Adóigazgatási és egyéb további adóváltozások 2024-től

Az Országgyűlés előtt lévő 2024-es adócsomag részleteit bemutató blogsorozatunk utolsó darabjában az adóigazgatási változásokról, a KKV szabályozás változásáról, a reklámadóról, a közművezetékek adójáról és a Robin Hood adóról szóló szabályokat gyűjtöttük össze:

Art.

(1) Csoportos társasági adóalanyhoz való csatlakozás

 A javaslat szerint a tevékenységüket év közben kezdő személyek a bejelentkezéstől számított 30 napon belül nyújthatják be a csoportos társasági adóalanyhoz való csatlakozási kérelmüket. A jelenlegi szabály szerint a kérelmet a bejelentkezéssel egyidejűleg kell benyújtani. A tevékenységüket 2023. évben kezdő társaságokra vonatkozóan a javaslat átmeneti rendelkezést tartalmaz, amely szerint a csatlakozási kérelem benyújtásának határidejét a rendelkezés hatálybalépésétől kell számítani.

(2) Észrevétel lehetősége végelszámolás esetén lefolytatott ellenőrzés esetén

A módosítás lehetővé teszi észrevétel benyújtását a végelszámolás esetén benyújtandó tevékenységet záró adóbevallás, a végelszámoló által készített záró adóbevallás, a két bevallás közötti időszakról benyújtott bevallás ellenőrzése, valamint a tevékenységet lezáró adóbevallást megelőző időszakra vonatkozó ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvvel szemben, melynek határideje a jegyzőkönyv átadását, kézbesítését követő 8 nap. A jelenlegi szabály nem biztosítja az észrevétel lehetőségét a jegyzőkönyvvel szemben a fenti esetben. Az új szabályt a vonatkozó átmeneti rendelkezés szerint a törvény hatálybalépését követően indult ellenőrzések során kell alkalmazni.

(3) Nagy összegű adóhiánnyal, valamint nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzététele

A nagy összegű adóhiánnyal, valamint a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétételére vonatkozó szabályok 2024. január 1-jétől szigorodnak. A jövő évtől csak a vállalkozási tevékenységet végző természetes személyek, jogi személyek és egyéb szervezetek adatait teheti közzé az állami adó- és vámhatóság, illetve a közzététel feltételeként meghatározott, a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók esetén az előző negyedév során véglegessé vált határozatban megállapított adóhiány, illetve a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók esetén a száznyolcvan napon keresztül folyamatosan fennálló, az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott túlfizetéssel csökkentett adótartozás egységesen százmillió forintban kerül meghatározásra (jelenleg ez az értékhatár jogi személy esetén százmillió forint, természetes személy esetén tízmillió forint).

Az adótartozás, illetve adóhiány hiánytalan megfizetése esetén az adóhatóság nyolc napon belül kérelemre törli az adózót a fenti közzétételi listákról.

A nagy összegű adóhiánnyal, illetve adótartozással rendelkező adózók adataihoz az adóhatóság a 2014. december 31-ét követően és 2021. június 10-ét megelőzően keletkezett adatokra vonatkozóan biztosít lekérdezési lehetőséget a honlapján.

(4) DAC7 Irányelvnek megfelelő adatszolgáltatási kötelezettség a ’08-as bevallásban

Az adminisztratív együttműködésről szóló uniós irányelv hetedik módosításának (DAC7) 2024. január 1-jei hatálybalépése miatt, az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódóan a bővül a „Havi bevallás a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról” elnevezésű’08-as bevallás szerinti adatszolgáltatási kötelezettség, ennek megfelelően a jövőben adatot kell szolgáltatni a más tagállamban illetőséggel rendelkező adózó részére történő kifizetések esetén az illetőség állama által kiadott adóazonosító számról, valamint az irodalmi, művészeti vagy tudományos munka szerzői jogának, beleértve a filmművészeti alkotások és szoftverek szerzői jogát is, bármely szabadalom, védjegy, formaterv vagy minta, terv, titkos összetétel vagy eljárás használatáért vagy használati jogáért, vagy ipari, kereskedelmi vagy tudományos tapasztalatokra vonatkozó információért ellenértékként fizetett jogdíj összegéről.

(5) Automataberendezés adatszolgáltatása

Bővül az automataberendezés adatszolgáltatása, 2024. január 1-jétől az automataberendezés üzemeltetési helye felett rendelkezési joggal bíró adózónak évente, október 31-ig elektronikus úton adatot kell szolgáltatnia az automata berendezésre és az üzemeltetőre vonatkozóan. A fenti adatszolgáltatási kötelezettséget a már üzembehelyezett automataberendezések tekintetében először 2024. február 29. napjáig kell teljesíteni.

(6) E-pénztágép engedélyezése, adatszolgáltatási kötelezettség

A tervezet tartalmazza az e-pénztárgép és a vevői alkalmazás engedélyezésére, valamint az e-pénztárgép adatszolgáltatására vonatkozó szabályokat. Az e-pénztárgépek bevezetéséhez kapcsolódó rendelkezések a tervezet szerint 2024. július 1-től lépnének hatályba.

Az e-pénztárgép lehetővé tenné az elektronikus nyugták kiállítását a vásárlók részére, jellemzően a vásárlók mobiltelefonjára letöltött alkalmazás révén, ezáltal nemcsak a nemcsak a vállalkozásoknak hoz adminisztráció- és költségcsökkentést, hanem egyszerűbbé teszi a vásárlást, a jótállási jogok érvényesítését. További adminisztrációs előnyt jelent, hogy a tervezet szerint az adóhatóság nyugtatárba továbbított adatokat 10 évig őrzi.

Az e-pénztárgép, illetve a vevői alkalmazás üzemeltetéséve kapcsolatos kötelezettségeket az állami adó- és vámhatóság ellenőrzi, illetve felügyeli, valamint az engedélyezi. Az engedélyezési eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az adóhatóság az e-pénztárgépre és a vevői alkalmazásra vonatkozó adatokat (érvényes, visszavont, illetve érvénytelenné vált forgalmazási engedéllyel rendelkező pénztárgépek adatait) folyamatosan közzéteszi a honlapján. Visszaélés gyanúja esetén az adóhatóság az e-pénztárgépet legfeljebb 15 napra bevonhatja, vagy blokkolhatja. Ez idő alatt az adózó nyugtaadási kötelezettségét (ha ilyennel rendelkezik) másik e-pénztárgéppel vagy nyomtatvány használatával teljesítheti. Amennyiben az adóhatóság megállapítja, hogy az e-pénztárgép, a vevői alkalmazás a jogszabályban meghatározott követelményeknek nem felel meg, és ez befolyásolja az adózással összefüggő funkciókat, valamint a hiba hiányosság nem küszöbölhető ki, előírható az e-pénztárgép adóhatóság részére történő végleges leadása, megsemmisítése.

A tervezet meghatározza az e-pénztárgéppel és vevői alkalmazással összefüggő szabályok megsértése esetén 2025. január 1-től alkalmazandó szankciókat. A forgalmazó 10 millió forint mulasztási bírsággal sújtható az e-pénztárgép, a vevői alkalmazás forgalmazási engedély nélküli forgalmazása, engedély visszavonását követő továbbforgalmazása, illetve az engedélyezettől eltérő e-pénztárgép, vevői alkalmazás forgalmazása esetén. Egyéb, az e-pénztárgép kötelező használatával, forgalmazásával, üzemeltetésével kapcsolatos jogszabályban meghatározott kötelezettségek megszegése esetén a természetes személy kötelezett 500 ezer forintig, nem természetes személy kötelezett 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A forgalmazó, illetve gyártó a szervizelésre vonatkozó kötelezettségek megsértése esetén, továbbá a forgalmazó, amennyiben az e-pénztárgép javítását az üzemeltető jelzésétől számított 5 napon belül nem kísérelte meg, 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

(7) Üzletlezárás elrendelése

A törvény kihirdetését követő 30. naptól szigorodnának az üzletlezárás szabályai, ugyanis a számla-vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása esetén az adóhatóság azonnal elrendelheti az üzletlezárást, nem csak az éven belüli ismételt mulasztás esetén.

(8) Állami adóhatóság által nyújtott szolgáltatások köre bővül

2024. január 1-től bővül az adóhatóság által nyújtott szolgáltatások köre, ennek megfelelően az adóhatóság évente közzéteszi a Magyar Közlönyben a tárgyévi adóteljesítményre és a kiemelt adózói minősítésre vonatkozó értékhatárokat, valamint az Áfa tv. szerinti bevallástervezet összeállításával közreműködik az általános fogalmi adó bevallási kötelezettség teljesítésében. 2024. július 1-től a fenti szolgáltatási kör kiegészül a nyugtatár üzemeltetésével.

Air.

(1) Adóellenőrzés határideje a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező cégek jogutódlása esetén

A jogutódnál folytatott olyan adóellenőrzés esetén, amely a jogelőd adókötelezettségeire is kiterjed, az ellenőrzési határidő a módosítás szerint 120 nap, amennyiben a jogelőd a vizsgált időszakban vagy annak legalább egy részében a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók közé tartozott.

(2) Ellenőrzés megindítása

Új esettel bővülnek az ellenőrzés megindítására vonatkozó szabályok, a törvény kihirdetését követő naptól a kezelőszemélyzet nélküli automataberendezést, csomagautomatát érintő helyszíni ellenőrzés az adózó közreműködése nélkül, két hatósági tanú jelenlétében, az erről szóló jegyzőkönyv felvételével és aláírásával is megindítható.

Adóvégrehajtás

(1) Ingó végrehajtás

Az ingó végrehajtás értékhatára a 100 ezer forintról a duplájára nő, ami azt jelenti, hogy - fő szabály szerint - 200 ezer forintot meg nem haladó követelés esetén csak hatósági átutalási megbízást és jövedelem-letiltást foganatosíthat az adóhatóság.

(2) Késedelmi kamatfizetési kötelezettség

A tervezet szerint, ha az adóhatóság a munkáltató felé bocsát ki letiltást nem valós tartalmú végrehajtható okirat alapján, illetőleg végrehajtható okirat hiányában vagy végrehajtható okirat birtokában, de az esedékesség előtt akkor, az adóhatóságnak kamatfizetési kötelezettsége keletkezik.

(3) Bizományosi szerződés keretében történő értékesítés

A végrehajtás során lefoglalt vagyontárgyak értékesítésének módja 2024. július 1-től kiegészül a bizományosi szerződés keretében történő értékesítéssel. Az elektronikus árverés helyett bizományos útján is értékesíthetővé válik a lefoglalt vagyontárgy, ha feltételezhető, hogy magasabb áron értékesíthető, mint elektronikus árverésen. A bizományosi értékesítés – az árverésen kívüli eladáshoz hasonlóan – mind az adós, mind az adóhatóság szempontjából előnyös, hiszen így a megállapított becsértéken történik az értékesítés. A bizományosi szerződés keretében történő értékesítést az önkormányzati adóhatóságok nem vehetik igénybe.

(4) Árverés során a vételár átutalási megbízással való megfizetése

A módosítás lehetőséget teremt az árverés során a vételár átutalási megbízással való megfizetésére.

(5) Pénzügyi számlákkal kapcsolatos automatikus információcsere

2024. január 1-jétől bővül a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2015. évi CXC. törvény alkalmazásának hatálya az alábbi joghatóságokkal:

• Grúzia
• Ruanda
• Ukrajna

(6) Országonkénti jelentések cseréje

A törvény kihirdetését követő naptól az országonkénti jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti multilaterális Megállapodás kihirdetéséről szóló 2017. évi XCI. törvény módosul, kiegészül az alábbi újonnan csatlakozó joghatóságokkal:

• Feröer szigetek;
• Kenya;
• Libéria;
• Montserrat;
• Pápua Új-Guinea;
• Thaiföld;
• Ukrajna.

Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvényt (Aktv.)  érintő módosítások

Az Aktv. rendelkezéseit a tervezet több helyen módosítaná, mely módosítások a törvény kihirdetését követő napon lépnének hatályba. A fontosabb változásokat az alábbiakban foglaltuk össze:

• Az adómegállapítási jogsegély területi hatálya nem csak az Európai Unió tagállamaira, hanem más államok hatáskörrel rendelkező hatóságainak együttműködésére is kiterjed.
• Az adóegyezmények szerinti kölcsönös egyeztető eljárás esetén az érintett személy fogalma nem csak a magyar adóügyi illetőségű személyre, hanem az adott eljárásban alkalmazandó adóegyezményben részes valamely államban belföldi adóügyi illetőségű személyre kiterjed.
• A módosítás szerint a megkereső hatóság tisztviselője a magyar megkeresett hatóság magyarországi eljárása során, a közigazgatási vizsgálat eredményes elvégzése érdekében, indokolt esetben jogosult lenne természetes személyt nyilatkozattételre felhívni és nyilvántartásokat megvizsgálni.
• A módosítás szerint az állami adó- és vámhatóság automatikus információcsere keretében köteles adatot szolgáltatni a Jelentendő értékesítő illetősége szerinti és az ingatlan helye szerinti tagállam részére is köteles adatot továbbítani.
• A módosítás tisztázná, hogy az állami adó- és vámhatóság automatikus információcsere keretében köteles mindkét tagállam felé adatot továbbítani egy tagállamban lévő ingatlan és egy másik tagállamban illetőséggel bíró, jelentendő értékesítő esetén. Ennek megfelelően a törvény rögzítené, hogy az ingatlan helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával is közölni szükséges a kérdéses adatokat. További pontosítás, hogy az adatcsere során az adószámot kiadó tagállam megnevezését is fel kell tüntetni.
• Az adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők bejelentési, változás-bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségüket elektronikus úton, az adóhatóság által előre meghatározott „xml” formátumban teljesítik.
• Általános jelleggel kizárásra kerülne a nemzetközi vitarendezési eljárásban a fellebbezés lehetősége, tekintettel arra, hogy a Pénzügyminisztériumnak nincs felettes szerve. Jogorvoslatként egyébként közigazgatási perre van lehetőség.
• A kölcsönös egyeztető eljárásra vonatkozóan a törvényjavaslat határidőt vezetne be, amely az érintett államok illetékes hatóságainak panasz elfogadását tartalmazó döntéseire vonatkozó értesítések közül a legkésőbbi időpontjától számított két év. A határidő indokolt esetben egy évvel meghosszabbítható.
• Ha a vitás kérdést valószínűleg okozó ellenőrzés megállapítása vagy más intézkedés még nem végleges; vagy az érintett személy a vitás kérdéssel kapcsolatban bármely érintett államban közigazgatási vagy bírósági jogorvoslati eljárást kezdeményez, a hiánypótlás kérésének, a panasz elbírálásának és a kölcsönös egyeztető eljárásnak a határideje megszakad, és a határidő azon a napon újra kezdődik, amelyen az ellenőrzés megállapítása, más intézkedés vagy a jogorvoslati eljárásokban hozott döntés véglegessé vált, vagy amelyen a jogorvoslati eljárást más módon véglegesen lezárták, vagy felfüggesztették.