A hatályos jogszabályok különböző garanciális indokokból írják elő, hogy a szerződést írásba kell foglalni. Hagyományosan ebbe a kategóriába tartoznak az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződések, ideértve az ilyen célú előszerződést is – az ilyen szerződések érvényesen csak írásban jöhetnek létre.
Előfordul azonban az is, hogy az alaki követelmény nem magához a szerződéshez kapcsolódik, hanem a szerződés által célzott jogkövetkezmény kiváltásához szükséges további jogi tény formai feltétele.
Az ügyvédi ellenjegyzés megkövetelése az ingatlan-adásvételi szerződéseknél például nem a szerződés érvényességének feltétele, hanem az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés követelménye.
A jelenleg hatályos Ptk. tudatosan törekedett arra, hogy csak ott kívánjon meg írásbeli formát, ahol az alakszerűség betartása garanciális jelentőségű, és ezért érvényességi feltétel. Ezen elvi megfontolásból a Ptk.-ban az írásba foglalandó jognyilatkozatok száma csökkent. A törvény nem kíván meg írásbeli alakot például a tartozáselismeréshez és a megtámadási nyilatkozathoz.
Más kérdés, hogy az írásba foglalás lényegesen könnyíti a bizonyítást, és ezért a felek a jövőben is írásba fogják foglalni olyan jognyilatkozataikat is, amelyeknél a törvény ezt nem várja el. Különösen a gazdasági életben széles körben elterjedt, hogy a felek írásban kötnek szerződést, mivel ez megkönnyíti az esetleges utólagos értelmezési viták eldöntését, és általában is biztonságot ad a feleknek.
De a különbség jelentős: ezekben az esetekben az írásbeli forma mellőzése nem teszi érvénytelenné a jognyilatkozatot.
Az alakiság betartása ugyanis csak abban az esetben válik érvényességi követelménnyé, ha jogszabály vagy a felek megállapodása rendel meghatározott alakot. Ezekben az esetekben is a teljesítés orvosolja az egyszerű írásba foglalás követelményének megsértését, feltéve, hogy a jogszabály nem ír elő speciális alakisági kelléket, nevezetesen közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalást.
A Ptk.-n kívül számos jogszabály rendelkezik arról, hogy a szerződést írásba kell foglalni.
Jogviták során is gyakran felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy vajon az írásba foglalás elmulasztása a szerződés érvénytelenségét eredményezi-e.
A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE MAGYARÁZATA 2025
Az Mt. és a Ptk. munkaviszonyra vonatkozó szabályai (paragrafusról paragrafusra)
ÚJ KÉZIKÖNYV!!!
Szerzők: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 500 oldal
Megjelenés: 2024. május 15.
Kedvezményes ár 2025. május 31-ig:
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa
Megrendelés ITT>>
Számos jogszabály (például a Hpt.) ugyanis az írásba foglalás követelményét a prudens működés és az illetékes felügyeleti hatóság ellenőrzési jogkörének biztosítása érdekében írja elő. Ilyen esetben az alaki követelmény megsértése miatt a semmisség jogkövetkezménye nem mindig indokolt, helyette elegendő lehet közjogi szankció, például bírság alkalmazása.
A szankcióról való döntésnél szükséges szem előtt tartani, hogy a jogalkotó a semmisség jogkövetkezményét ultima ratióként alkalmazza, önmagában az egyes ágazati szabályok megsértése még nem – feltétlenül – eredményezi a szerződés érvénytelenségét. Ezért komoly indokok szükségesek annak alátámasztására, hogy egy Ptk.-n kívüli jogszabály által előírt alakszerűségi követelmény megsértése a szerződés semmisségének következményével járjon.
A jogszabályba ütköző szerződés körében írtak e kérdés eldöntésénél is megfelelően alkalmazandóak, azonban emiatt lenne nagyon fontos, ha a jogalkotó felülvizsgálná az alakszerűségi követelményeket előíró jogszabályokat annak érdekében, hogy azok világosan meghatározzák: az írásba foglalás elmaradásának közjogi szankció vagy a jognyilatkozat magánjogi semmissége a jogkövetkezménye, esetleg a kettő egyszerre.
The post Vezinfó hirdetés appeared first on Jogadó Blog.