Az ajánlat visszavonásához fűződő közbeszerzési jogi jogkövetkezményeket több aspektusból is érdemes vizsgálat alá vonni. Elöljáróban szükséges megállapítani, hogy addig, amíg a Ptk. 6:64. §-a értelmében ajánlatnak minősül a szerződés megkötésére irányuló szándékot egyértelműen kifejező és a lényeges kérdésekre kiterjedő jognyilatkozat, a Kbt. az értelmező rendelkezések között nem rendelkezik az "ajánlat" fogalmának meghatározásáról. Fontos kiemelni továbbá, hogy a Kbt. 2. § (8) bekezdése alapján mögöttes jogszabályként természetesen hivatkozható a Ptk., ugyanakkor a hivatkozott jogszabályhely kizárólag a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések esetében teszi ezt lehetővé.

A közbeszerzési eljárásban az ajánlat, mint ajánlattevői szándéknyilatkozat legfőbb ismérve, hogy annak tartalmát a felek nem állapíthatják meg szabadon. A Kbt. és végrehajtási rendeletei, valamint a közbeszerzési dokumentumok ugyanis tételesen meghatározzák az ajánlattal szemben támasztott formai és tartalmi követelményeket. A Kbt. 66. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatot a gazdasági szereplőnek a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészítenie és benyújtania. A hivatkozott leírásból szükséges felhívni a figyelmet a mondat alanyára, azaz a gazdasági szereplőkre. A közbeszerzési jogban a közbeszerzési eljárások fajtájának függvénye, hogy egy eljárásban mikor áll be az ajánlati kötöttség a felekre nézve. Közös jellemzőjük azonban, hogy bár az ajánlati kötöttség beállta előtt is létrejöhet az ajánlat, az eljárás ezen szakaszában ajánlattevő még jogkövetkezmények nélkül vonhatja vissza a benyújtott ajánlatát, illetve dönthet úgyis, hogy végül nem nyújt be ajánlatot, azaz eláll az ajánlattételi szándékától. Ilyen esetben tehát megmarad a Kbt. 66. § (1) bekezdése szerint gazdasági szereplői minőségében és nem illetik meg azok a jogok és nem terhelik mindazon a kötelezettségek, melyek már az ajánlattevői minőségből fakadnak.

E ponton szükséges kiemelni az előzetes vitarendezés és a jogorvoslati eljárás kezdeményezéséhez szükséges pozíciók jelentőségét. Az ajánlati kötöttség beálltát megelőzően kezdeményezett előzetes vitarendezések, valamint jogorvoslati eljárások kérelmezői rendszerint azon gazdasági szereplők, melyek az eljárást megindító felhívásnak vagy a közbeszerzési dokumentumnak jogsértő tartalmát kifogásolják arra hivatkozással, hogy ajánlatkérő jogsértése akadályozza, illetve akadályozta a vitarendezés vagy a jogorvoslati eljárás kérelmezőjét az ajánlattételben. A Kbt. az ajánlat benyújtásának, illetve az ajánlat jogszerű visszavonásának esetén, azaz az ajánlati kötöttség beálltának hiányában is biztosítja kérelmezői pozíciót, a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban pedig az ügyfélképességet megállapíthatónak tartja.

Az ajánlati kötöttség beálltával az ajánlat hatályosul. Szükségszerű, hogy a kívánt joghatás kiváltása érdekében az ajánlattal szemben támasztott további követelmény az érvényesség, azonban az ajánlat visszavonása szempontjában a hatályosságnak, azaz az ajánlati kötöttség beálltának különös jelentősége van. Abban az esetben ugyanis, ha beáll az ajánlati kötöttség a Kbt. 80. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben előzetes vitarendezés kezdeményezésére már kizárólag az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező lesz jogosult. Ezzel szemben a jogorvoslati eljárás vonatkozásában a jogalkotó szélesebb körben rendelkezett kérelmezői körről ("az ajánlatkérő, az ajánlattevő, közös ajánlattétel esetén bármelyik ajánlattevő, a részvételre jelentkező, közös részvételi jelentkezés esetén bármelyik részvételre jelentkező vagy az egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti"), így az ajánlattevői pozíció hiányában egyéb érdekeltként még biztosított a kérelmezői státusz.

Az ajánlati kötöttség beálltáig a gazdasági szereplők az ajánlatot indokolás és további jogkövetkezmények nélkül visszavonhatják. A Kbt. 73. § (6) bekezdése értelmében 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen az ajánlat, ha azt az ajánlati kötöttség fennállása ellenére az ajánlattevő visszavonta. Ilyen esetben tehát az ajánlattevő egyoldalú jognyilatkozatával tulajdonképpen a hatályától fosztja meg benyújtott ajánlatát. Ezzel összefüggésben a Legfelsőbb Bíróság Kf.I.28.212/1997. sz. ítélete kimondta, hogy "az ajánlat visszavonása egyoldalú jognyilatkozat, ennek érvényességéhez az ajánlatkérő elfogadására nincs szükség, így az ajánlattevő ajánlat-visszavonó nyilatkozata szempontjából az ajánlatkérő válasza irreleváns". Az ajánlati kötöttség beálltát követően az ajánlat jogsértő visszavonását az ajánlatkérő kizárólag az ajánlat érvénytelenítésének következményével súlytatja, mely azonban − ismerve ajánlattevő visszalépésre irányuló szándékát − nem jelent hátrányos jogkövetkezményt az ajánlattevőre nézve. Azokban a közbeszerzési eljárásokban pedig, ahol az ajánlatkérő ajánlati biztosítékot írt elő, az ajánlati biztosíték elvesztése az időközben feltárt kockázatok vagy várható veszteség függvényében lényegesen kisebb értékű elsüllyedt költségként jelentkezik.

A Döntőbizottság D.560/10/2017. sz. határozatában ugyanezen kérdéskör vizsgálata során a jogsértés megállapítása mellett további jogkövetkezmények alkalmazását nem látta indokoltnak, "a Kbt. szabályai ugyanis tartalmazzák az ajánlat jogszerűtlen visszavonásának jogkövetkezményeit, az ajánlat érvénytelenségét, valamint az ajánlati biztosíték elvesztését. Az ajánlat érvénytelenségének a Kbt. szerint további jogkövetkezményei nincsenek."

Álláspontunk szerint a jogsértően visszavont ajánlat fent bemutatott következményei mellett az ajánlatkérőt ezen ajánlattevők vonatkozásában továbbra is terheli értesítési kötelezettség (pl.: hiánypótlási felhívás, összegezés kiküldése valamennyi ajánlattevő részére). A visszavont ajánlatot azonban el kell választani a Kbt. 70. § (2) bekezdésének attól az esetétől, amikor az ajánlattevő ajánlatát a meghosszabbított ajánlati kötöttség időtartamára már nem tartja fenn. Ez utóbbi eset ugyanis jogszerű lépés az ajánlattevő részéről és az ajánlat fenn nem tartásának kizárólag az a következménye lehet, hogy az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további részében az értékelés során ajánlatát figyelmen kívül kell hagyni.

A visszavonással összefüggésben szükségszerű, hogy a szerződéskötéstől való visszalépés kérdése is felmerül. A Kbt. 131. § (4) bekezdése biztosítja annak a lehetőségét, hogy nyertes visszalépése esetén ajánlatkérő − a beszerzési igénye mielőbbi kielégítése érdekében − az ajánlatok értékelése során a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített ajánlattevővel kösse meg a szerződést. A visszalépés mellett azonban a Kbt. 131. § (9) bekezdése bevezeti a szerződés megkötésének kötelezettsége alóli mentesülés esetét is. Mindazonáltal a mentesülést éppen a Kbt. által támasztott taxatív követelmények különböztetik meg az ajánlat jogszerűtlen visszavonásától vagy a szerződéskötéstől való visszalépéstől.

Annak ellenére, hogy a Kbt. több ízben is rendelkezik visszavonásról, az ajánlat fenn nem tartásáról, a szerződéskötéstől való visszalépésről és mentesülésről, a közbeszerzési jogkövetkezményeket meghaladóan az esetleges polgári jogi jogkövetkezmények megállapítása már nem tartozik a jogsértések megállapítására hatáskörrel és illetékességgel felruházott Döntőbizottság hatáskörébe.