2017. évi adóváltozások: helyi adók, gépjárműadó, illetékek

Az alábbiakban címszavakban foglaljuk össze a 2017-es adóváltozásokat a helyi adókat, gépjárműadót, illetékeket érintően:
 
(1) Helyi adók:
 
      Általános szabályok változása:

• módosult az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen önköltségének fogalma, kibővült a jogszabály a jogdíj fogalmával;
• az adómentesség bejelentésére szolgáló nyilatkozatot az adóév 5. hónapjának utolsó napjáig kell megküldeni az adóhatóságnak, azzal, hogy pontosításra kerültek az építményadóhoz, telekadóhoz kapcsolódó mentességek szabályai;
• az adózó döntése szerint bevallási kötelezettségének az általános nyomtatványkitöltő program használatával, az állami adóhatósághoz megküldött bevallással is eleget tehet.

      Építményadó:

• adómentessé vált a radioaktív hulladék illetve kiégett nukleáris üzemanyag tárolására használt építmény;
• az adókötelezettség keletkezésének szabályai kibővültek azzal az esettel, amikor a használatbavételi engedély helyett az egyszerű bejelentésre hatósági bizonyítvány kiadása történik;
• lakás korrigált forgalmi értékének meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni a lakáshoz tartozó kiegészítő helyiség, melléképület, melléképületrész alapterületére jutó korrigált forgalmi érték.

      Telekadó:

• egyszerűsítésre kerültek a mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek adómentességének szabályai.

      Helyi iparűzési adó:

• a társasági adó törvény értelmében a kapcsolt vállalkozásoknak az adóalap meghatározása során a nettó árbevételt, és az azt csökkentő tételeket csak akkor kell összeszámítaniuk, ha a kapcsolt vállalkozási viszony 2016. október 1-jét követően szétválással jött létre, mely rendelkezést már a 2016. szeptember 30-át követően kezdődő adóév esetén is alkalmazni lehet;
• az önkormányzat által nyújtható adómentesség 2017-től nem minősül de minimis támogatásnak, azzal, hogy már a 2016-os évre sem kell annak tekinteni;
• foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség esetén az átlagos statisztikai állományi létszámot a 2015. január 1-jén érvényes KSH Útmutató alapján kell meghatározni;
• lényeges változások lépnek hatályba továbbá a beszámolót az IFRS-es szerint készítő vállalkozások helyi iparűzési adókötelezettségének meghatározása során is;
• módosul a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások nettó árbevételének fogalma, melynek értelmében csökkentő tételként vehető számításba a vásárolt követelés egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaként elszámolt összeggel, ha a követelés értékesítésekor az eladási ár egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeként lett kimutatva, azzal, hogy ezen rendelkezés a 2015-ös és 2016-os évben kezdődő adóévek adójának megállapítása során is figyelembe vehető.  

(2) Gépjárműadó:

• nem tulajdonos üzembentartó halála esetén a tulajdonos válik az adó alanyává feltéve, hogy nem jegyeztek be új üzembentartót;
• a gépjárműadó kedvezményt kiterjesztik az egyéb fogyatékossággal élők vagy az őket szállító gépjárművekre is;
• szigorítják a külföldi fuvarozók gépjárműveinek adóztatását és már a fuvarozás megkezdése előtt utalással kell teljesíteni az adóhatóság felé a gépjárműadó megfizetését, az adófizetés tényét az átutalásról szóló bizonylat járműokmányként való megőrzése igazolja;
• a környezetkímélő autókra vonatkozó adómentesség nem minősül de minimis támogatásnak.

 (3) Cégautóadó:

• a jogszabályból törlésre kerülnek a tartós bérletre vonatkozó rendelkezések, azaz 2017-től a tartós bérleti konstrukció esetén az adó alanya a bérbe adó lesz. Az ügyfél javára bejegyzett üzembentartói jog következtében tehát a gépjárműadó cégautóadóból történő levonására nem lesz lehetőség (a két adónemre vonatkozó adóalanyiság elválik egymástól, a cégautóadó alanya a bérbe adó, míg - a bejegyzett üzembentartói jogra tekintettel - a gépjárműadó alanya a bérbe vevő). Ha a bérbe adó úgy dönt, hogy az üzembentartói jogot töröltetni kívánja, úgy célszerű a törlés iránt még a 2016-os évben intézkedni;
• a személygépjárművek pénzügyi lízingjét nem érinti a tartós bérletre vonatkozó szabályok változása;
• bővül az adómentességi kör a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti meghatározott személyek szállítására a nonprofit gazdasági társaság által üzemeltetett személygépjárművekkel;
• a környezetkímélő autókra vonatkozó adómentesség nem minősül de minimis támogatásnak.

 (4) Illetékek:

• pontosítják a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése során vizsgálandó körülményeket, melynek értelmében a kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő gazdálkodó szervezetek helyett kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személyeket kell vizsgálni;
• a környezetkímélő gépkocsi megszerzésének illetékmentessége nem minősül de minimis támogatásnak;
• átalakul az ingatlanforgalmazási célú (jelenleg 2%-os mértékkel megállapított) vagyonszerzés illetéke is, melynek értelmében ha az ingatlan tulajdonjogát megszerző vállalkozó (ingatlanforgalmazó vagy engedéllyel rendelkező pénzügyi lízingcég) nyilatkozatban vállalja, hogy az ingatlant kapcsolt vállalkozásnak nem minősülő személy részére két éven belül eladja, illetve zárt végű pénzügyi lízingbe adja;
• az illeték mértéke 3%;
• az illeték mértéke 2%, ha azt is vállalja, hogy a szerződés teljesedésbe megy.

A módosítás az ingatlanalapot, illetve a vállalás nem teljesülésének szankcióját nem érinti. A fentiekhez kapcsolódóan az illeték törvénybe speciális elévülési szabályok kerültek.

• Bővül az illetékfeljegyzési jogosultak köre, amely alapján a feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény szerinti hitelező által a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény alapján indított bírósági eljárásban.

Személyre szabott további információért keresse bizalommal az Ecovis Tax Solution szakértőit, akik készséggel állnak rendelkezésére!