Mit nevezünk ági öröklésnek, és sorrendje módosítható?

Az öröklésnek többféle módját ismeri a köztudat. Ám az ági öröklés már kevésbé ismert fogalom, ezért jelen cikkünkben igyekszünk ennek mibenlétét a kedves olvasó előtt feltárni. 
Ági öröklésről akkor beszélhetünk, amikor az örökhagyónak nincs leszármazója, illetve végintézkedést sem tett. Ezekben az esetekben a törvényes örökléstől eltérően történik az öröklés az ági vagyon tekintetében is.
Az ági vagyon olyan vagyon, amelyet az örökhagyó valamelyik felmenőjétől öröklés vagy ajándékozás útján szerzett meg. Továbbá e körbe tartozik a testvérétől vagy a testvér leszármazójától örökölt vagy ajándékba kapott vagyontárgy is, ha a testvér vagy a testvér leszármazója az örökhagyóval közös felmenőjétől örökölte vagy kapta azt ajándékba. Szükséges felhívni arra a figyelmet, hogy a szokásos mértékű ajándék nem tartozik az ági vagyon körébe eső tárgyak közé.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL
Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama
További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Ám kérdés, mi történik abban az esetben, amikor az örökhagyó szülei nem élnek, ezért az ági öröklés szabályai szerint korábban az édesapjától örökölt ingatlant féltestvére örökölné, tekintettel arra, hogy édesapja már nem él, viszont az örökhagyó a féltestvére gyermekére szeretné azt hagyni. Ilyen esetben van-e mód arra, hogy az öröklési sorrendben egyet ugorva ne a soron következő személy örököljön? Sajnos erre nincs lehetőség, mivel a törvény egy kötött sorrendet ír elő az ági öröklés tekintetében (éppúgy, mint a törvényes öröklés esetén).
Ági öröklés esetén az ági vagyon arra száll, akitől az örökhagyó ajándékba kapta vagy örökölte azt. Ennek értelmében a szülő örökli azokat a vagyontárgyakat, amelyek róla vagy az ő felmenőjéről hárultak az örökhagyóra, példánknál maradva az örökhagyó édesapja örökölné az ingatlant, ha még élne. Amennyiben tehát a szülő már nem él, vagy valamilyen más okból kiesik, az ő leszármazói örökölnek. Ha pedig a szülő és az ő leszármazója is kiesik, akkor a nagyszülő örököl, ha ő is kiesik, akkor az örökhagyó távolabbi felmenője fogja örökölni azt a vagyontárgyat, ami róla szállt az örökhagyóra. Amennyiben valamennyi lehetséges ági örökös kiesik, úgy az ági vagyon a törvényes öröklés rendje szerint fog öröklődni a többi vagyonnal együtt.

A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE MAGYARÁZATA 2023
Az Mt. és a Ptk. munkaviszonyra vonatkozó szabályai
Itt az utóbbi évek legjelentősebb Munka Törvénykönyve módosítása!!!
Bővített kiadás magyarázatokkal, az ítélkezési gyakorlatból vett példákkal és a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjainak értelmezésével
Szerzők: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 600 oldal
Megjelenés: 2023. március 20.

Megrendelés ITT>>

Látható tehát, hogy a törvény által előírt öröklési sorrendtől eltérni nem lehet, csak abban az esetben örökölne az örökhagyó féltestvérének gyermeke, ha a féltestvér kiesne, lemondana vagy visszautasítaná az örökséget, ám a bizonytalanban reménykedni nem érdemes, helyette célszerű végrendeletbe foglalni az ingatlan sorsára vonatkozó kívánalmat, vagy ajándékozás útján átruházni azt a kijelölt személyre.
The post A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE MAGYARÁZATA 2023 appeared first on Jogadó Blog.