A már ismert 2021. évi adóváltozásokontúl a számlázás, a helyi iparűzési adó és az EKÁER területén további újdonságokkal érkezett az új év.

2021-es év legjelentősebb változásának a számlaadatszolgáltatás kibővülése, illetve az erre reagáló NAV online 3.0 bevezetése tekintendő. A NAV online 3.0 bevezetésével az adóhatóság egyrészről a jogszabályi változásoknak megfelelő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének keretrendszerét módosítja, emellett támogatja a számlafeldolgozási folyamatot, de az új rendszer egy teljesen új funkcióval – az elektronikus számlázás támogatásával – is kibővült. Ennek jogszabályi keretét határozza meg az egyes bizonylatolási kötelezettségekről szóló 17/2020. PM rendeletet.

1.1. Az elektronikus számlázás támogatása

Az elektronikus számlával kapcsolatos adatszolgáltatás akkor minősül teljesítettnek, ha a számlát erre a célra meghatározott külön jelzést is alkalmazva, technikailag érvényes hash kóddal továbbították az adóhatóság részére, és a sikeres feldolgozást az állami adó- és vámhatóság az erre a célra kialakított infrastruktúra segítségével visszaigazolta. Az adóhatóság ezt követően lehetővé teszi, hogy a számlát (pontosabban annak XML állományát) a vevő a feltöltéssel mindenben megegyező tartalommal és formában lekérdezze és letöltse. A számla, számlával egy tekintet alá eső okirat rendelkezésre bocsátása a számla, számlával egy tekintet alá eső okirat XML állományának lekérdezhetővé és letölthetővé válásával valósul meg. Ezen számlázási folyamat csak akkor alkalmazható, ha a számla mérete nem haladja meg a meghatározott méretkorlátot.

A fenti eljárás alól ki vannak zárva egyrészt a nem adóalany természetes személy vevők részére kiállított elektronikus számlák, vagy azok az elektronikus számlák, amelyek olyan számla adattartalmát módosítják vagy érvénytelenítik, amelyről nem a speciális szabályok szerint történt meg az adatszolgáltatás. A jogszabály szerinti számlakibocsátás szabályozása nem érinti a számla kibocsátására kötelezett adóalanynak és a számlát befogadó személynek, szervezetnek a számlázással és annak megőrzésével kapcsolatos jogait és kötelezettségeit, azaz az adóhatóság nem fogja megőrizni és archiválni a számlákat, ez mind a kibocsátó, mind a befogadó kötelezettsége marad.

1.2. PTGSZLAH kivezetése

A pénztárgép használatra kötelezett adóalanyok mentesültek a pénztárgéphasználat alól az 50/2013. NGM rendelet alapján, ha minden ügyletükről számlát bocsátanak ki, és ezen kiállított számlákról külön adatszolgáltatást tettek. Mivel január 4-től gyakorlatilag minden számla érintett lesz az adatszolgáltatási kötelezettséggel, így ezen külön pénztárgép helyetti számlákra vonatkozó (PTGSZLAH) kötelezettség fenntartása felesleges volt, így ezen kötelezettség kivezetésre kerül 2021. január 4-től.

1.3. SZAMLAZO kivezetése

Hatályát vesztik a számlázórendszerek bejelentési kötelezettségével kapcsolatos szabályok, azaz nem lesz kötelező a számlázrendszereket bejelenteni sem a használatbavételkor, sem a használatból való kivonáskor.

A koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges egyes intézkedésekről című kormányrendelet (639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet) tartalmazza a KKV szektorra vonatkozó helyi iparűzési adó csökkentést 2021-es évre. Bár a rendelet hatályát veszti a veszélyhelyzet utolsó napjával, várható az rendelkezései (az esetleg pontosításokkal) törvényi szintre kerülnek átemelésre. Az alábbiakban foglaljuk össze az irányadó szabályokat:

2.1.  Kire vonatkozik

A könnyítés (Ktv szerinti) vállalkozókra alkalmazandó, amelyek azzal felelnek meg a „kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKV törvény) szerinti mikro-, kis- és középvállalkozássá minősítés feltételeinek, hogy esetükben a KKV törvény 3.  § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg értékhatár legfeljebb 4 milliárd forint”. Sajnos a rendelet szövegezéséből nem derül ki egyértelműen, hogy az adómértékcsökkentés kapcsán mikori adatok alapján kell vizsgálni, hogy megfelel-e társaság a KKV minősítésnek, de úgy tűnik (az adóelőleg csökkentése kapcsán megfogalmazott szabályok alapján), hogy ezen adatokat a beszámoló-készítésre kötelezett vállalkozó a 2021. évben kezdődő adóév első napján rendelkezésre álló utolsó elkészített és elfogadott beszámoló, elfogadott beszámoló hiányában, a becsült mérlegfőösszeg, árbevétel- és létszámadatok alapján határozza meg.

2.2. Milyen időszakra vonatkozik

A jogszabály a 2021-es évben végződő adóévre csökkenti a helyi iparűzési adó mértékét. Azaz a naptári éves vállalkozások először a 2021-es évükben alkalmazzák a csökkentett adómértéket, míg naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó vállalkozások már a 2020-ban indult és 2021-ben végződő évükben alkalmazhatják.

2.3. Mekkora az adócsökkentés mértéke

A helyi iparűzési adó mértéke 1 százalék, ha a 2021. évben végződő adóévben alkalmazandó önkormányzati rendeletben megállapított adómérték több, mint 1 százalék.

2.4. Adóelőleg csökkentési lehetőség

Ezen túl a rendelet az adóelőleg vonatkozásában is tartalmaz rendelkezéseket: bizonyos feltételek esetén a korábban meghatározott adóelőlegnek csak az 50%-át kell megfizetni.

A kedvezmény akkor alkalmazható, ha a vállalkozó 2021. február 25-ig a (a NAV-hoz benyújtandó elektronikus nyomtatványon) székhelye, telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság számára

a) nyilatkozik arról, hogy

aa) mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősül,

ab) az 1.  § szerinti intézkedés külön kormányrendelet szerinti támogatástartalmának megfelelő összeget jogosult igénybe venni átmeneti támogatásként, és

ac) 2019. december 31-én nem minősült az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 6.  § (4a)–(4b)  bekezdése szerinti nehéz helyzetű vállalkozásnak, továbbá

b) ha azt az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 1. melléklet 29. pont 1. alpontja szerint nem tette meg – bejelenti a telephelyének címét.

A meg nem fizetendő előleg-részlet összegével az adóhatóság a vállalkozó iparűzési adóelőleg-kötelezettsége összegét hivatalból, határozathozatal nélkül csökkenti.

2021. január 1-től változtak az EKÁER-rel kapcsolatos szabályok. A legfontosabb változásokat a témában kiadott adóhatósági tájékoztató az alábbiak szerint foglalta össze:

• kizárólag azokat a termékeket kell bejelenteni, amelyek az EKÁER működésével összefüggésben a kockázatos termékek meghatározásáról szóló 51/2014. (XII. 31.) NGM rendelet mellékleteiben szerepelnek,
• a megbízható minősítésű adózóknak nem kell kockázati biztosítékot nyújtaniuk, és megszűnik a biztosítéknyújtási kötelezettség az 5 százalékos adómértékű termékeknél is,
• a szankciók rendszerében új szabályok lépnek életbe,
• az útszakasz-mentesítés a belföldön belüli forgalom mellett már valamennyi forgalmi irányra is kérhető, és az engedély visszavonásig lesz érvényes.