumentálnia kell. A dokumentálás tehát nem utólagos adminisztratív feladat, hanem annak igazolása, hogy az ajánlatkérő a beszerzés lényeges körülményeit kellő időben, megfelelő információk alapján és okszerűen mérlegelte.

A gondos előkészítés így nemcsak a jogsértések, a jogorvoslati eljárások és a későbbi szerződésmódosítások kockázatát csökkenti, hanem hozzájárul a valós verseny kialakulásához, a szerződés megfelelő teljesítéséhez és a közpénzek hatékony felhasználásához is.

Az útmutató legfontosabb tanulsága ezért úgy foglalható össze, hogy a jogszerű, valódi versenyt biztosító és eredményesen teljesíthető közbeszerzés alapjait már jóval az eljárást megindító felhívás közzététele előtt le kell rakni.

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.