Az adós ellen indult végrehajtás szünetel, ha az adósnak nincs lefoglalható vagyontárgya, vagy a lefoglalt vagyontárgy értékesítése sikertelen volt, azaz, ha a követelés behajthatatlan. A szünetelést a végrehajtó állapítja meg. A végrehajtást kérőnek ezt követően öt évig van lehetősége kérni a végrehajtás folytatását, ellenkező esetben a végrehajtási jog és a végrehajtandó követelés elévül.
A végrehajtási jog elévülését azonban bármely végrehajtási cselekmény megszakítja, és ekkor az elévülés megszakadásától vagy az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezésétől az elévülés újból kezdődik. Mivel a Vht. nem határozza meg a végrehajtási cselekmény fogalmát, ezért annak eldöntése, hogy adott körülmények között mely cselekmény minősül végrehajtási cselekménynek, a bírói jogértelmezés körébe tartozó kérdés. Annak megválaszolására tehát, hogy egy cselekmény megszakította-e a végrehajtási jog elévülését, a bírói gyakorlat ad választ.
Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL
Benne kiemelt témánk: Védjegyezhető névadás – hogy válasszunk levédhető nevet sikertermékünknek
További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.
Adott esetben éppen a felszámolási eljárás megindítása képezte a vizsgálódás tárgyát. A bírói gyakorlat alapján a felszámolási eljárás elévülési időn belül történő megindítása a végrehajtási jog elévülését megszakítja.
A Kúria BH2020.79. számú döntésében rámutatott arra, hogy a végrehajtási eljárás során állami kényszerrel is el kell érni, hogy az adós teljesítse a kötelezettségét, tehát a végrehajtásnak egyetlen célja van: a tartozás behajtása. Nyilvánvalóan eredménytelen a végrehajtás, ha az eljárás az adós lefoglalható vagyona hiányában szünetel. A szünetelésnek ez az oka az adós oldalán felmerülő objektív körülmény, amely a végrehajtás eredményét meghiúsítja, ebben az esetben a végrehajtás céljának, azaz a tartozás behajtásának megvalósítása érdekében a hitelező vagy azt teszi, hogy kéri a szünetelő végrehajtás folytatását, vagy a Cstv. 27. § (2) bekezdés c) pontja alapján (miszerint a hitelező az adóst fizetésképtelennek tartja, mert az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt) kéri az adós felszámolásának elrendelését.
Megjegyzendő, hogy az adós ellen a felszámolás kezdő időpontjában folyamatban lévő – a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos – végrehajtási eljárásokat a végrehajtást foganatosító bíróságnak (hatóságnak) haladéktalanul meg kell szüntetni, a lefoglalt vagyontárgyakat és a befolyt, a végrehajtás költségeinek levonása után fennmaradó, de még ki nem fizetett pénzeszközöket pedig a kijelölt felszámolónak kell átadni. Az adós felszámolása elrendelésének tehát egyik következménye, hogy a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos végrehajtási eljárásokat meg kell szüntetni. Ilyen esetben azonban a végrehajtás alá vont követelés kiegyenlítése a felszámolás keretében folytatódik. A felszámolás a követelés végrehajtására folytatott eljárás folytatása egy más jellegű eljárásban. Erre is tekintettel tehát: az adós felszámolásának kezdeményezése az elévülés megszakítására vezető cselekmény.
SZÁMLÁZÁSI KÉZIKÖNYV 2020
Minden, amit a számlázásról tudni kell
Szerző: Dr. Kelemen László
Részletek, megrendelés >
The post SZÁMLÁZÁSI KÉZIKÖNYV 2020 appeared first on Jogadó Blog.