Gyakorlati problémák az ÁFA összesítő jelentéssel kapcsolatban – valamint indul a NAV 2.0 interfész adatszolgáltatás

Az általános forgalmi adóról szóló 2007 évi CXXVII. törvény 2019 évi módosítása (2019 évi C. törvény) következtében módosul 2020 július 01-től a számlák kibocsátására vonatkozó adatszolgáltatás. Ennek értelmében idén júliustól már nemcsak a 100.000,- Ft áthárított áfát elérő vagy meghaladó összegű számlákról kell adatot szolgáltatni, hanem az értékhatár megszüntetésével már minden belföldi adóalanynak kiállított áfaköteles, áfamentes és fordított adózással érintett ügyletről. Ez talán még a kimenő oldalon nem is jelent problémát, hiszen ott minden érintett számlaadat beküldésre kerül magából a számlázó programból. Ezzel kapcsolatban mindenesetre  szeretnénk felhívni a figyelmet az adóhatóság közleményére, mely szerint 2020 április 01-től kötelező lesz a 2.0 verziójú interfész számlabejelentés, melynek értelmében ettől az időponttól kezdődően a korábbi verzió (1.1) szerinti adatszolgáltatás nem teljesíthető, ezért nagyon fontos egyeztetni az informatikusokkal az adatszolgáltatást érintő változásokról.

Ugyanakkor a fenti változás egyben azt is jelenti, hogy a bejövő számlák (szállítói számlák) esetében is eltörlésre kerül a 100.000 Ft-os küszöbérték, melynek következtében a belföldi összesítő jelentés (M lapok) elkészítése során is részletezni kell az adatokat bármilyen csekély értékű számla esetében (szállító neve, adószáma, számla sorszám, teljesítési dátum, adóalap, adó). Minden túlzás nélkül kijelenthető, hogy ez a változás jelentős plusz adminisztrációt jelent a vállalkozásoknak hiszen előfordulhat, hogy az eddigi 50-100 M lap helyett júliustól több száz vagy mérettől függően több ezer sort kell manuálisan felvinni havonta az áfa bevallás részeként.

Arról egyelőre nincs információnk, hogy a NAV készül-e bármilyen informatikai megoldással, amely a belföldi összesítő jelentés elkészítését segítené, de attól tartok, hogy a kérdés komplikáltabb annál, hogy tisztán informatikai megoldással ezt kezelni lehessen a NAV részéről. Ez utóbbival kapcsolatban arra gondolok, hogy időben eltérhet egy adott számla fizetendő áfájának bevallása és a számla befogadó áfalevonása (pl számla feldolgozás, számla jóváhagyás időigénye miatt), így egy NAV számlaadat-import lekérdezés nem biztos hogy sikeres lehet. Távol álljon tőlem, hogy ezzel bárkit riogassak, de sajnos tapasztalatból tudom, hogy a házipénztári elszámolások nem minden esetben tartalmaznak pontos adatokat, gondolok itt konkrétan a szállítói törzsre.

Egy példán keresztül szeretném bemutatni, hogy mi okozhat problémát. A vállalatok házipénztáraiba olyan elszámolások is bekerülnek, amelyeket egy munkavállaló előre megfinanszírozott, majd hozott róla számlát, amelyet a házipénztári elszámolás keretében leadott és várja a munkáltatótól a költségének megtérítését (pl taxi számla, parkolási számla, írószer, éttermi vendéglátás stb). Ebben az esetben a házipénztárba nem az adott szállítópartnert fogja a házipénztáros felvezetni, hanem az adott munkavállalót, akivel szemben a kötelezettsége keletkezett, s ez azt fogja eredményezni, hogy az áfariport házipénztári tételei nem lesznek használhatók a belföldi összesítő jelentés helyes elkészítéséhez.      

A fentiek alapján fontosnak tartjuk, hogy a vállalatok mielőbb kezdjenek el foglalkozni a belföldi összesítő jelentéssel és az említett házipénztári számlák kezelésével annak érdekében, hogy július 01-re olyan belső folyamatokkal rendelkezzenek, amelyek révén felkészültek lesznek a hatályba lépő változásokra.

Szerző: Dr. Pályi Zoltán, ECOVIS Tax Solution partnere